Teller Ede

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Teller Ede
Edward Teller
EdwardTeller1958 fewer smudges.jpg
Teller Ede 1958-ban a Lawrence Livermore National Laboratory igazgatójaként
Életrajzi adatok
Született 1908. január 15.
magyar 1867-1918 Budapest
Elhunyt 2003. szeptember 9. (95 évesen)
amerikai Stanford
Ismeretes mint „a hidrogénbomba atyja”, Teller-Effektus
Nemzetiség magyar
Állampolgárság osztrák-magyar, amerikai
Házastárs Harkányi Mici
Pályafutása
Szakterület elméleti fizika
Teller Ede Manhattan projektes azonosító jelvénye

Teller Ede (Budapest, 1908. január 15.Stanford, Kalifornia, 2003. szeptember 9.) magyaramerikai atomfizikus, aki élete jelentős részét az Amerikai Egyesült Államokban élte le, és sikereit is főként ott érte el. Legismertebb a hidrogénbomba-kutatásokban való aktív részvétele, emiatt mint „a hidrogénbomba atyja” vált közismertté.

Bár zsidó vallású családban nőtt fel, később agnosztikussá vált.[1]

Fiatalsága és iskolái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teller az Osztrák–Magyar Monarchiában született, Budapesten. Apja Teller Miksa, jó nevű ügyvéd. 1918 tavaszán Teller Ede befejezte a négy éves Mellinger-féle elemi iskolát. Szüleinek dönteniük kellett, hol tanuljon tovább. Két középiskolára is gondoltak: a Piarista Gimnáziumra, de ott a tanulónak kereszténynek kellett lennie és az Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumra, (akkori nevén: Budapest-Fasori Ágoston Hitvallású Evangélikus Főgimnázium). A szülők végül az utóbbi mellett döntöttek.

1925-ben, a „Mintagimnáziumban” (a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában) érettségizett (akkor még Budapesti Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző), ugyanott ahol (Lord) Balogh Tamás, (Lord) Káldor Miklós, Kármán Tódor, Kürti Miklós, Lax Péter, Polányi Mihály, Kálmán Mór is ottani diák volt. Még Budapesten ismerkedett össze későbbi „mars-lakó” barátaival, Neumann Jánossal, Szilárd Leóval, Wigner Jenővel.

Azt vallotta később, hogy tudományos sikereit annak köszönheti, hogy a magyar nyelv az anyanyelve, máskülönben „csak középszintű középiskolai tanár” lett volna belőle. Nyelvünk gyakran logikafejlesztő eszköznek bizonyul. Balázs Nándor fizikus is hasonló véleményen volt.

A matematika iránt érdeklődött, de apja azt tanácsolta neki, hogy praktikusabb irányt válasszon, így állapodtak meg a vegyészmérnökségben. Beiratkozott a Királyi József Műegyetemre, a Budapesti Műszaki Egyetem elődjébe, de miután 1926. január 2-án engedélyt kapott rá, elhagyta az országot abban a hitben, hogy Németország mentesebb lesz az antiszemitizmustól, mint a Horthy-korszak Magyarországa a Numerus clausus törvényét követően.[2]

Németországban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karslruhéban kémiát és matematikát tanult. 1927-ben itt beszélt Hermann Mark professzor a kvantummechanikáról, mint a kémia alapjáról. Ennek hatására nyergelt át a fizikára. 1928 tavaszán Münchenben, Arnold Sommerfeld mellett tanult. Ebben az évben villamosbalesetben elveszítette egyik lábfejének egy részét. Az év őszén már Lipcsében tanult, ahol Werner Heisenberg volt a professzora. Nála írta meg doktori értekezését az ionizált hidrogénmolekula gerjesztett állapotairól címmel, amit 1930-ban védett meg.

Ezután előbb molekulaspektroszkópiával foglalkozott, legismertebb eredménye a Jahn-Teller-effektus (1937), majd Göttingába ment, ahol a későbbi Nobel-díjas James Franck tanársegédje lett. 1933-ban Pöschllel közösen kidolgozta a hajlítási mozgások leírására szolgáló Pöschl-Teller potenciálfüggvényt. Utána Magyar Állami Ösztöndíjjal Rómában Enrico Fermi, majd Rockefeller-ösztöndíjjal, Koppenhágában Niels Bohr mellett dolgozott. Itt találkozott először az Ukrajnából menekült George Gamowval, akivel nagy motorkerékpár túrákat tett.

