Paksi atomerőmű

Paksi atomerőmű (Nuclear Power Plant Paks (angol))
A Paksi atomerőmű
Hely	Magyarország, Paks
Építési adatok
Építés éve	1967–1987
Megnyitás	1982. december 28.
Tulajdonos	Magyar Villamos Művek
Alapadatok
Elhelyezkedése
Paksi atomerőmű Pozíció Magyarország térképén

A paksi atomerőmű Magyarország egyetlen atomerőműve, mely 1973 és 1987 között épült Pakson. Alapkiépítése 1760 MW_e teljesítményű.

Tervezési szempontok

Az atomerőmű alapköve 1975-ből

Az épülő atomerőmű az 1970-es években

A paksi atomerőmű főbejárata

Az atomerőmű saját buszpályaudvara Credo és Ikarus buszokkal

Az ismert energiahordozók fokozatos kimerülésével kapcsolatban világszerte jelentkező gond megoldására az akkori gazdaságossági értékelések szerint a hagyományos erőművek mellett atomerőmű létesítése került előtérbe hazánkban is.

Kézenfekvő volt, hogy az atomerőmű építése a nagy tapasztalatokkal rendelkező Szovjetunió nagymértékű közreműködésének igénybevételével történjék. Ezt a közreműködést államközi egyezmény biztosította, melynek alapján a Szovjetunió Magyarországnak nyomottvizes, 440 MWe teljesítményű reaktortípussal rendelkező atomerőmű szállítását vállalta.

A nagy hűtővíz-szükségletet és a későbbi bővítés lehetőségét, valamint biztonsági szempontokat is figyelembe véve, az új atomerőmű helyét Paks közelében jelölték ki. Az erőmű helyének kitűzése és a tervezés már 4000 MW_e teljesítményre történő kiépítés lehetőségét tartotta szem előtt.

Műszaki specifikációk

A megvalósult erőmű 4 db, egyenként 440 MW-os ún. VVER 440/V 213 típusú nyomottvizes, kétkörös blokkból áll. Egy reaktorhoz 2 db 220 MW-os gőzturbina tartozik. A gőzturbina háromházas, egy nagynyomású és két kisnyomású kettős áramlású házból áll, közbenső cseppleválasztóval és túlhevítővel, két megcsapolással, kondenzációs berendezéssel. A turbinába belépő frissgőz 44 bar nyomású, 255 °C hőmérsékletű telített gőz. A reaktor névleges terhelés mellett egy üzemanyagtöltettel kb. 7000 üzemóráig működhet, ezt követően a reaktor aktív zónáját át kell rakni.

Az atomerőmű üzemeltetése során elvégzett fejlesztéseknek (turbinák átalakítása, új típusú üzemanyag alkalmazása stb.) köszönhetően ma már a blokkok teljesítménye 465 MWe, a folyamatos üzemidő csaknem 8000 óra/év.

Az atomerőmű üzemeltetése folyamán folyékony, szilárd és gáznemű radioaktív közegek és hulladékok keletkeznek. A folyékony radioaktív közegek (víz) tisztítása kétféle: ioncserés és desztillációs eljárással történik. A gáznemű radioaktív közeget aerosolos és adszorpciós szűrők tisztítják. A gázok megfelelő tisztítás után a szellőző kéményen keresztül jutnak a szabadba. A folyékony és a szilárd hulladékok térfogat-csökkentés után kerülnek a végleges tárolójukba.

Az erőmű frissvízhűtésű. A hűtővizet a Dunából nyerik. A reaktor biztonsági feltételei miatt háromféle hűtővízrendszer létesült:

• a kondenzátor-hűtővízrendszer
• a technológiai hűtővízrendszer és
• a biztonsági hűtővízrendszer.

A kondenzátor hűtővízrendszer 8 db hűtővízszivattyút tartalmaz, egyenként 46 800 köbméter/óra teljesítménnyel.

A kivitelezés minőségi követelményei

Az atomerőmű építése és szerelése mind a volumenek, mind a technikai színvonal tekintetében komoly erőpróbát jelentett a magyar építő- és szerelő vállalatok számára. A csúcsidőszakban napi 1000 köbméter beton bedolgozása, a közel kétszeres térfogatsúlyú nehézbeton szigorú technológiája, a több ezer tonna rozsdamentes acél beépítése a legszigorúbb minőségi előírások betartásával, a több ezer kilométer kábel lefektetése, a fokozott tisztaságú szerelés mind olyan feladat, amelyek a tervezők, beruházók és a kivitelezők nagyfokú előkészülését, együttműködését igényelték.

