Joshua Lederberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joshua Lederberg
Joshua Lederberg crop.jpg
Született 1925. május 23.
Montclair
Elhunyt 2008. február 2. (82 évesen)
New York
Ország USA Egyesült Államok
Foglalkozása genetikus, mikrobiológus
Iskolái Columbia Egyetem
Yale Egyetem
Díjak orvostudományi Nobel-díj (1958)

Joshua Lederberg (Montclair, 1925. május 23.New York, 2008. február 2.) amerikai molekuláris genetikus. 1958-ban Edward L. Tatummal és George Beadle-vel megosztva elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat, mert felfedezte, hogy a baktériumok képesek egymás között géneket cserélni.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Joshua Lederberg New Jersey államban, Montclair városában született 1925. május 23-án, zsidó családban. Apja Zvi Hirsch Lederberg rabbi, anyja Esther Goldenbaum Schulman volt. A család három fiúgyermeke közül ő volt a legidősebb. Joshua még kisgyermek volt, mikor Lederbergék Manhattanba költöztek. A középiskolát a New York-i Stuyvesant High Schoolban végezte, 1941-ben pedig, 15 évesen beiratkozott a Columbia Egyetem zoológia szakára. Tanárai tanácsára már ekkor végzett biokémiai és genetikai kísérleteket a Neurospora crassa penészgombával. A második világháború kitörése után, 1943-ban a St. Albans haditengerészeti kórház patológiai laboratóriumában dolgozott, ahol a tengerészek vér- és székletmintából maláriadiagnosztikát végzett. 1944-ben visszatért az egyetemre és megszerezte B.A. fokozatát.

Baktériumgenetikai munkája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lederberg 1944-ben beiratkozott a Columbia orvosi szakára és folytatta a kutatómunkát is. Ekkoriban derítette ki Oswald Avery, hogy az öröklődésért a DNS felelős, Lederberg pedig pedig azt vizsgálta, hogy a baktériumok osztódása után a leánysejtek teljes egyforma klónjai-e egymásnak. Mivel a Columbián lassan haladt a kutatással, 1946-47 között felfüggesztette tanulmányait és Edward Tatummal közösen dolgozott a Yale Egyetemen. Lederberg és Tatum kimutatta, hogy az Escherichia coli baktériumnak van egy szexuális fázisa, amikor a sejtek egymással konjugálva kicserélik genetikai információikat. A konjugációt különböző időkben megszakítva képesek voltak egy durva genetikai térképet is összeállítani az egyes gének sorrendjéről. Eredményei alapján Lederberg 1947-ben PhD fokozatot szerzett a Yale Egyetemen. 1946-ban feleségül vette Esther Miriam Zimmert, aki maga is Tatum tanítványa volt.

Joshua Lederberg 1958-ban

Ahelyett, hogy visszatért volna a Columbiára, Lederberg inkább a Wisconsin-Madison Egyetemen vállalt genetikai tanársegédi állást. Felesége követte és 1950-ben itt szerezte meg doktorátusát.

Joshua és Esther, valamint Norton Zinder 1951-ben kimutatta, hogy a Salmonella typhimurium baktérium különböző törzsei között vírusok közvetítésével genetikai információ adható át; a folyamatot transzdukciónak nevezték. Felismerték, hogy két változata is létezik, az általános transzdukció esetében az összeálló vírusburokba véletlenül vírus-DNS helyett bakteriális DNS csomagolódik; míg a speciális transzdukció során a baktérium DNS-ébe beépült vírus a kiszakadáskor magával visz valamennyit a gazdasejt genetikai anyagából. A hasonló folyamatokkal az információ, például az antibiotikumrezisztenciát kódoló gének nagyon gyorsan terjedhetnek akár különböző baktériumfajok között is.

Esther felfedezte a sejtek közötti konjugációt szabályozó F-plazmidot is. 1956-ban az Illinoisi Bakteriológusok Társulata Joshua és Esther Lederbergnek közösen adta át a Pasteur-érmet a mikrobiológia és genetika terén elért eredményeikért. 1957-ben a Wisconsin–Madison Egyetemen megalapították az orvosgenetikai tanszéket.

1958-ban Joshua Lederberg, Edward Tatum és George Beadle közösen kapták meg az orvostudományi Nobel-díjat "a genetikai rekombináció és a baktériumok genetikai anyagának szerveződését illető felfedezéseikért".

A Nobel-díj után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1958-ban Lederberget kinevezték a Stanford Egyetem újonnan létrehozott genetikai tanszékének vezetőjévé. Frank Macfarlane Burnettel közösen kutatta a vírusok elleni antitesteket. A meginduló űrkutatással kapcsolatban az Amerikai Tudományos Akadémiának írt levelében aggodalmát fejezte ki, hogy az űrből visszatérő szondák és járművek addig ismeretlen, járványokat okozó mikroorganizmusokat hozhatnak le a Földre. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a baktériumokkal szennyezett szondák megzavarhatják a földönkívüli élet kutatását. Javasolt, hogy a visszatérő eszközöket és űrhajósokat helyezzék karanténbe, valamint, hogy az űreszközöket fellövés előtt sterilizálják.

Már az 1960-as években foglalkozni kezdett a korai számítógépes mesterséges értelem-kutatásokkal.

1978-ban a Rockefeller Egyetem elnökévé választották. 1990-ben lemondott és a molekuláris genetika és informatika professor emeritusaként dolgozott tovább.

Szinte egész pályafutása alatt az amerikai kormány tudományos tanácsadójaként is működött. 1950-től kezdődően több elnöki tudományos tanácsadói bizottságban vett részt. 1979-ben tagja lett a Védelmi Tudományos Tanácsnak és Carter elnök rákellenes programját is ő vezette. 1989-ben addigi életművéért Nemzeti Tudományos Éremmel tüntették ki. 1994-ben ő vezette a védelmi minisztérium öbölháborús szindrómát vizsgáló egészségügyi bizottságát.

2002-ben az Amerikai Filozófia Társaság Benjamin Franklin-éremmel tüntette ki, 2006-ban pedig elnyerte az Elnöki Szabadság-érmet.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Joshua Lederberg 1946-ban vette feleségül Esther Miriam Zimmert, ám 1966-ban elváltak. 1968-ban újból megházasodott és Marguerite Stein Kirsch pszichiátert vette el. Egy gyermekük született, Anne Lederberg.


Joshua Lederberg 2008. február 2-án hunyt el egy New York-i kórházban, tüdőgyulladás következtében. 2012-ben a ő tiszteletére neveztek el egy 87 km-es becsapódási krátert a Marson.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Joshua Lederberg című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.