Külföldi tartózkodásai idején nyaranta végig hazajárt és 1933-ban feleségül vette ifjúkori szerelmét, Harkányi Micit. Ez kiváltotta a Rockefeller-alapítvány ellenérzését: nem fogunk nászutat szponzorálni.

Emigráció az Amerikai Egyesült Államokba[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két évet töltött a Göttingeni Egyetemen, majd 1934-ben elhagyta Németországot, a Zsidó Kimenekítő Tanács segítségével. Rövid angliai tartózkodás után, 1935-ben, Gamow hívására az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ott a George Washington Egyetemen tanított, ahol Gamow is professzor lett. Ekkoriban sok európait hívtak az Amerikai Egyesült Államokba. Kvantummechanikát tanított az amerikai diákoknak és professzoraiknak. Teller figyelmét Gamow a magfizika felé terelte és 1938-ban együtt dolgozzák ki a termonukleáris fúzió elméletét. A béta-bomlás nukleonspint átfordító Gamow-Teller-átmenetének leírása is együttes munkájuk. P.H. Emmettel közösen értelmezte a nempórusos szilárd felületeken lejátszódó többrétegű adszorpció jelenségét. Azóta az ilyen felületeket Brunauer-Emmett-Teller felületeknek (BET-felület) hívják.

1939-ben a Gamow és Teller által szervezett washingtoni elméleti fizikai konferencián jelentette be Niels Bohr a maghasadás felfedezését. Teller ekkor New Yorkban, a Columbia Egyetemen dolgozott, ahol Szilárd Leó is. Mivel Szilárd nem tudott autót vezetni, ő vitte el Einsteinhez, hogy egy Roosevelt elnökhöz írt levelet mutasson neki, ami azután Einstein–Szilárd-levélként vált ismertté. Az 1941. december 7-i Pearl Harbor-i támadás után felgyorsultak az események. Teller Chicagóban Fermi mellett dolgozott az első atomreaktor megépítésén. Itt mondta el neki Fermi azt az ötletét, hogy atombombával termonukleáris fúziót lehetne beindítani. Teller ezután kezdett gondolkodni a szuperbombán.

A Manhattan terv és a világhírnév[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A chicagói reaktor (1942) sikeres decemberi beindítása után meghívták a Manhattan tervbe. A hirosimai bomba ledobása után, a Nagaszakira ledobott bombát feleslegesnek tartotta. Ennek már nem urán, hanem plutónium volt a hasadóanyaga, amit Amerika hadvezetése feltétlenül ki akart próbálni.

1945-ben tagja, 1947-től elnöke a Reaktorbiztonsági Bizottságnak. Felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását (Teller-effektus), és sikerült leállíttatnia az USA-ban az olyan grafitos reaktorok működtetését, mint amilyen például később a csernobili erőmű lett. (Csernobilban többek között a Teller-effektus vezetett a katasztrófához.) Részt vett az inherensen biztonságos (bolondbiztos) TRIGA reaktorok kifejlesztésében.

1952-ben a Los Alamosszal elégedetlen Teller kezdeményezésére is létrehozták a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumot, aminek egy időre igazgatója lett. Stanislav Ulam módosításával (deutérium helyett deutérium és trícium keveréke), 1952-ben végrehajtották az első sikeres hidrogénbomba-kísérletet.

Szülei és Emmi húga Magyarországon maradtak. Húgának férje és édesanyjának bátyja 1944-ben a holokauszt áldozatai lettek, a többiek a pesti gettóban érték meg a felszabadulást. Édesapja 1950-ben meghalt, édesanyját, húgát és unokaöccsét 1951-ben kitelepítették Tállyára, ahonnan másfél év múlva térhettek vissza Pestre, de lakásukat közben elvették. Unokaöccse 1956-ban elhagyta az országot. Szilárd Leó 1958-ban rá akarta venni, menjen el Moszkvába vele a Pugwash Konferenciára, hogy beszélhessenek a szovjet atomfizikusokkal a nukleáris leszerelésről. Ő azonban elutasította, rokonai magyarországi fenyegetettségére hivatkozva. Ezt Szilárd elmondta Moszkvában a szovjeteknek és a magyar küldöttnek, Jánossy Lajosnak is, mint abszurd dolgot. Három hét múlva édesanyja és húga megkapta az útlevelet és találkozhatott Tellerrel San Franciscóban. Szilárd levélben köszönte meg Jánossynak a közbenjárását.