A feszített ütemű kivitelezés azt jelentette, hogy az erőmű területén dolgozó összlétszám a csúcsidőszakban meghaladta a 10 000 főt, és a szovjet tervező és gyártó cégek mellett az atomerőmű létesítésében részt vettek az ún. KGST országok és az energetikai iparág szinte mindegyik mérnökirodája, gyártó és kivitelező cége.

1997-ben megkezdték a rekonstrukciót. A biztonság növelése érdekében, a földrengésállóság növelését szolgáló munkák keretében megerősítik mindazon szerkezeteket, készülékeket, berendezéseket és csővezetékeket, amelyek egy, a számítás szempontjából mérvadónak elfogadott földrengés esetén is épen kell maradjanak. Az átalakításokat, kiegészítéseket mind a négy blokkon és a kiegészítő rendszereken folyamatosan végzik, a nemzetközi szervezetekkel egyeztetett ütemezés szerint. A reaktorvédelmi projekt keretében az irányítástechnikai rendszert átállítják a hagyományos analógról digitálisra, lehetővé téve ezzel a teljes folyamat számítógépes követését. Hasonló cserét még nem végeztek VVER 440 típusú reaktoron, ezért nagyon alapos előkészítő munka előzte meg a kezdést. Az 1. számú blokkon ez a munka 1999-ben sikeresen lezajlott és folytatódik a továbbiakban.

Az erőmű reaktorblokkjainak áttekintő táblázata

A paksi atomerőműnek négy aktív blokkja van:

Reaktorblokk	Reaktortípus	Nettó teljesítmény	Bruttó teljesítmény	Kivitelezés kezdete	Hálózati szinkronizáció	Üzemkezdet	Leállítás dátuma
Paks-1	VVER-440/213	470 MW	500 MW	1974. augusztus 1.	1982. december 28.	1983. augusztus 10.	2012-re tervezve
Paks-2	VVER-440/213	443 MW	470 MW	1974. augusztus 1.	1984. szeptember 6.	1984. november 14.	2017-re tervezve
Paks-3	VVER-440/213	443 MW	470 MW	1979. október 1.	1986. szeptember 28.	1986. december 1.	2017-re tervezve
Paks-4	VVER-440/213	473 MW	500 MW	1979. október 1.	1987. augusztus 16.	1987. november 1.	2017-re tervezve

A 2003-as üzemzavar

Az irányítóterem

2003. április 10-én éjszaka az erőmű 2. blokkjánál radioaktív nemesgáz megjelenését észlelték a műszerek, ennek forrása egy tisztítótartály volt, amelyet ideiglenesen helyeztek el egy, a reaktor mellett található aknában. A tartály a fűtőelem-kazettákon észlelt lerakódás vegyszeres eltávolítására szolgált. A tartályfedél leemelése után megállapították, hogy a tisztítótartályba helyezett 30 db üzemanyag-kazetta sérült, deformálódott. Az üzemanyag-kazetták a tisztítótartály tervezési hibája miatt a szükségesnél kevesebb hűtést kaptak, ezért túlhevültek. Az eseményt a kezdeti információk alapján INES 2, majd a következmények megismerése után az INES 3 kategóriába sorolták a közvélemény tájékoztatását szolgáló skálán. Ez csupán súlyos üzemzavarnak minősül és nem jár külső (létesítményen kívüli) kockázattal.

Az üzemzavarban a radioaktív kibocsátás az esemény hatásának leginkább kitett lakosok részére 0,13 μSv dózis volt. Ez a terhelés az éves, mindenki által elszenvedett dózis 1,5 ezreléke. Ez semmiféle egészségügyi vagy más kockázattal nem jár. Egy mellkas-átvilágítás során a dózis 200 μSv, az évi természetes sugárterhelés 2400 μSv.

Üzemidő-meghosszabbítás és bővítés

Az erőműben 2008 februárjában kisebb kapacitásbővítés és a blokkok élettartam-hosszabbítása folyik, így az eredetileg 2012–2017 között leállítandó reaktorok üzemideje 2032–2037-ig kitolódik. A bővítés lehetőségeit a Teller-projekt név alatt mérik fel.

Érdekességek

• A kenguru c. 1975-ben készült film egyes jeleneteit az atomerőmű építkezésén forgatták.

Források

• Az ERBE fennállásának 50 éves jubileumára a magyarországi erőművekről kiadott tájékoztatófüzet, 2000.

Külső hivatkozások

• A Paksi Atomerőmű Zrt. hivatalos honlapja
• Már Pakssal is baj van: imádtuk az atomenergiát, de most félünk tőle (Véleményvezér, 2011. július 1.) – az erőmű támogatottságának változásáról