Paksi atomerőmű
| Paksi atomerőmű (Nuclear Power Plant Paks (angol)) |
|
| A Paksi atomerőmű | |
| Hely | |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1967–1987 |
| Megnyitás | 1982. december 28. |
| Tulajdonos | Magyar Villamos Művek |
| Alapadatok | |
| Elhelyezkedése | |
A paksi atomerőmű Magyarország egyetlen atomerőműve, mely 1973 és 1987 között épült Pakson. Alapkiépítése 1760 MWe teljesítményű.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tervezési szempontok
Az ismert energiahordozók fokozatos kimerülésével kapcsolatban világszerte jelentkező gond megoldására az akkori gazdaságossági értékelések szerint a hagyományos erőművek mellett atomerőmű létesítése került előtérbe hazánkban is.
Kézenfekvő volt, hogy az atomerőmű építése a nagy tapasztalatokkal rendelkező Szovjetunió nagymértékű közreműködésének igénybevételével történjék. Ezt a közreműködést államközi egyezmény biztosította, melynek alapján a Szovjetunió Magyarországnak nyomottvizes, 440 MWe teljesítményű reaktortípussal rendelkező atomerőmű szállítását vállalta.
A nagy hűtővíz-szükségletet és a későbbi bővítés lehetőségét, valamint biztonsági szempontokat is figyelembe véve, az új atomerőmű helyét Paks közelében jelölték ki. Az erőmű helyének kitűzése és a tervezés már 4000 MWe teljesítményre történő kiépítés lehetőségét tartotta szem előtt.
[szerkesztés] Műszaki specifikációk
A megvalósult erőmű 4 db, egyenként 440 MW-os ún. VVER 440/V 213 típusú nyomottvizes, kétkörös blokkból áll. Egy reaktorhoz 2 db 220 MW-os gőzturbina tartozik. A gőzturbina háromházas, egy nagynyomású és két kisnyomású kettős áramlású házból áll, közbenső cseppleválasztóval és túlhevítővel, két megcsapolással, kondenzációs berendezéssel. A turbinába belépő frissgőz 44 bar nyomású, 255 °C hőmérsékletű telített gőz. A reaktor névleges terhelés mellett egy üzemanyagtöltettel kb. 7000 üzemóráig működhet, ezt követően a reaktor aktív zónáját át kell rakni.
Az atomerőmű üzemeltetése során elvégzett fejlesztéseknek (turbinák átalakítása, új típusú üzemanyag alkalmazása stb.) köszönhetően ma már a blokkok teljesítménye 465 MWe, a folyamatos üzemidő csaknem 8000 óra/év.
Az atomerőmű üzemeltetése folyamán folyékony, szilárd és gáznemű radioaktív közegek és hulladékok keletkeznek. A folyékony radioaktív közegek (víz) tisztítása kétféle: ioncserés és desztillációs eljárással történik. A gáznemű radioaktív közeget aerosolos és adszorpciós szűrők tisztítják. A gázok megfelelő tisztítás után a szellőző kéményen keresztül jutnak a szabadba. A folyékony és a szilárd hulladékok térfogat-csökkentés után kerülnek a végleges tárolójukba.
Az erőmű frissvízhűtésű. A hűtővizet a Dunából nyerik. A reaktor biztonsági feltételei miatt háromféle hűtővízrendszer létesült:
- a kondenzátor-hűtővízrendszer
- a technológiai hűtővízrendszer és
- a biztonsági hűtővízrendszer.
A kondenzátor hűtővízrendszer 8 db hűtővízszivattyút tartalmaz, egyenként 46 800 köbméter/óra teljesítménnyel.
[szerkesztés] A kivitelezés minőségi követelményei
Az atomerőmű építése és szerelése mind a volumenek, mind a technikai színvonal tekintetében komoly erőpróbát jelentett a magyar építő- és szerelő vállalatok számára. A csúcsidőszakban napi 1000 köbméter beton bedolgozása, a közel kétszeres térfogatsúlyú nehézbeton szigorú technológiája, a több ezer tonna rozsdamentes acél beépítése a legszigorúbb minőségi előírások betartásával, a több ezer kilométer kábel lefektetése, a fokozott tisztaságú szerelés mind olyan feladat, amelyek a tervezők, beruházók és a kivitelezők nagyfokú előkészülését, együttműködését igényelték.
A feszített ütemű kivitelezés azt jelentette, hogy az erőmű területén dolgozó összlétszám a csúcsidőszakban meghaladta a 10 000 főt, és a szovjet tervező és gyártó cégek mellett az atomerőmű létesítésében részt vettek az ún. KGST országok és az energetikai iparág szinte mindegyik mérnökirodája, gyártó és kivitelező cége.
