Magyar Köztársasági Érdemrend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Köztársasági Érdemrend
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári)
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári)
Adományozza a Magyar Köztársaság
Típus több fokozatú köztársasági elnöki szintű kitüntetés
Kaphatják Különböző fokozatokban polgári és katonai osztálya alapján a társadalom arra méltónak talált tagjai.
Indoklás A legmagasabb szintű elismerési forma
Státusz jelenleg adományozható
Statisztikák
Alapítás dátuma 1991
Utolsó kitüntetés dátuma folyamatos

szalagsáv
szalagsáv

A Magyar Köztársasági Érdemrend 1991-től 2011-ig a magyar állam által adományozható legmagasabb kitüntetés volt. Azóta a Magyar Szent István Rend tölti be ezt a szerepet, így az Érdemrend a második legmagasabb kitüntetés Magyarországon. A Magyar Köztársasági Érdemrend]] neve az Alaptörvény hatályba lépésével Magyar Érdemrendre módosult. (Nem tévesztendő össze az 1922–1945 között adományozott Magyar Érdemrenddel.)

Az Érdemrend fokozatait olyan személyeknek ítélik oda, akik a kultúra, a tudomány, a művészet, továbbá saját szakterületük terén – Magyarország érdekeinek előmozdítása, az egyetemes emberi érdekek gyarapítása érdekében – példamutató tevékenységet folytnak. A kitüntetéseket minden esetben a köztársasági elnök adományozza a miniszterelnök vagy az adott miniszter felterjesztése és ellenjegyzése mellett.

A kitüntetéseket általában valamilyen nevezetes – Magyarország történelme szempontjából lényeges esemény tiszteletére tartott – ünnepen, többnyire nemzeti ünnepen, így március 15-én vagy október 23-án adják át. 2013 óta augusztus 20-án –Szent István király ünnepén – csak a Magyar Szent István Rendet adják át azon a napon.

A Magyar Köztársasági Érdemrend és a Magyar Köztársasági Érdemkereszt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Köztársasági Érdemrend (továbbiakban: Érdemrend) és a Magyar Köztársasági Érdemkereszt (továbbiakban: Érdemkereszt) jogelődje a nemzetgyűlés által 1946 szeptemberében, a XXI. törvénycikkel alapított Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemérem volt.[1] A kitüntetést olyan hazai és külföldi állampolgárok vehették át, akik sokat tettek Magyarország érdekeinek elősegítéséért. Az Érdemrendet és az Érdemérmet összesen három éven keresztül adományozták, ugyanis 1949-ben az Elnöki Tanács rendeletében kimondta, hogy az 1946-ban létrehozott kitüntetések további adományozására nincs lehetőség. A rendeletben foglaltak indoka közvetlenül az ország államformájának Népköztársasággá történő átnevezése volt. Közvetett és tényleges indoka pedig az, hogy a Rákosi-korszaknak nem volt szüksége olyan kitüntetésekre, amelyek nevükben és formájukban, továbbá jelképvilágukban kötődnek az 1946–1949 között fennálló demokratikus államberendezkedéshez.[2]

Az Érdemrendet és Érdemérmet (ez utóbbit Érdemkereszt elnevezéssel) az 1989-es rendszerváltozás „rehabilitálta”, és helyezte vissza az ország által adományozható legmagasabb kitüntetések közé. Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény (továbbiakban: törvény) megalkotásával új alapokra helyezte a Magyarországon adományozható legmagasabb állami kitüntetésekre vonatkozó szabályokat. Az 1948 óta adományozható, a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb elismerésének számító Kossuth-díj megmaradt, az Állami Díjat formálisan megszüntették és helyette lett hazai tudományos élet legkiválóbb művelőinek adható Széchenyi-díj, ami ezáltal rangban és a díjjal járó pénzjutalommal együtt felemelkedett a Kossuth-díj mellé. A rendszerváltozás egyértelmű velejárója, hogy az 1949 és 1989 között átadott szocialista kitüntetéseknek nem lehet helye az új demokratikus jogállamban, ezért ezek végleg kikerültek a magyar kitüntetések rendszeréből.[2]