1962-ben John Fitzgerald Kennedy elnöktől átvehette az Enrico Fermi-díjat a kémia és a fizika terén elért eredményei, a termonukleáris kutatásban játszott vezető szerepe és a nemzetbiztonság erősítése terén végzett munkájának elismeréseként. A Reagan-Gorbacsov puhatolózások idején Reagant határozottan biztatta, ne engedjen a csillagháború kérdésében, mert a szovjeteknek nincs ilyen elektronikájuk.

1936 után 1990-ben járt újra Magyarországon és utána minden évben hazalátogatott, s az atomenergia békés felhasználásának világhírű pártolójaként, egy ízben a Paksi atomerőműbe is, ahol - széleskörű műveltségét bizonyítandó - az Energetikai Főiskola auditóriumában, zongorán Mozartot játszott a hallgatóságának. 1994. április 23-án Göncz Árpád köztársasági elnöktől átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrendet. 1997-ben megkapta az akkor elsőként kiosztott Magyarság Hírnevéért kitüntetést. Az Első Orbán-kormány idején az első Corvin-lánc-birtokosok egyike lett.

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Róla nevezték el az 5006 Teller kisbolygót.
  • Nagybánhegyesen az Általános Iskola és Óvoda névadója.
  • Székesfehérváron A School Of Business Üzleti Szakközépiskola névváltáskor Teller Ede nevét vette fel 2013 novemberében. Teller Ede Szakközépiskola lett az új név. Érdekessége a történetnek, hogy Teller Ede személyesen hozzájárult ahhoz 2003 előtt, hogy róla majd intézményt nevezzenek el. Egy föltételt szabott ki, hogy írják meg neki, hogy megy az iskola élete.[forrás?]
  • Farkas Pál Szekszárdon élő szobrászművész, 1995-ben mellszobrot alkotott róla a Látogatóközpont[5] előtti Paksi disputa c. szoboregyüttésbe.[6]
  • Teller Ede út: Németh Szilárd Csepel polgármesterének kezdeményezésére a világon elsőként Csepelen neveztek el közteret a világhírű tudósról. 2013. november 5-én ugyanitt avatták fel a mellszobrát is, Magyarországon elsőként.[7]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Edward Teller. Memoirs: A Twentieth Century Journey In Science And Politics. Basic Books (2002). ISBN 978-0-7382-0778-0. Hozzáférés ideje: 2012. április 19. „Religion was not an issue in my family; indeed, it was never discussed. My only religious training came because the Minta required that all students take classes in their respective religions. My family celebrated one holiday, the Day of Atonement, when we all fasted. Yet my father said prayers for his parents on Saturdays and on all the Jewish holidays. The idea of God that I absorbed was that it would be wonderful if He existed: We needed Him desperately but had not seen Him in many thousands of years.” 
  2. Edward Teller, Judith Schoolery: Memoirs: A Twentieth Century Journey In Science And Politics. 2002 38–40. o. ISBN 0738207780, ISBN 9780738207780  
  3. Improbable Research for his lifelong efforts to change the meaning of peace as we know it – „a béke ismert jelentésének megváltoztatására irányuló, egész életét betöltő erőfeszítéseiért”
  4. Személyek > Teller Ede Díjátadási ünnepség a Magyarok IV. Világkongresszusa és Tudóstalálkozója keretében a Budapesti Kongresszusi Központ Pátria termében 1996. június 16-án. A kitüntetést Teller Ede professzor az 1996. októberi hazalátogatásakor vette át.
  5. http://atomeromu.hu/tajekoztato-es-latogato-kozpont
  6. http://szoborlap.hu/7855_teller_ede_paks_farkas_pal_1995.html
  7. http://csepel.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6300:felavattak-teller-ede-szobrat&catid=1:helyi-hirek

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Teller Ede témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Teller Ede témában.