Simon Cameron

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Simon Cameron

Simon Cameron (Maytown, Pennsylvania, 1799. március 8. – Pennsylvania, 1889. június 26.) amerikai államférfi.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Charles Cameron és Martha Pfoutz fiaként született. Korán árvaságra jutott, sanyarú viszonyok között nevelkedett fel. 1816-ban segéd volt egy könyvnyomdában, majd egy washingtoni hírlapnál kapott állást. 1832-ben rendőri felügyelő lett West-Pointban. 1845-ben Pennsylvania a washingtoni szenátusba választotta, ahol a republikánus párt egyik vezére lett. A polgárháború kitörése után 1861-ben Abraham Lincoln elnök hadügyminiszterré nevezte ki, de mivel a kongresszus többsége nem helyeselte azt a tervét hogy azonnal szüntessék meg a négerek rabszolgaságát és azonnal fegyverezzék fel őket, rövid idő múlva leköszönt. Ő is a mindinkább elharapózó korrupció útjait egyengette. Később Grandhoz csatlakozott és elősegítette ennek megválasztását az elnöki székre 1868-ban és 1872-ben. Fia, James Donald Cameron a szenátus tagja és a republikánus párt híve volt.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]