MVM Paksi Atomerőmű Zrt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Paksi atomerőmű szócikkből átirányítva)

Koordináták: é. sz. 46° 34′ 26″, k. h. 18° 51′ 09″

MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Paksi atomerőmű.JPG
A Paksi atomerőmű
Hely  Magyarország, Paks
Építési adatok
Építés éve 19671987
Megnyitás 1982. december 28.
Tulajdonos Magyar Villamos Művek
Alapadatok
Elhelyezkedése
MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság  (Magyarország)
MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 34′ 26″, k. h. 18° 51′ 09″

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Magyarország egyetlen atomerőműve, amelynek építését 1966-ban határozták el, 1969 és 1987 között épült Pakson. Alapkiépítése 1760 MWe [megj 1]teljesítményű.

Tervezési szempontok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az atomerőmű alapköve 1975-ből
Az épülő atomerőmű az 1970-es években
A paksi atomerőmű főbejárata

Az ismert energiahordozók fokozatos kimerülésével kapcsolatban világszerte jelentkező problémakör megoldására az akkori gazdaságossági értékelések szerint a hagyományos erőművek mellett atomerőmű létesítése került előtérbe hazánkban is.

Kézenfekvő volt, hogy az atomerőmű építése a nagy tapasztalatokkal rendelkező Szovjetunió nagymértékű közreműködésének igénybevételével történjék. Ezt a közreműködést államközi egyezmény biztosította,[1] melynek alapján a Szovjetunió Magyarországnak a 440 MWe teljesítményű nyomottvizes reaktortípussal rendelkező atomerőmű szállítását vállalta.

A nagy hűtővíz-szükségletet és a későbbi bővítés lehetőségét, valamint biztonsági szempontokat is figyelembe véve, az új atomerőmű helyét Paks közelében jelölték ki. Az erőmű helyének kitűzése és a tervezés már 4000 MWe teljesítményre történő kiépítés lehetőségét tartotta szem előtt.

Műszaki specifikációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megvalósult erőmű 4 db, egyenként 440 MW-os ún. VVER 440/V 213 típusú nyomottvizes, kétkörös blokkból áll. Egy reaktorhoz 2 db 220 MW-os gőzturbina tartozik. A gőzturbina háromházas, egy nagynyomású és két kisnyomású kettős áramlású házból áll, közbenső cseppleválasztóval és túlhevítővel, két megcsapolással, kondenzációs berendezéssel. A turbinába belépő frissgőz 44 bar nyomású, 255 °C hőmérsékletű telített gőz. A reaktor névleges terhelés mellett egy üzemanyagtöltettel kb. 7000 üzemóráig működhet, ezt követően a reaktor aktív zónáját át kell rakni.

Az atomerőmű üzemeltetése során elvégzett fejlesztéseknek (turbinák átalakítása, szekunderköri rekonstrukció, új típusú üzemanyag alkalmazása stb.) köszönhetően a blokkok teljesítménye 465 MWe, a folyamatos üzemidő csaknem 8000 óra/év lett. Később összetett átalakítási folyamatok révén a reaktorok hőteljesítményének növelését is elérték, így 2009 óta mind a négy reaktorblokk névleges villamos teljesítménye 500 MW.

Az atomerőmű üzemeltetése folyamán folyékony, szilárd és gáznemű radioaktív közegek és hulladékok keletkeznek. A folyékony radioaktív közegek (víz) tisztítása kétféle: ioncserés és desztillációs eljárással történik. A gáznemű radioaktív közeget aerosolos és adszorpciós szűrők tisztítják. A gázok megfelelő tisztítás után a szellőző kéményen keresztül jutnak a szabadba. A folyékony és a szilárd hulladékok térfogat-csökkentés után kerülnek a végleges tárolójukba.

Az erőmű frissvízhűtésű. A hűtővizet a Dunából nyerik. A reaktor biztonsági feltételei miatt háromféle hűtővízrendszer létesült:

  • a kondenzátor-hűtővízrendszer
  • a technológiai hűtővízrendszer és
  • a biztonsági hűtővízrendszer.

A kondenzátor hűtővízrendszer 8 db hűtővízszivattyút tartalmaz, egyenként 46 800 köbméter/óra teljesítménnyel.

A kivitelezés minőségi követelményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az atomerőmű építése és szerelése mind a volumenek, mind a technikai színvonal tekintetében komoly erőpróbát jelentett a magyar építő- és szerelő vállalatok számára. A csúcsidőszakban napi 1000 köbméter beton bedolgozása, a közel kétszeres térfogatsúlyú nehézbeton szigorú technológiája, a több ezer tonna rozsdamentes acél beépítése a legszigorúbb minőségi előírások betartásával, a több ezer kilométer kábel lefektetése, a fokozott tisztaságú szerelés mind olyan feladat, amelyek a tervezők, beruházók és a kivitelezők nagyfokú előkészülését, együttműködését igényelték.

