Kick-box

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kickbox-mérkőzésen egy jól kivitelezett jobb horog ütés
German Open 2010

A kick-box egy küzdősport, mely több tradicionális harcművészet elemeit ötvözi.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kick-box az 1970-es évek közepe táján alakult ki, elsősorban az Egyesült Államokban és valamivel később Nyugat-Európában. Alapítói az amerikai Mike Anderson és a német Georg Brückner voltak. A kick-box első elnevezése sportkarate, majd all-style sportkarate volt, később egységesen a kick-box elnevezés használata vált elfogadottá.

Az alapítók egyik fő célja az volt, hogy az ütéseket és rúgásokat használó távol-keleti eredetű harcművészetek – a (japán eredetű) karate, a (koreai eredetű) taekwondo és a (kínai eredetű) kungfu, valamint a thaiföldi eredetű muay thai – mozgásanyagát továbbfejlesztve, azokat ötvözve a boksz technikákkal, egy önálló, deklaráltan verseny-centrikus küzdősportot hozzanak létre. A kick-box nem tagadja a tradicionális gyökereit, de önmagát nem harcművészetként, hanem egy modern küzdősportként határozza meg.

Az alapítók Bruce Lee közeli barátai (Chuck Norris, Bill Wallace, Bob Wall, Benny Urquidez, Jeff Smith, Dan Inosanto, Dan Macaruso, Dominique Valera, Danuel Rennesson), akik Bruce Lee halála után a Jeet Kune Do-ból kivették a sérülésveszélyes vagy végzetes elemeket és sporttá „szelídítették” a Jeet Kune Do-t.[1]

Szabályrendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ma a kick-boxot különböző alosztályokra szokták osztani: full-kontakt (FK), light-kontakt (LK), semi-kontakt (SK, az amerikai sportkaratéban pointfightnak nevezik). A kick-box ágazataihoz különböző egyesületek is tartoznak. A legnagyobb a World Kickboxing Association (WKA), és a World Association of Kickboxing Organizations (WAKO), aminek több mint 90 tagja van, csakúgy, mint az IASKA-nak (International Amateur Sport Karate Association).

A kick-box versenyeken a sportolók küzdelmi, formagyakorlat és aerokickboxing versenyszámokban versenyeznek, a nők és a férfiak külön.

A küzdelmi versenyszámokat öt szabályrendszerben rendezik. Ezek alapvetően abban különböznek egymástól, hogy az akciók (ütések és rúgások) végrehajtásánál a kontrollált félerejű (a semi-kontakt és light-kontakt szabályrendszerekben), vagy a teljes erejű (a full-kontakt, low-kick és thai-kickboxing szabályrendszerekben) végrehajtás engedélyezett. A semi és light-kontakt küzdelmeket egy 8×8 méteres tatamival borított küzdőtéren, míg a teljes erejűeket ökölvívó ringben vívják.

Érvényes találati felületek: fej elölről és oldalról (a semi-kontaktban a tarkó is), a test elölről a nyak és az öv között a test oldalvonaláig, a low-kick ill. a thai-kickboxing szabályrendszerekben a comb illetve az egész láb is. Engedélyezett a lábsöprés.

Az egyes szabályrendszerek legfontosabb jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Semi-Contact: Pointfighting. A küzdőtér 8x8m-es tatami, a ruházat hosszú nadrág, póló és az övfokozatnak megfelelő színű öv. A küzdelem célja minél több pont szerzése. Megengedettek a félerejű kontrollált ütések és rúgások testre, fejre, az öv alatti rész csak lábsöpréssel támadható. Tilos a fogás és térdelés, valamint a sípcsonttal történő rúgás. A vezetőbíró minden érvényes találatnál megállítja a küzdelmet és megítéli a megfelelő  értékű  pontot.

Light-Contact: A küzdőtér 8x8m-es tatami, a ruházat hosszú nadrág, póló és az övfokozatnak megfelelő színű öv. A küzdelem célja minél több pontszerzés. A szabályok megegyeznek  a Semi-Contact szabályokkal, azzal a különbséggel, hogy a küzdelem folyamatos, a bírók a menetek alatt pontoznak és a mérkőzés végén a bírók pontozása alapján születik döntés. Tilos a fogás és térdelés, valamint a sípcsonttal történő rúgás.

