Portál:Hidegháború

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A hidegháború portáljaszerkesztés 
Coldwar.png

A hidegháború sok nemzetközi feszültséggel járó korszak volt 1947 és 1991 között, amelyet a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti folytonos rivalizálás jellemzett. A szó szoros értelmében vett háború nem tört ki a két ország között – a hidegháború a második világháború két nyertes nagyhatalmának ideológiai, kulturális, gazdasági, politikai összecsapásából állt. Ebben az időszakban volt kézzelfogható a nukleáris fenyegetés és ekkor indult fegyverkezési verseny és az űrverseny is, a propaganda mellett. A hidegháború fogalma Walter Lippmantól származik, továbbá ő mondta, hogy ez nem más mint két vak dinoszaurusz viaskodása egy gödörben. Semmiképp sem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy ez a háború csak az északi/nyugati országok számára volt hideg : az időszakot a harmadik világban több száz fegyveres konfliktus jellemezte (elsősorban a két szuperhatalom által támogatott polgárháborúk), összességében milliós nagyságrendű áldozatokkal.

Kiemelt cikkszerkesztés 
Szétlőtt SZU–85 rohamlöveg a Móricz Zsigmond körtéren

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én.

Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi szabadságharca így végül elbukott.

Hónap eseménye – 2014 / 08.szerkesztés 
Egy szovjet ISZ–2 tank Lipcsében 1953. június 17-én

Az 1953-as keletnémet felkelés a kommunista rendszer elleni első népfelkelés volt, ami az NDK-ban zajlott le 1953 júniusában. Június 16-án közel ezren tüntettek Berlinben a létfeltételek romlása miatt, és szabad választásokat követeltek. Az építőmunkások sztrájkja átterjedt az egész országra. Június 17-én több, mint 270 helyen zavargások törtek ki az NDK-ban. A 600 üzemben folytatott sztrájkokban közel 300-400 ezer ember vett részt. Kelet-Berlin mellett Magdeburg, Halle és Lipcse, valamint a Bitterfeld, Merseburg és Leuna közti iparvidék volt a sztrájkok központja. A tiltakozó tömegek szabad választásokat, a politikai foglyok szabadon bocsátását, és Németország egységének visszaállítását követelték. A megmozdulások ellen június 17-én 13 óra körül a szovjet megszálló hatalom kihirdette a szükségállapotot. Június 18-ra a helyzet normalizálódott. A megtorlás során mintegy 20 ezer személyt letartóztattak, 3 ezer főt börtönbüntetésre ítéltek. Közel 200 tüntető életét vesztette, 21 személyt pedig a statáriális bíróság ítélt halálra és kivégeztetett.

Hónap idézete – 2014 / 08.szerkesztés 
„A baltikumi Stettintől az Adriánál levő Triesztig vasfüggöny ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa ősi államainak összes fővárosa. Varsó, Berlin, Prága, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia, mindezen híres városok, környező népességükkel abban fekszenek, amelyet szovjet szférának kell neveznem, és így vagy amúgy, de mind ki van téve nem csupán a szovjet befolyásnak, de egy igen erős és egyes esetekben fokozódó mértékű moszkvai ellenőrzésnek is.”
– Részlet Winston Churchill 1946. március 5-i fultoni beszédéből
Hónap életrajza – 2014 / 08.szerkesztés 
Li Szin Man (elől jobbra) és Douglas MacArthur tábornok 1948-ban