A feszített ütemű kivitelezés azt jelentette, hogy az erőmű területén dolgozó összlétszám a csúcsidőszakban meghaladta a 10 000 főt, és a szovjet tervező és gyártó cégek mellett az atomerőmű létesítésében részt vettek az ún. KGST országok és az energetikai iparág szinte mindegyik mérnökirodája, gyártó és kivitelező cége.

1997-ben megkezdték a rekonstrukciót. A biztonság növelése érdekében, a földrengésállóság növelését szolgáló munkák keretében megerősítik mindazon szerkezeteket, készülékeket, berendezéseket és csővezetékeket, amelyek egy, a számítás szempontjából mérvadónak elfogadott földrengés esetén is épen kell maradjanak. Az átalakításokat, kiegészítéseket mind a négy blokkon és a kiegészítő rendszereken folyamatosan végzik, a nemzetközi szervezetekkel egyeztetett ütemezés szerint. A reaktorvédelmi projekt keretében az irányítástechnikai rendszert átállítják a hagyományos analógról digitálisra, lehetővé téve ezzel a teljes folyamat számítógépes követését. Hasonló cserét még nem végeztek VVER 440 típusú reaktoron, ezért nagyon alapos előkészítő munka előzte meg a kezdést. Az 1. számú blokkon ez a munka 1999-ben sikeresen lezajlott és folytatódik a továbbiakban.

Az erőmű reaktorblokkjainak áttekintő táblázata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A paksi atomerőműnek négy aktív blokkja van, melyek mellé további kettőt terveznek építeni.

Reaktorblokk[2] Reaktortípus Nettó
teljesítmény
Bruttó
teljesítmény
Kivitelezés
kezdete
Hálózati
szinkronizálás
Üzemkezdet Leállítás
dátuma
Paks-1 VVER-440/213 470 MW 500 MW 1974. augusztus 1. 1982. december 28. 1983. augusztus 10. 2032-re tervezve
Paks-2 VVER-440/213 443 MW 500 MW 1974. augusztus 1. 1984. szeptember 6. 1984. november 14. 2017-re tervezve
Paks-3 VVER-440/213 443 MW 500 MW 1979. október 1. 1986. szeptember 28. 1986. december 1. 2017-re tervezve
Paks-4 VVER-440/213 473 MW 500 MW 1979. október 1. 1987. augusztus 16. 1987. november 1. 2017-re tervezve

A 2003-as üzemzavar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az irányítóterem

2003. április 10-én éjszaka az erőmű 2. blokkjánál radioaktív nemesgáz megjelenését észlelték a műszerek, ennek forrása egy tisztítótartály volt, amelyet ideiglenesen helyeztek el egy, a reaktor mellett található aknában. A tartály a fűtőelem-kazettákon észlelt lerakódás vegyszeres eltávolítására szolgált. A tartályfedél leemelése után megállapították, hogy a tisztítótartályba helyezett 30 db üzemanyag-kazetta sérült, deformálódott. Az üzemanyag-kazetták a tisztítótartály tervezési hibája miatt a szükségesnél kevesebb hűtést kaptak, ezért túlhevültek. Az eseményt a kezdeti információk alapján INES 2, majd a következmények megismerése után az INES 3 kategóriába sorolták a közvélemény tájékoztatását szolgáló skálán. Ez csupán súlyos üzemzavarnak minősül és nem jár külső (létesítményen kívüli) kockázattal.

Az üzemzavarban a radioaktív kibocsátás az esemény hatásának leginkább kitett lakosok részére 0,13 μSv dózis volt. Ez a terhelés az éves, mindenki által elszenvedett dózis 1,5 ezreléke. Ez semmiféle egészségügyi vagy más kockázattal nem jár. Egy mellkas-átvilágítás során a dózis 200 μSv, az évi természetes sugárterhelés 2400 μSv.[3]

Üzemidő-meghosszabbítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az atomerőmű saját buszpályaudvara Credo és Ikarus buszokkal

Az erőmű üzemidejének meghosszabbítása még a Gyurcsány-kormány utolsó napjaiban merült fel, ám a részletek csak az Energiaklub által indított eljárásnak köszönhetően kerültek nyilvánosságra.[4] A projektet a következő kormányok is napirenden tartották, ám a közvélemény továbbra is csak félinformációkat ismerhetett meg. Az üzemidő meghosszabítása mellett szólhat, hogy ilyen mennyiségű termelői kapacitást nehéz lenne a megfelelő időben pótolni.