A törvény meghatározza a kitüntetések alapját: 1.§ A Magyar Köztársaság nagyra becsüli a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi érdekek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységet. Ezek elismerésére az Országgyűlés Magyar Köztársasági Érdemrendet és Magyar Köztársasági Érdemkeresztet alapít. Az Érdemrendet a miniszterelnök, az Érdemkeresztet a feladatköre alapján illetékes miniszter terjesztette elő, és a köztársasági elnök adományozta. A kitüntetéseket ünnepélyes keretek között vagy a köztársasági elnök vagy személyes megbízottja adta át. Az Érdemrend és az Érdemkereszt adományozása díjmentesen történt. A kitüntetett az adományozást igazoló okiratot kapott és jogosult volt magát az adott kitüntetés tulajdonosának nevezni. Amennyiben magasabb fokozatú kitüntetést kapott a már meglévő alacsonyabb Érdemrend vagy Érdemkereszt továbbra is tulajdonában maradt. Kiváltság az adományozással nem járt. A kitüntetések külön polgári és katonai tagozattal rendelkeztek. De előfordulhatott a két tagozatból kapott kitüntetés együttes viselése is, ha például a kitüntetett civil és katonai tevékenységet is folytatott és mind a kettő olyan kimagasló, hogy külön-külön is elismerendő volt. A polgári és a katonai tagozat fokozatai azonosak voltak.[2]

Az Érdemrendnek a kizárólag külföldi államfőknek volt adományozható nagykereszt a lánccal fokozatot is beszámítva hat, míg az Érdemkeresztnek három fokozata volt. A Magyar Köztársaság elnöke élethosszig tulajdonosa volt a nagykereszt a lánccal fokozatnak.[3]

Magyar állampolgárok számára évente a nagykeresztből legfeljebb 15, a középkereszt a csillagból legfeljebb 35, a középkeresztből legfeljebb 70, a tisztikeresztből legfeljebb 140, a lovagkeresztből legfeljebb 280, míg az Érdemkereszt Arany fokozatából legfeljebb 200, az Ezüst fokozatából legfeljebb 400, a Bronz fokozatából legfeljebb 600 volt adományozható.

A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt adományozásának rendje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje lánccal

A Kormány az állami kitüntetések odaítélésének összehangolt előkészítése érdekében Kitüntetési Bizottságot (továbbiakban: Bizottság) hozott létre. A Bizottság elnöke a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, titkára a Miniszterelnöki Hivatal kitüntetési ügyekért felelős szervezeti egységének vezetője volt. Tagjai voltak: a honvédelmi-, az igazságügyi és rendészeti-, a külügy-, az oktatási és kulturális-, a nemzeti fejlesztési és gazdasági- és az önkormányzati miniszter. A miniszterek az államtitkárok helyettesítették. A Bizottság munkájában tanácskozási joggal más miniszter is részt vehetett.[2]

Állami kitüntetés adományozására javaslatot csak a Kormány tagja tehetett. Amennyiben egyéb állami vezető, állami tisztségviselő, szervezet vagy intézmény által történt a kezdeményezés, azt a Bizottság elnökénél vagy a feladatköre szerint illetékes miniszternél kellett megtenni. Állami kitüntetés adományozását bárki javasolhatta a javaslattételre jogosultaknál, azzal a feltétellel, hogy önmaga kitüntetését senki sem javasolhatta. Állami kitüntetésre a Bizottság tagja nem volt javasolható.

Érdemrendre és Érdemkeresztre az volt javasolható, „aki büntetlen előéletű és életvitele erkölcsi szempontból példaértékű, kivételesen magas színvonalú munkássága, az általa nyújtott rendkívüli teljesítmény vagy kimagasló eredmény révén, illetve más módon (…) szerez elévülhetetlen érdemet.” „Nem lehet javasolni kitüntetésre olyan személyt, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek, a büntetés vagy intézkedés meghatározott bűnügyi nyilvántartása időtartamának lejártáig.”

Állami kitüntetéssel rendelkező személy újabb állami kitüntetésre az előző kitüntetés adományozásától számított 10 éven belül csak kivételesen és akkor volt javasolható, ha az adományozást követően szerzett kiemelkedő érdemeket / a döntés meghozatalkor figyelembe kell venni, hogy az érintett személy milyen egyéb díjakban, kitüntetésekben részesült, a köztársasági elnök, a miniszterelnök vagy a Kormány tagjai részéről /. Az Érdemrendet és az Érdemkeresztet vissza kellett vonni attól, aki arra érdemtelenné válik.[2]

Állami kitüntetés posztumusz adományozására csak két esetben volt lehetőség: „ha az érintett hivatása teljesítése közben a nemzet, a haza biztonságának, az ország lakosságának védelme érdekében tanúsított hősies és önfeláldozó helytállása során vesztette életét, vagy a nemzet javát szolgáló kimagasló érdemei elismerését kizárólag halála akadályozta meg.”