Li Szin Man (hangul: 이승만, szoros átírásban: I Szungman; 1875. március 26.1965. július 19.) koreai politikus, Dél-Korea első elnöke, amely pozíciót 1948 és 1960 között, három mandátum idejére töltött be. Japánellenes cselekményei miatt 1897-ben börtönbe zárták a japán uralom alatt álló Koreában, és 1904-ben engedték szabadon. Ezután az Amerikai Egyesült Államokban tanult. 1919 és 1925 között a koreai ideiglenes kormány elnöke. 1945-ben tért haza az Egyesült Államokból, és 1948-ban elnökké választották. Elnöksége idején vívta országa a koreai háborút; a konfliktust lezáró fegyverszünet aláírását megtagadta. Elnöki intézkedései mindmáig vita tárgyát képezik. Erősen antikommunista beállítottságú volt, uralma alatt betiltotta a baloldali pártok működését, és mintegy százezer kommunistagyanús személyt lövetett agyon az észak-koreai csapatok kiszorítása után. Az 1960-as vitatott választás után volt kénytelen a megmozdulások hatására lemondani, és Hawaiira emigrált, ahol haláláig tartózkodott. Miután meghalt, testét visszavitték Dél-Koreába és ott temették el.

Hónap hadfelszerelése – 2014 / 08.szerkesztés 
M48 Patton egy konvoj élén a vietnami háborúban

Az M48 Patton közepes harckocsi, mely a harmadik, és utolsó tank volt, amely George S. Patton amerikai tábornokról lett elnevezve, aki a tankok harci használatának szószólója volt.

Az M48 Patton rendeltetése az volt, hogy lecserélje az előző M47 Patton és M4 Sherman tankokat. Habár nagyban hasonlított elődjére, az M47 Patton tankra, az M48 Patton egy új terven alapult. Egyes M48A5 típusú tankok az 1980-as években is kiválóan teljesítettek az amerikai hadseregben és több típusváltozatai szolgálatban maradtak a világ több országában. Az M48 volt az utolsó amerikai tank, amelyen 90 mm-es ágyú volt, az utolsó, M48A5 típusváltozatra 105  mm-es M68 sima csövű ágyút szereltek.

A világon a Török Hadsereg használta a legnagyobb számban a M48 MBT típusú korszerűsített tankot, több mint 1400 állt szolgálatban.

Hónap képe – 2014 / 08.szerkesztés 
Korean War bombing Wonsan.jpg


Amerikai A–26 Invader könnyű bombázók az észak-koreai Vonszant bombázzák a koreai háború idején, 1951-ben
Kategóriákszerkesztés 


Összefoglaló táblázatszerkesztés 
Társadalom Fenntartható fejlődés · Filozófia · Közgazdaságtan · Politika · Pszichológia
Természet Biológia · Csillagászat · Fizika · Halak · Kémia · Klímaváltozás · Madarak · Macskafélék · Matematika · Orvostudomány
Technika Autó · Autópálya · Hadtudomány · Hidak · Informatika · Közlekedés · Vasút · Volántársaságok
Történelem 1848–1849-es forradalom és szabadságharc · Első világháború · Francia forradalom · Heraldika · Hidegháború · Második világháború · Napóleon · Numizmatika
Irodalom Harry Potter · Írás · Középfölde · Nyelvek · Ókori irodalom · Sci-fi
Kultúrtörténet Arab világ · Búrok · Középkor · Magyarság · Ókor · Ókori Róma · Spanyol világ · Vallás · Világörökség · Zsidóság
Művészet Anime és manga · Cartoon Network · Csillagkapu · Csillagok háborúja · Eurovízió · Filmművészet · Gitár · Könnyűzene · Opera · Star Trek  · Zene
Földrajz Bulgária · Európai Unió · Feröer · Finnország · Franciaország · Görögország · Horvátország · Kelet-Ázsia · Kína · Korea · Lengyelország · Macedónia · Monaco · Németország · Olaszország · Oroszország · Románia · Szerbia · Törökország · Vatikán · Erdély · Kárpátalja · Tibet · Vajdaság · Turizmus
Magyarország Balaton · Győr-Moson-Sopron megye · Mátra · Nógrád megye · Zala megye · Békéscsaba · Budapest · Dorog · Érd · Győr · Kolozsvár · Miskolc · Salgótarján
Sport Formula–1 · Labdarúgás · Lovas · Olimpia · Tenisz · Vízilabda
Wikipédia Kezdőlap · Közösségi portál