Imperializmus
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! |
Imperializmus birodalomszervező képesség, a kapitalista fejlődés egy új szakasza a 19-20. század fordulóján. Sokak szerint az imperializmus mögötti hajtóerő gazdasági természetű, célja az olcsó munkaerő és nyersanyagforrások kizsákmányolása és az új piacok megnyitása. Mások szerint a gazdaságon kívüli tényezők jutnak szerephez, ideértve a nacionalizmust, a fajüldözést és a nemzetközi hatalomvágyat.
Fő jellemzői a szabad verseny korlátozása monopóliumok alakításával, a korábbi árukivitelt egyre inkább tőkekivitel váltja fel, átstrukturálódik a tőkés társadalmak szerkezete: kialakul a finánctőke és a munkásarisztokrácia.
A lezajlott gyarmatosítást követően az egyenlőtlen fejlődés során később, de gyorsabban fejlődött országok is részt követelnek a világ gazdaságából és a gyarmati területekből.
[szerkesztés] Forrás
- Ankerl Géza: Nyugat van, Kelet nincs; Osiris, Budapest, 2000. ISBN 963-379-649-0.
- Sergey Gavrov Modernization of the Empire. Social and Cultural Aspects of Modernization Processes in Russia