A javaslatot írásban, a kitüntetésre javasolt személy személyazonosító és lakcím adatainak feltüntetésével kellett benyújtani. A javaslatnak tartalmaznia kellett a kitüntetésre jelölt életútját, korábbi kitüntetéseit, továbbá azokat az érdemeket, amik megalapozhatják a kitüntetés odaítélését. Állami kitüntetés adományozására évente kétszer március 15-ei nemzeti-, valamint augusztus 20-ai állami ünnep alkalmával került sor. Ettől eltérni csak jelentős állami érdekből vagy más különleges alkalom esetén lehetett.

A javaslatot március 15-ei adományozás esetén az adományozást megelőző év november 1-jéig, augusztus 20-ai adományozás esetén április 15-éig lehetett megtenni. Ettől eltérő adományozás esetén az azt megelőző 90 nappal kellett a Bizottság részére a javaslatot megküldeni.

A Bizottság a beérkező javaslatokat értékelte, majd az ajánlattétel előtt az állami kitüntetésre ajánlott személyeket minderről tájékoztatta. Ha a kitüntetésre javasolt a tájékoztatás kézhezvételét követő 15 napon belül úgy nyilatkozott, hogy az állami kitüntetést nem fogadja el és nem veszi át, a Bizottság nem tett ajánlást. A Bizottság ajánlást tett a kitüntetendő személyekről az Érdemrend tekintetében a miniszterelnök, az Érdemkereszt vonatkozásában a javaslattevő miniszter számára. A Bizottság elnöke az Érdemrendek tekintetében a miniszterelnök döntése szerint köteles volt az előterjesztett személyekről készített listát a Kormány elé terjeszteni. A kitüntetésre előterjesztendő személyekről a miniszterelnök döntött.[2]

Az Érdemrend tekintetében a miniszterelnök, az Érdemkereszt vonatkozásában a miniszter előterjesztést készített a köztársasági elnök részére. Az előterjesztést a kitüntetés tervezett átadását megelőző 45 nappal megelőzően kellett megtenni. A köztársasági elnök az előterjesztés beérkezésétől számított 15 napon belül döntött a kitüntetés adományozásáról. A döntését közölte az ellenjegyzésre jogosult miniszterelnökkel vagy miniszterrel, aki az ellenjegyzésről 10 napon belül döntött. Amennyiben a köztársasági elnök megtagadta az adományozást, az indokolnia kellett. A határidőktől rendkívüli körülmények miatt el lehetett térni.[2]

A Miniszterelnöki Hivatal az adományozásról és a visszavonásról nyilvántartást vezetett. A rögzített adatokat az adományozástól vagy a visszavonástól számított 30 év elteltével törölni kell.

A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt fokozatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Köztársasági Érdemrend fokozatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (katonai)
  • lovagkereszt (A lovagkereszt elnevezést a 2000. évi XI. törvény óta alkalmazták; 1991 és 2000 között kiskereszt volt a fokozat megnevezése.)[3]

