Budapest XXI. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 25′, k. h. 19° 05′

Budapest XXI. kerülete
Csepelcivertanlegi1.jpg
Városháza
Budapest XXI. kerülete címere
Budapest XXI. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Csepel
Közigazgatás
Városrészek Csepel-Belváros
Csepel-Csillagtelep
Csepel-Erdőalja
Csepel-Erdősor
Csepel-Gyártelep
Csepel-Háros
Csepel-Kertváros
Csepel-Királyerdő
Csepel-Királymajor
Csepel-Ófalu
Csepel-Rózsadomb
Csepel-Szabótelep
Csepel-Szigetcsúcs[1][2]
Irányítószám 1211-1215
Polgármester Németh Szilárd (Fidesz)
Népesség
Teljes népesség 76 503 fő (2014. január 1.)[3]
Rangsorban 11.
Népsűrűség 3055 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,75 km²
Budapest XXI. kerülete  (Budapest)
Budapest XXI. kerülete
Budapest XXI. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 25′, k. h. 19° 05′
Budapest XXI. kerülete weboldala

Budapest XXI. kerülete Csepel, az egyetlen kerület, amely a Csepel-szigeten fekszik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület a Csepel-sziget északi részén fekszik. Nyugatról a Duna folyam, azon túl a XXII. kerület és a XI. kerület, keletről pedig a Ráckevei-Duna alkotja a természetes határt, melyen túl a IX. kerület, a XX. kerület és a XXIII. kerület található. Délről a főváros közigazgatási határa, illetve Szigetszentmiklós és a Szigetszentmiklóshoz tartozó Lakihegy határolja.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közösségi közlekedés: A főváros belső részeivel a Budapest IX. kerületi Boráros térről induló gyorsvasút köti össze. A Közvágóhídról induló helyi 179-es autóbusszal, illetve a Gubacsi hídon át közlekedő 35, 36, 148, 151-es jelzésű autóbuszokkal lehet megközelíteni Kőbánya-Kispest, Soroksár-Újtelep és Pesterzsébet felől. Budatéténnyel a 138-as busz köti össze a kerületet. Autóval a Weiss Manfréd (korábban Szabadkikötő) úton, az Ady Endre utcán át, délről pedig a II. Rákóczi Ferenc úton lehet Csepelre eljutni. A főváros határán kívül (kelet-nyugati, illetve nyugat-keleti irányban halad az M0 autóút, amelynek hídja szintén lehetővé teszi a kerület megközelítését.

Nagyobb lakótelepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Belváros
  • Ady Endre utcai lakótelep,
  • Csillagtelep
  • Királymajori lakótelep
  • Vízmű lakótelep
  • Árpád utcai lakótelep

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. század második felében jelentős iparosítás zajlott a területen, amelynek hatására a főváros környékének nehézipari bázisa lett. A településen számos lakótelep és kertváros jellegű körzet jött létre.
A első világháború után a jelentős területei elvesztése mellett a tengerpart nélkül maradt ország vízi kereskedelmének feltámasztása érdelében 1925-ben megnyílt a Szabadkikötő. Onnan az 1930-as években tengerjáró hajókon szállították tovább az árukat.

Önálló település 1950. január 1-jéig, amikor – számos más, főváros-környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest egyik hagyományos ipari kerülete. (Vas- és fémművek, papírgyár[4] stb.)

A 20. század első felében a terület gazdaságát a Weiss Manfréd nevével fémjelzett Vas- és Fémmű határozta meg, melynek termékskálája a legszélesebb volt az egész kelet-európai régióban.

A második világháborút követően a gyár állami kézben működött tovább (kisebb-nagyobb sikereket elérve). Az 1950-es évek derekán még Tibetbe is eljutottak a gyár termékei. Az 1980-as évek végén a kereslet hiánya és a drága fenntartás miatt a termelés lassan leállt. Jelenleg a gyár területén ipari park üzemel, ahol több száz vállalkozás, iroda, üzem működik.

Természeti értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetlen védett területe a királyerdei Tamariska-domb, amely 1999 óta fővárosi védelem alatt áll. Az itt élő homoki növény-, és állatfajok közt Vörös Könyves és pannon endemikus fajok is megtalálhatók szép számban.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelete értelmében Ráckevei (Soroksári)-Duna és a (Nagy) Duna a NATURA 2000 hálózaton belül a "Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területekhez" tartozik.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csepel SC labdarúgó-szakosztálya főleg a 20. század 40-es70-es éveiben volt jelentős; többször nyert bajnoki címet. Aztán csődbe ment a 90-es évek végén. A 2006-ban újjáalakult csapat azonnal megnyerte a Budapest Bajnokság I. osztályát és felkerült az NB III-ba.

Kosárlabda és streetball[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csepel Rákóczi Kertben alakult a kosárlabda és streetball társulat.[5]

Röplabda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egykori Csepel SC anyagi gondok miatt szétvált és a volt szakosztályok őnállóan próbálnak érvényesülni (például kajak-kenu, birkózás).

A csapat egyik utódszervezete a Csepeli RC (röplabda club) is. A híres elődök nyomdokaiba próbálnak lépni a mostani játékosok. A csapat a hazai röplabda felső-közép mezőnyébe sorolható.

Kajak-Kenu[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok olimpiai s világbajnokot adott Magyarországnak a csepeli kajak-kenu szövetség (ma már alapítvány), köztük a tragikus hirtelenséggel elhunyt Kolonics György és a vízi balesetben elhunyt Ábel Jakab is a Kis-Duna vizén edzett.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.
  2. Korábban a városrészek többsége nem tartalmazta a „Csepel” előtagot; Fővárosi Közgyűlés 1991. (VI. 6.) 476. számú határozat.
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  4. Dunapack Zrt. - Nyitóoldal
  5. Csepel - Rákóczi Kert Streetball
  6. A Csepeli Munkásotthon Hivatalos Honlapja
  7. Fasang Árpád Zeneiskola
  8. Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium
  9. http://www.museum.hu/search/museum.asp?ID=17
  10. testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]