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2012. december 18-án hivatalosan is megkapta az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) engedélyét, amelynek értelmében – az évek óta sikeresen végzett előkészítő és megalapozó munka eredményeként – további húsz évig működhet az atomerőmű I. blokkja. Az atomerőmű szakemberei a másik három blokk esetében is készülnek már a további működtetéshez szükséges engedélyek megszerzésére. Legközelebb a II. blokk esetében lesz aktuális a hosszabbítás, 2014-ben.

Bővítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az üzemidő meghosszabítása mellett az erőmű bővítése is napirendre került, ám az erről szóló információk is töredékesek. Azt mindenesetre orosz források bejelentették, hogy ajánlatot tettek a bővítésre,[5] és egy kormánybizottság is létrejött a beruházással kapcsolatos stratégiai döntések előkészítésére.[6] Ugyanakkor a gazdaságossági kérdéseket utoljára 2008-ban vizsgálták.

Az erőmű bővítésével kapcsolatos érvek között szerepel az atomenergia olcsósága és az is, hogy a termelés során kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége csekély. Az ellenzők szerint azonban kérdéses, hogy valójában mennyire olcsó az atomenergia által előállított áram, amikor a projekt költségei sem ismertek jelenleg, emellett a bővítésre költött összeg felemészti azokat a forrásokat, melyek az esetleges alternatívák, mint például a megújuló energiaforrások kihasználását segítenék elő.

Nem tisztázott a bővítés költsége és időtartama sem teljes mértékben, miközben több ezer milliárd forintos beruházásról van szó.[7] A beruházást sokan támadják; egy 2011-es felmérés szerint a magyar lakosság többsége - noha a paksi atomerőmű működését alapvetően biztonságosnak tartja -,[8] ellenzi a tervezett bővítést.[9][10] A fukusimai atomerőmű-baleset jelentősen csökkentette a nukleáris energia elfogadottságát Magyarországon is.

Magyar–orosz szerződések a bővítésről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy 2009-es országgyűlési határozat és a 2013-ban elfogadott Nemzeti Energiastratégia 2030 alapján 2013. január 31-én tárgyalások kezdődtek egy államközi szerződésről Magyarország és Oroszország között. A tárgyalások eredményeképpen 2014. január 14-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő megállapodott a Paksi Atomerőmű bővítéséről. A megállapodást Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá Moszkvában. Az aláírt szerződések (összesen négy darab) közül egy államközi, három pedig kormányközi szerződés; utóbbiak a két új erőművi blokk kivitelezésére, üzemeltetésére, illetve üzemanyaggal történő ellátására vonatkoznak.

A megállapodás szerint a Paksi Atomerőmű két új, egyenként 1200 MW-os blokkjának megépítésével tender nélkül a Roszatomot bízzák meg. A beruházás becsült költsége 10-12 milliárd euró (vagyis közelítőleg 3300-3600 milliárd forint az elengedhetetlen csatlakozó beruházások – és a hulladékkezelésnek az építéssel összemérhető költségei – nélkül)[11], melynek fedezése 80%-ban az Oroszország által biztosított 30 éves futamidejű államközi hitelből, 20%-ban magyar önerőből történik. Az új blokkok magyar állami tulajdonban lesznek. Az első új blokk átadására 2023-ban kerülhet sor. Az elhasználódott fűtőelemek elszállítását az orosz fél az átadástól számított 20 évig vállalja.[12]

Az atomerőmű újságja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Atomerőmű című újság a Paksi Atomerőmű ingyenes üzemi lapja. 1978-ban jelent meg először Atomerőmű Építői címen. 2013-ban 35 000 példányban jelenik meg havonta. Az atomerőmű dolgozói mellett eljut a környező lakossághoz is (22 településre). Az újság 24 oldalon tudósít a Paksi Atomerőmű és az atomenergetika legfrissebb eseményeiről. A lap főszerkesztő-helyettese 2007-ben Lovászi Zoltánné titkárnő volt.[13]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az energiaipari szlengben használatos nem szabályos „mértékegység”, amely összevonja a mértékegység és a fizikai mennyiség magyarázatát. Az elektromos teljesítményt jelöli, amelynek mértékegysége ugyanúgy MW, mint bármely más mértékegységé. Hasonlóképpen használják még az MWt mennyiséget a termikus, azaz hőteljesítményre. Használatuk lehetőleg kerülendő, didaktikus okokból mindenképpen.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz MVM Paksi Atomerőmű Zrt. témájú médiaállományokat.