Marxizmus–leninizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A marxizmus lenini változatáról lásd a leninizmus szócikket.


A marxizmus–leninizmus kifejezést – amelyet Sztálin Lenin halála után alkotott – különböző politikai csoportosulások használják. A kifejezést elsősorban három különböző csoport használja magára:

  • Lenin követői közül az a többség, aki Sztálint Lenin hű követőjeként fogják fel, s úgy vélik, hogy Sztálin tevékenysége alapvetően Lenin művének folytatása volt;
  • a poszt-sztálini kommunista mozgalomban azok, akik szerint Sztálin tevékenysége letért a „helyes útról”: ők a marxizmus–leninizmus kifejezést mint a sztálinizmus ellentétét, azaz az „igaz” lenini elvekhez való visszatérést jelző kifejezésként értelmezik;
  • Mao és követői, Mao halála óta használják még a marxizmus–leninizmus–maoizmus kifejezést is ugyanebben az értelemben.

Fentiektől függetlenül, a marxizmus–leninizmus lényege hívei számára ugyanaz: a kapitalista társadalom erőszakos megdöntése, proletárdiktatúra kialakítása, mely szocializmus néven a kommunizmus első lépcsőfoka, s amely átmenet során a kulcsszerepet a proletárdiktatúra élcsapata, a kommunista párt viszi.

Miután Sztálin megalkotta a marxizmus–leninizmus kifejezést, különböző országok hivatalos ideológiájukká nyilvánították, önmagukat pedig szocialista államoknak nevezték.

Problematikus kifejezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A marxizmus–leninizmust sokféle módon értelmezik.Az egyik vélemény az, hogy a marxizmus–leninizmus a leninizmus szinonimája. Egy másik vélemény az, hogy a marxizmus–leninizmus a sztálinizmus szinonimája (a kifejezést Sztálin találta ki). A vita valójában nem terminológiai, hanem tartalmi és arra vezethető vissza, hogy Sztálin tevékenysége folytatása-e a Lenin által megkezdett műnek, vagy eltérés attól (a kommunisták nagy többsége és az antikommunisták szerint folytatása, lásd erről a sztálinizmus szócikket).

A kifejezés a Sztálin által uralt Szovjetunió propagandája és a többségi kommunista felfogás szerint a marxi elmélet Lenin általi továbbfejlesztése és gyakorlati megvalósítása Oroszországban 1917 után.

A Szovjetunió vezetősége a marxizmus–leninizmus jelentését alkalmakként különbözőképpen értelmezte :

  • mint Lenin írásainak összességét ;
  • mint Lenin 1917-1922 között folytatott politikáját ;
  • mint a Komintern és a Szovjetunió Kommunista Pártjának aktuális politikai irányvonalát.

A marxizmus–leninizmus a Szovjetunió hivatalos ideológiája volt. Az éppen aktuális hivatalos ideológia elnevezéseként használták, függetlenül attól, hogy az Sztálin uralma alatt, vagy azután, a sztálinizmust elítélő poszt-sztálini évtizedek alatt volt. Sztálin uralma alatt nagyrészt a sztálinizmus szinonimájaként használták; jelentése Sztálin igényei alapján változott, halála után más vezetők is megváltoztatták a marxizmus–leninizmus hivatalos jelentését (például Nicolae Ceaușescu, aki a marxizmus–leninizmust ultranacionalizmusnak értelmezte). Kétértelmű kifejezés amelynek értelmezését állandóan változtatták, politikai igények alapján, azzal a céllal hogy legitimitást nyerjenek, magukat a nagyok ( Marx, Engels, Lenin) követőjeként tüntetvén fel. A történelem során a marxizmus–leninizmust mint nacionalizmust (szocialista patriotizmus, amely kifejezést főleg Nicolae Ceauşescu használta a szélsőségesen nacionalista állampolitikájának a leírására), de facto kapitalizmust (szocializmus kínai jellemzőkkel), izolacionizmust (Enver Hoxha), és mint misztikus-vallásosságot (Kedves Vezető, Észak-Korea) is értelmezték.

A leninisták kisebb része (főleg trockisták) még a marxizmus–leninizmus feltalálásakor megalkották a leninizmus saját interpretációját, visszautasítva a sztálinista interpretációt, amelyet hibásnak, reakciósnak és antikommunistának tekintenek.

A leninisták kisebb részén kívül a nem-leninista kommunisták is elutasítják a marxizmus–leninizmus kifejezést.

A kifejezés használata napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az önmagukat kommunistának tekintő pártok jelentős része továbbra is a marxizmus–leninizmust tekinti ideológiájának. Gyakran a marxizmus–leninizmus azért van feltüntetve ezeknek a pártoknak a megnevezésében, hogy megkülönböztessék magukat az ország revizionista kommunista pártjaitól (lásd például: eurokommunizmus).

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]