MVM Paksi Atomerőmű Zrt.

Magyar Villamos Művek Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A Paksi atomerőmű
Hely	Magyarország, Paks
Építési adatok
Építés éve	1967–1987
Megnyitás	1982. december 28.
Tulajdonos	Magyar Villamos Művek
Alapadatok
Elhelyezkedése
Magyar Villamos Művek Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Pozíció Magyarország térképén

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Magyarország egyetlen atomerőműve, amelynek építését 1966-ban határozták el, 1969 és 1987 között épült Pakson. Alapkiépítése 1760 MW_e teljesítményű.

Tervezési szempontok

Az atomerőmű alapköve 1975-ből

Az épülő atomerőmű az 1970-es években

A paksi atomerőmű főbejárata

Az ismert energiahordozók fokozatos kimerülésével kapcsolatban világszerte jelentkező gond megoldására az akkori gazdaságossági értékelések szerint a hagyományos erőművek mellett atomerőmű létesítése került előtérbe hazánkban is.

Kézenfekvő volt, hogy az atomerőmű építése a nagy tapasztalatokkal rendelkező Szovjetunió nagymértékű közreműködésének igénybevételével történjék. Ezt a közreműködést államközi egyezmény biztosította, melynek alapján a Szovjetunió Magyarországnak nyomottvizes, 440 MWe teljesítményű reaktortípussal rendelkező atomerőmű szállítását vállalta.

A nagy hűtővíz-szükségletet és a későbbi bővítés lehetőségét, valamint biztonsági szempontokat is figyelembe véve, az új atomerőmű helyét Paks közelében jelölték ki. Az erőmű helyének kitűzése és a tervezés már 4000 MW_e teljesítményre történő kiépítés lehetőségét tartotta szem előtt.

Műszaki specifikációk

A megvalósult erőmű 4 db, egyenként 440 MW-os ún. VVER 440/V 213 típusú nyomottvizes, kétkörös blokkból áll. Egy reaktorhoz 2 db 220 MW-os gőzturbina tartozik. A gőzturbina háromházas, egy nagynyomású és két kisnyomású kettős áramlású házból áll, közbenső cseppleválasztóval és túlhevítővel, két megcsapolással, kondenzációs berendezéssel. A turbinába belépő frissgőz 44 bar nyomású, 255 °C hőmérsékletű telített gőz. A reaktor névleges terhelés mellett egy üzemanyagtöltettel kb. 7000 üzemóráig működhet, ezt követően a reaktor aktív zónáját át kell rakni.

Az atomerőmű üzemeltetése során elvégzett fejlesztéseknek (turbinák átalakítása, szekunderköri rekonstrukció, új típusú üzemanyag alkalmazása stb.) köszönhetően a blokkok teljesítménye 465 MW_e, a folyamatos üzemidő csaknem 8000 óra/év lett. Később összetett átalakítási folyamatok révén a reaktorok hőteljesítményének növelését is elérték, így 2009 óta mind a négy reaktorblokk névleges teljesítménye 500 MW.

Az atomerőmű üzemeltetése folyamán folyékony, szilárd és gáznemű radioaktív közegek és hulladékok keletkeznek. A folyékony radioaktív közegek (víz) tisztítása kétféle: ioncserés és desztillációs eljárással történik. A gáznemű radioaktív közeget aerosolos és adszorpciós szűrők tisztítják. A gázok megfelelő tisztítás után a szellőző kéményen keresztül jutnak a szabadba. A folyékony és a szilárd hulladékok térfogat-csökkentés után kerülnek a végleges tárolójukba.

Az erőmű frissvízhűtésű. A hűtővizet a Dunából nyerik. A reaktor biztonsági feltételei miatt háromféle hűtővízrendszer létesült:

• a kondenzátor-hűtővízrendszer
• a technológiai hűtővízrendszer és
• a biztonsági hűtővízrendszer.

A kondenzátor hűtővízrendszer 8 db hűtővízszivattyút tartalmaz, egyenként 46 800 köbméter/óra teljesítménnyel.

A kivitelezés minőségi követelményei

Az atomerőmű építése és szerelése mind a volumenek, mind a technikai színvonal tekintetében komoly erőpróbát jelentett a magyar építő- és szerelő vállalatok számára. A csúcsidőszakban napi 1000 köbméter beton bedolgozása, a közel kétszeres térfogatsúlyú nehézbeton szigorú technológiája, a több ezer tonna rozsdamentes acél beépítése a legszigorúbb minőségi előírások betartásával, a több ezer kilométer kábel lefektetése, a fokozott tisztaságú szerelés mind olyan feladat, amelyek a tervezők, beruházók és a kivitelezők nagyfokú előkészülését, együttműködését igényelték.

A feszített ütemű kivitelezés azt jelentette, hogy az erőmű területén dolgozó összlétszám a csúcsidőszakban meghaladta a 10 000 főt, és a szovjet tervező és gyártó cégek mellett az atomerőmű létesítésében részt vettek az ún. KGST országok és az energetikai iparág szinte mindegyik mérnökirodája, gyártó és kivitelező cége.

1997-ben megkezdték a rekonstrukciót. A biztonság növelése érdekében, a földrengésállóság növelését szolgáló munkák keretében megerősítik mindazon szerkezeteket, készülékeket, berendezéseket és csővezetékeket, amelyek egy, a számítás szempontjából mérvadónak elfogadott földrengés esetén is épen kell maradjanak. Az átalakításokat, kiegészítéseket mind a négy blokkon és a kiegészítő rendszereken folyamatosan végzik, a nemzetközi szervezetekkel egyeztetett ütemezés szerint. A reaktorvédelmi projekt keretében az irányítástechnikai rendszert átállítják a hagyományos analógról digitálisra, lehetővé téve ezzel a teljes folyamat számítógépes követését. Hasonló cserét még nem végeztek VVER 440 típusú reaktoron, ezért nagyon alapos előkészítő munka előzte meg a kezdést. Az 1. számú blokkon ez a munka 1999-ben sikeresen lezajlott és folytatódik a továbbiakban.