A Magyar Köztársasági Érdemkereszt fokozatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt
    • A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) leírása:
  •  ::Aranyszínű szélesedő sávú kereszt, szárai közt stilizált babérkoszorú. Ugyancsak babérkoszorúval körülvett középmezejének előlapján az 1990-es magyar köztársasági címer, hátlapján „1946/1991” évszám van. Anyaga: aranyozott fém, mérete: 42 mm. A kereszt közepén három vörös sávval díszített, vörös-fehér szegélyes smaragdzöld háromszög szalagon függ. Tartozéka: szalagsáv. A 34 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles piros csík szegélyez, amit közepén három, egyenként 2 mm széles piros sáv díszít.
    • A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (katonai tagozat) leírása:
  •  ::Aranyszínű szélesedő sávú kereszt, szárai közt stilizált babérkoszorú. Ugyancsak babérkoszorúval körülvett középmezejének előlapján az 1990-es magyar köztársasági címer, hátlapján „1946/1991” évszám van. Anyaga: aranyozott fém, mérete: 42 mm. A kereszt közepén három smaragdzöld sávval díszített, smaragdzöld-fehér szegélyes vörös háromszög szalagon függ. Tartozéka: szalagsáv. A 34 mm széles vörös sávot jobbról-balról 1,5 mm széles smaragdzöld csík szegélyez, amit közepén három, egyenként 2 mm széles smaragdzöld sáv díszít.
  • Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt
    • A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) leírása:
  •  ::Ezüst színű szélesedő sávú kereszt, szárai közt stilizált babérkoszorú. Ugyancsak babérkoszorúval körülvett középmezejének előlapján az 1990-es magyar köztársasági címer, hátlapján „1946/1991” évszám van. Anyaga: ezüstözött fém, mérete: 42 mm. A kereszt közepén kettő vörös sávval díszített, vörös-fehér szegélyes smaragdzöld háromszög szalagon függ. Tartozéka: szalagsáv. A 34 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles piros csík szegélyez, amit közepén kettő, egyenként 2 mm széles piros sáv díszít.
    • A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (katonai tagozat) leírása:
  •  ::Ezüst színű szélesedő sávú kereszt, szárai közt stilizált babérkoszorú. Ugyancsak babérkoszorúval körülvett középmezejének előlapján az 1990-es magyar köztársasági címer, hátlapján „1946/1991” évszám van. Anyaga: ezüstözött fém, mérete: 42 mm. A kereszt közepén kettő smaragdzöld sávval díszített, smaragdzöld-fehér szegélyes vörös háromszög szalagon függ. Tartozéka: szalagsáv. A 34 mm széles vörös sávot jobbról-balról 1,5 mm széles smaragdzöld csík szegélyez, amit közepén kettő, egyenként 2 mm széles smaragdzöld sáv díszít.
  • Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt
    • A Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt (polgári tagozat) leírása:
  •  ::Bronzszínű színű szélesedő sávú kereszt, szárai közt stilizált babérkoszorú. Ugyancsak babérkoszorúval körülvett középmezejének előlapján az 1990-es magyar köztársasági címer, hátlapján „1946/1991” évszám van. Anyaga: bronzolt fém, mérete: 42 mm. A kereszt közepén egy vörös sávval díszített, vörös-fehér szegélyes smaragdzöld háromszög szalagon függ. Tartozéka: szalagsáv. A 34 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles piros csík szegélyez, amit közepén egy 2 mm széles piros sáv díszít.
    • A Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt (katonai tagozat) leírása:
  •  :: Bronzszínű színű szélesedő sávú kereszt, szárai közt stilizált babérkoszorú. Ugyancsak babérkoszorúval körülvett középmezejének előlapján az 1990-es magyar köztársasági címer, hátlapján „1946/1991” évszám van. Anyaga: bronzolt fém, mérete: 42 mm. A kereszt közepén egy smaragdzöld sávval díszített, vörös-fehér szegélyes vörös háromszög szalagon függ. Tartozéka: szalagsáv. A 34 mm széles piros sávot jobbról-balról 1,5 mm széles smaragdzöld csík szegélyez, amit közepén egy 2 mm széles piros sáv díszít.[3]

A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt viselésének rendje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olyan esetben, amikor a katonai szolgálati szabályzat rendelkezései nem írják elő a Magyar Köztársasági Érdemrend jelvényeinek eredeti alakjukban való viselését,

  • a) a nagykereszt eredeti szalagja, keresztje és csillagja helyett a kiskereszt viselendő a nagykereszt csillagjának 25 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesített szalagon,
  • b) a középkereszt a csillaggal eredeti szalagja, keresztje és csillagja helyett a kiskereszt viselendő a középkereszt csillagjának 20 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesített szalagon,
  • c) a középkereszt eredeti szalagja és keresztje helyett a kiskereszt viselendő a középkereszt keresztjének 18 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesített szalagon,
  • d) a tisztikereszt, valamint
  • e) a kiskereszt eredeti alakjában viselendő.

