James Lovell

James Lovell
James Lovell holdgömbbel (1969. december 1.)
Születéskori neve	James Arthur Lovell
Született	Cleveland, OH USA 1929. március 25. (84 éves)
Nemzetisége	amerikai
Foglalkozása	űrhajós

James (Jim) Arthur Lovell (Cleveland, Ohio, 1929. március 25. –) amerikai űrhajós.

Életpálya

A wisconsini Egyetem és a haditengerészeti akadémia elvégzése után repülőtiszt. 1958-tól berepülő pilóta volt. 1962. szeptember 17-től részesült űrhajóskiképzésben. Összesen 29 napot, 19 órát és 3 percet töltött a világűrben. 1973. március 1-jén köszönt el a légierőtől és a NASA űrhajósaitól. Egy texasi nagyvállalat elnöke lett.

Repülések

(zárójelben a repülés dátuma)

• Gemini–7 (1965. december 4.–18.)
• Gemini–12 (1966. november 11.–15.)
• Apollo–8 (1968. december 21.–27.)
• Apollo–13 (1970. április 11.–17.)

---

Gemini–4

1965-ben a Gemini-program második emberes repülésén, a Gemini–4 tartalék pilótája.

Gemini–7

Frank Borman parancsnok mellett a Gemini–7 pilótája. A két hét hosszú küldetés az addigi leghosszabb volt az űrhajózás történetében. 1965. december 15-én a Gemini–7 űrrandevút hajtott végre (passzív résztvevőként) a pár órával korábban pályára állított Gemini–6A űrhajóval.

Gemini–9

A Gemini–9 eredeti legénységének (Elliott See és Charles Bassett) 1966. február 28-i halálát követően a tartalékok kerültek előtérbe. Az űrrepülés tartalék parancsnoka.

Gemini–12

A Gemini–12, az utolsó Gemini űrhajó parancsnoka. A terv az Agena célrakétával való összekapcsolódás volt. Ennek sikere után Edwin Aldrin pilóta három űrsétát tett.

Apollo–8

Az Apollo–8 az első űrhajó, amely embereket – Frank Borman parancsnokot, James Lovell parancsnokimodul-pilótát és William Anders holdkomppilótát – szállított Hold körüli pályára, amit tíz alkalommal került meg. A parancsnoki modul pilótája eredetileg Michael Collins volt, de hirtelen jött betegsége miatt a tartalékos Lovell repült helyette.

Az űrhajó legénységét a Time amerikai hetilap az 1968-as „Év Emberei”-vé választotta.

Apollo–11

Az Apollo–11 tartalék parancsnoka 1969 júliusában. Ha Neil Armstrong valamilyen oknál fogva nem repülhetett volna, Lovell lett volna az első ember, aki egy másik égitest felszínére lép.

Apollo–13

Az Apollo–13 célja a Holdon való leszállás a 80 km átmérőjű Fra Mauro kráterben. A háromtagú legénység (James Lovell parancsnok, Jack Swigert parancsnokimodul-pilóta és Fred Haise holdkomppilóta) küldetése meghiúsult, mert a küldetés harmadik napján, 321 860 kilométerre a Földtől robbanás történt az űrhajó műszaki egységében. Az Apollo a Holdat megkerülve sikeresen visszatért a Földre. Lovell egyike lett annak a három embernek (John Younggal és Eugene Cernannal együtt), akik két küldetésben is eljutottak a Holdhoz, de közülük Lovell az egyetlen, aki nem szállt le a felszínre.

Írásai

• Jeffrey Kluger társszerzővel együtt könyvet írt második holdutazásáról, amely magyar fordításban is megjelent Apolló 13 címmel. E könyv alapján készült az Apolló 13 című film, Lovell szerepében Tom Hanks-szel. Jim Lovell maga is játszott benne egy kisebb szerepet^[forrás?].

Szakmai sikerek

A Hold túlsó oldalán egy 34 kilométer átmérőjű krátert neveztek el róla.

Források

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai/Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

Külső hivatkozások

• James Lovell. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
• James Lovell. astronautix.com. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
• James Lovell. windows2universe.org. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
• James Lovell. jsc.nasa.gov. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
• James Lovell. imdb.com. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
• James Lovell. answers.com. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
• James Lovell. about.com. (Hozzáférés: 2012. július 20.)