Az erőmű reaktorblokkjainak áttekintő táblázata

A paksi atomerőműnek négy aktív blokkja van, melyek mellé további kettő terveznek építeni.

Reaktorblokk	Reaktortípus	Nettó teljesítmény	Bruttó teljesítmény	Kivitelezés kezdete	Hálózati szinkronizáció	Üzemkezdet	Leállítás dátuma
Paks-1	VVER-440/213	470 MW	500 MW	1974. augusztus 1.	1982. december 28.	1983. augusztus 10.	2032-re tervezve
Paks-2	VVER-440/213	443 MW	470 MW	1974. augusztus 1.	1984. szeptember 6.	1984. november 14.	2017-re tervezve
Paks-3	VVER-440/213	443 MW	470 MW	1979. október 1.	1986. szeptember 28.	1986. december 1.	2017-re tervezve
Paks-4	VVER-440/213	473 MW	500 MW	1979. október 1.	1987. augusztus 16.	1987. november 1.	2017-re tervezve

A 2003-as üzemzavar

Az irányítóterem

2003. április 10-én éjszaka az erőmű 2. blokkjánál radioaktív nemesgáz megjelenését észlelték a műszerek, ennek forrása egy tisztítótartály volt, amelyet ideiglenesen helyeztek el egy, a reaktor mellett található aknában. A tartály a fűtőelem-kazettákon észlelt lerakódás vegyszeres eltávolítására szolgált. A tartályfedél leemelése után megállapították, hogy a tisztítótartályba helyezett 30 db üzemanyag-kazetta sérült, deformálódott. Az üzemanyag-kazetták a tisztítótartály tervezési hibája miatt a szükségesnél kevesebb hűtést kaptak, ezért túlhevültek. Az eseményt a kezdeti információk alapján INES 2, majd a következmények megismerése után az INES 3 kategóriába sorolták a közvélemény tájékoztatását szolgáló skálán. Ez csupán súlyos üzemzavarnak minősül és nem jár külső (létesítményen kívüli) kockázattal.

Az üzemzavarban a radioaktív kibocsátás az esemény hatásának leginkább kitett lakosok részére 0,13 μSv dózis volt. Ez a terhelés az éves, mindenki által elszenvedett dózis 1,5 ezreléke. Ez semmiféle egészségügyi vagy más kockázattal nem jár. Egy mellkas-átvilágítás során a dózis 200 μSv, az évi természetes sugárterhelés 2400 μSv.

Üzemidő-meghosszabbítás és bővítés

Az atomerőmű saját buszpályaudvara Credo és Ikarus buszokkal

Az erőmű üzemidejének meghosszabítása még a Gyurcsány-kormány utolsó napjaiban merült fel, ám a részletek nem kerültek nyilvánosságra csak az Energiaklub által indított eljárásnak köszönhetően. A projektet a következő kormányok is napirenden tartották, ám a közvélemény továbbra is csak félinformációkat ismerhetett meg. Nem tisztázott a bővítés költsége és időtartama sem teljes mértékben, miközben többezer milliárd forintos beruházásról van szó. A beruházást sokan támadják, ami nem is meglepő, tekintve, hogy a magyar lakosság noha a paksi atomerőmű működését alapvetően biztonságosnak is tartja, ellenzi a tervezett bővítést. A fukushimai katasztrófa jelentősen csökkentette a nukleáris energia elfogadottságát Magyarországon is.

Az erőmű bővítésével kapcsolatos érvek között szerepel az atomenergia olcsósága és az is, hogy a termelés során kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége csekély. Az üzemidő meghosszabítása mellett szólhat az is, hogy ilyen mennyiségű termelői kapacitást nehéz lenne a megfelelő időben pótolni. Az ellenzők szerint azonban kérdéses, hogy valójában mennyire olcsó az atomenergia által előállított áram, amikor a projekt költségei sem ismerttek jelenleg, emellett a bővítésre költött összeg felemészti azokat a forrásokat, melyek az esetleges alternatívák, mint például a megújuló energiaforrások kihasználását segítenék elő.

Az üzemidő meghosszabítása mellett az erőmű bővítése is napirendre került, ám az erről szóló információk is töredékesek. Azt mindenesetre orosz források bejelentették, hogy ajánlatott tettek a bővítésre, és egy kormánybizottság is létrejött a beruházással kapcsolatos stratégiai döntések előkészítésére. Ugyanakkor a gazdaságossági kérdéseket utoljára 2008-ban vizsgálták.

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2012. december 18-án hivatalosan is megkapta az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) engedélyét, amelynek értelmében – az évek óta sikeresen végzett előkészítő és megalapozó munka eredményeként – további húsz évig működhet az atomerőmű I. blokkja. Az atomerőmű szakemberei a másik három blokk esetében is készülnek már a további működtetéshez szükséges engedélyek megszerzésére. Legközelebb a II. blokk esetében lesz aktuális a hosszabbítás, 2014-ben.

Források

• Az ERBE fennállásának 50 éves jubileumára a magyarországi erőművekről kiadott tájékoztatófüzet, 2000.

További információk

• A kenguru c. 1975-ben készült film egyes jeleneteit az atomerőmű építkezésén forgatták.
• A Paksi Atomerőmű Zrt. hivatalos honlapja
• Már Pakssal is baj van: imádtuk az atomenergiát, de most félünk tőle (Véleményvezér, 2011. július 1.) – az erőmű támogatottságának változásáról