Az előbbi szabályok irányadók a Magyar Köztársasági Érdemrend jelvényeinek olyan alkalmakkor való viselésére is, amikor a polgári ruházat nem teszi lehetővé a jelvényeknek eredeti alakjukban való viselését. A jelvények eredeti alakját helyettesítő fentebb leírt jelvények elnevezése: „Kis díszítmény”. Az alapszabályokban felsorolt kitüntetések helyett a katonai szabályzatokban előírt esetekben 40 mm széles és 10 mm magas szalagsávok viselendők; a nagykereszt szalagsávján a nagykereszt csillagjának, a csillagdíszítményes középkereszt szalagsávján a középkereszt keresztjének, a tisztikereszt szalagsávján a Magyar Köztársaság címerének 10 mm magas kicsinyített mása helyezkedik el. Az alapszabályokban felsorolt kitüntetések helyett polgári ruhán magánalkalmakkor 12 mm átmérőjű rozetta viselhető; a nagykereszt rozettáján a nagykereszt csillagjának, a csillagdíszítményes középkereszt rozettáján a középkereszt csillagjának, a középkereszt rozettáján a középkereszt keresztjének, a tisztikereszt rozettáján a Magyar Köztársaság címerének 10 mm magas kicsinyített mása helyezkedik el. A fentebbi szabályoknak meg nem felelő jelvények viselése tilos.[2][3]

Szalagsávok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szalagsávok
Fokozatai Civil Katonai
Nagykereszt a lánccal
HUN Order of Merit of the Hungarian Rep 1class Collar BAR.svg
Nagykereszt
HUN Order of Merit of the Hungarian Rep (civil) 1class BAR.svg
HUN Order of Merit of the Hungarian Rep (military) 1class BAR.svg
Középkereszt a Csillaggal
HUN Order of Merit of the Hungarian Rep (civil) 2class BAR.svg
HUN Order of Merit of the Hungarian Rep (military) 2class BAR.svg
Középkereszt
HUN Order of Merit of the Hungarian Rep (civil) 3class BAR.svg
HUN Order of Merit of the Hungarian Rep (military) 3class BAR.svg
Tisztikereszt
HUN Order of Merit of the Hungarian Rep (civil) 4class BAR.svg
HUN Order of Merit of the Hungarian Rep (military) 4class BAR.svg
Lovagkereszt
HUN Order of Merit of the Hungarian Rep (civil) 5class BAR.svg
HUN Order of Merit of the Hungarian Rep (military) 5class BAR.svg
Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt
HUN Cross of Merit of the Hungarian Rep (civil) Gold BAR.svg
HUN Cross of Merit of the Hungarian Rep (military) Gold BAR.svg
Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt
HUN Cross of Merit of the Hungarian Rep (civil) Silver BAR.svg
HUN Cross of Merit of the Hungarian Rep (military) Silver BAR.svg
Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt
HUN Cross of Merit of the Hungarian Rep (civil) Bronze BAR.svg
HUN Cross of Merit of the Hungarian Rep (military) Bronze BAR.svg

A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt kitüntetettjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Érdemrendet és az Érdemkeresztet 1991 óta számos politikai, kulturális, gazdasági vagy sporteredmény elismeréseként adományozták.[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1946. évi XXI. törvény a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemérem alapításáról. CompLex Kiadó. (Hozzáférés: 2012. november 23.)
  2. ^ a b c d e f g h Héri Vera Makkai Ágnes. Kereszt, érem, csillag - Kitüntetések a magyar történelemben. Helikon kiadó. ISBN 9789632087580 (2002). Hozzáférés ideje: 2010. május 9. 
  3. ^ a b c d Köztársasági Elnöki Hivatal kitüntetések. keh.hu. (Hozzáférés: 2010. május 9.)
  4. A Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntettjeinek listája (magyar nyelven) (pdf). kimittud.atlatszo.hu. (Hozzáférés: 2013. október 28.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1991. évi XXXI. törvény,
  • 2000. évi XI. törvény,
  • 2008. évi LXXI. törvény a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991.évi XXXI. törvény, valamint a Kossuth-díjról és Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosításáról,
  • 270/2008. (XI.18.) Kormányrendelet az állami kitüntetések adományozásának rendjéről és a Kitüntetési Bizottságról.
  • 2011. évi új Alaptörvényének 9. cikk (4) pontja értelmében a köztársasági elnök törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz - Magyar Köztársasági Érdemrend - http://www.keh.hu/kituntetesek/1514-Kituntetesek

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]