Kick- Light: A küzdőtér 7x7m-es pást vagy tatami, a ruházat rövid thai-box nadrág, meztelen felsőtest a hölgyeknél a felsőtesten topp. A technikák megegyeznek a Light-Contact szabályrendszerrel, azzal kiegészítve, hogy a comb is támadható felület.

Full-Contact: A küzdőtér szabályos ökölvívó szorító, a ruházat hosszú nadrág meztelen felsőtest, a hölgyeknek a felsőtesten topp,a versenyzők övet nem viselnek. A küzdelem célja a mielőbbi leütés, kiütés. Teljes erejű ütésekkel és rúgásokkal támadható a test és a fej, illetve lábsöpréssel a láb. Tilos a térdelés és a fogás. Amennyiben a mérkőzés végig megy, pontozás alapján születik döntés, a pontozás az ökölvíváséhoz hasonlóan zajlik, az ellenfél kiütése szabályos. (K.O.)

Low-Kick: A küzdőtér szabályos ökölvívó szorító, a ruházat rövid thai-box nadrág, meztelen felsőtest a hölgyeknél a felsőtesten topp. A küzdelem célja a mielőbbi leütés kiütés. A szabályok megegyeznek a Full-Contact szabályaival, azzal a különbséggel, hogy köríves rúgásokkal támadható a comb minden irányból.  Amennyiben a mérkőzés végig megy, pontozás alapján születik döntés, a pontozás az ökölvíváséhoz hasonlóan zajlik, az ellenfél kiütése szabályos. (K.O.)

K1 rules A küzdőtér szabályos ökölvívó szorító, a ruházat thai-box rövid nadrág, félmeztelen felsőtest a hölgyeknél a felsőtesten topp. A küzdelem célja a mielőbbi leütés kiütés. A szabályok megegyeznek a Low-Kick szabályokkal, azzal a különbséggel, hogy engedélyezett a fogás /klincs/ addig, amíg a versenyzők aktívak benne. Engedélyezett továbbá a térdelés lábra testre fejre, támadható a láb minden irányból, beleértve a térd ízületet is, engedélyezett a földre vitel is. Amennyiben a mérkőzés végig megy, pontozás alapján születik döntés. A pontozás az ökölvíváséhoz hasonlóan zajlik.

A sportolók a küzdelmi versenyeken kötelezően védőfelszerelést viselnek: védőkesztyű (a semi-kontaktban nyitott kezes, a többi szabályrendszerben zárt kezes), lábvédő, sípcsontvédő, fejvédő, fogvédő, herevédő.Kivételt képez a K1 szabályrendszer, ahol láb- és fejvédőt nem viselnek a versenyzők.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Kung Fu Királya – Leyrer Richard, Szabó Julianna
  • Werner Lind: Nagy Harcművészeti Lexikon, Budapest 2004, Libruna Kft.

Szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szervezet Weboldal
World Association of Kickboxing Organizations (W.A.K.O) http://www.wakoweb.com
World amateur sport Kickboxing Organization (W.A.S.K.O.) http://www.dovuscu.com/
International Kickboaxing Board of Control (IKBC) http://www.ikbc.org/
The World Kickboxing & Karate Association (W.K.A.) http://www.kickboxing-wka.co.uk/
World Kickboxing Network (W.K.N.) http://www.worldkickboxingnetwork.com/
World Kickboxing Union (W.K.U.) http://www.wku-kickboxing.com/
World Kickboxing Federation (W.K.F.) http://www.wkfkickboxing.com
International Kickboxing Federation (IKF) – Prof & Amateur Kickboxing http://www.ikfkickboxing.com
World Federation of Kickboxing (WFK) http://www.wfk-gov.com
Professional Kickboxing Association (P.K.A) http://www.pkakickboxing.com/

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]