1997-ben megkezdték a rekonstrukciót. A biztonság növelése érdekében, a földrengésállóság növelését szolgáló munkák keretében megerősítik mindazon szerkezeteket, készülékeket, berendezéseket és csővezetékeket, amelyek egy, a számítás szempontjából mérvadónak elfogadott földrengés esetén is épen kell maradjanak. Az átalakításokat, kiegészítéseket mind a négy blokkon és a kiegészítő rendszereken folyamatosan végzik, a nemzetközi szervezetekkel egyeztetett ütemezés szerint. A reaktorvédelmi projekt keretében az irányítástechnikai rendszert átállítják a hagyományos analógról digitálisra, lehetővé téve ezzel a teljes folyamat számítógépes követését. Hasonló cserét még nem végeztek VVER 440 típusú reaktoron, ezért nagyon alapos előkészítő munka előzte meg a kezdést. Az 1. számú blokkon ez a munka 1999-ben sikeresen lezajlott és folytatódik a továbbiakban.
[szerkesztés] Az erőmű reaktorblokkjainak áttekintő táblázata
A paksi atomerőműnek négy aktív blokkja van:
| Reaktorblokk[1] | Reaktortípus | Nettó teljesítmény |
Bruttó teljesítmény |
Kivitelezés kezdete |
Hálózati szinkronizáció |
Üzemkezdet | Leállítás dátuma |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Paks-1 | VVER-440/213 | 470 MW | 500 MW | 1974. augusztus 1. | 1982. december 28. | 1983. augusztus 10. | 2012-re tervezve [2] |
| Paks-2 | VVER-440/213 | 443 MW | 470 MW | 1974. augusztus 1. | 1984. szeptember 6. | 1984. november 14. | 2017-re tervezve [2] |
| Paks-3 | VVER-440/213 | 443 MW | 470 MW | 1979. október 1. | 1986. szeptember 28. | 1986. december 1. | 2017-re tervezve [2] |
| Paks-4 | VVER-440/213 | 473 MW | 500 MW | 1979. október 1. | 1987. augusztus 16. | 1987. november 1. | 2017-re tervezve [2] |
[szerkesztés] A 2003-as üzemzavar
2003. április 10-én éjszaka az erőmű 2. blokkjánál radioaktív nemesgáz megjelenését észlelték a műszerek, ennek forrása egy tisztítótartály volt, amelyet ideiglenesen helyeztek el egy, a reaktor mellett található aknában. A tartály a fűtőelem-kazettákon észlelt lerakódás vegyszeres eltávolítására szolgált. A tartályfedél leemelése után megállapították, hogy a tisztítótartályba helyezett 30 db üzemanyag-kazetta sérült, deformálódott. Az üzemanyag-kazetták a tisztítótartály tervezési hibája miatt a szükségesnél kevesebb hűtést kaptak, ezért túlhevültek. Az eseményt a kezdeti információk alapján INES 2, majd a következmények megismerése után az INES 3 kategóriába sorolták a közvélemény tájékoztatását szolgáló skálán. Ez csupán súlyos üzemzavarnak minősül és nem jár külső (létesítményen kívüli) kockázattal.
Az üzemzavarban a radioaktív kibocsátás az esemény hatásának leginkább kitett lakosok részére 0,13 μSv dózis volt. Ez a terhelés az éves, mindenki által elszenvedett dózis 1,5 ezreléke. Ez semmiféle egészségügyi vagy más kockázattal nem jár. Egy mellkas-átvilágítás során a dózis 200 μSv, az évi természetes sugárterhelés 2400 μSv.[3]
[szerkesztés] Üzemidő-meghosszabbítás és bővítés
Az erőműben 2008 februárjában kisebb kapacitásbővítés és a blokkok élettartam-hosszabbítása folyik, így az eredetileg 2012–2017 között leállítandó reaktorok üzemideje 2032–2037-ig kitolódik.[4] A bővítés lehetőségeit a Teller-projekt név alatt mérik fel.
[szerkesztés] Érdekességek
- A kenguru c. 1975-ben készült film egyes jeleneteit az atomerőmű építkezésén forgatták.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Az IAEA reaktor adatbázisa „Hungary, Republic of: Nuclear Power Reactors“ (angolul)
- ^ a b c d WNA Reaktor Adatbázis (angolul)
- ↑ http://www.atomeromu.hu/download/542/uzemzavari_tajekoztato.doc
- ↑ Népszabadság, 2009. február 17., 1. és 17. oldal, Ikertestvért kaphat Paks
[szerkesztés] Források
- Az ERBE fennállásának 50 éves jubileumára a magyarországi erőművekről kiadott tájékoztatófüzet, 2000.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Paksi Atomerőmű Zrt. hivatalos honlapja
- Már Pakssal is baj van: imádtuk az atomenergiát, de most félünk tőle (Véleményvezér, 2011. július 1.) – az erőmű támogatottságának változásáról

