Budapest XVIII. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 26′ 38″, k. h. 19° 10′ 35″

Budapest XVIII. kerülete
Ferihegy2-4.jpg
A Liszt Ferenc Repülőtér Ferihegyen
Budapest XVIII. kerülete címere
Budapest XVIII. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Pestszentlőrinc-Pestszentimre
Közigazgatás
Városrészek Almáskert
Bélatelep
Belsőmajor
Bókaytelep
Erdőskert
Erzsébettelep
Ferihegy
Ganzkertváros
Ganztelep
Gloriett telep
Halmierdő
Havanna-lakótelep[1]
Kossuth Ferenc-telep
Krepuska Géza-telep[2]
Lakatos-lakótelep
Liptáktelep
Lónyaytelep
Miklóstelep
Pestszentimre
Rendessytelep
Szemeretelep
Szent Imre-kertváros
Szent Lőrinc-telep
Újpéteritelep
[3]
Irányítószám 1181-1188
Polgármester Ughy Attila (FIDESZKDNP)
Népesség
Teljes népesség 100 912 fő (2013. január 1.)[4]
Rangsorban 6.
Népsűrűség 2449 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 38,61 km²
Elhelyezkedése
Budapest XVIII. kerülete  (Budapest)
Budapest XVIII. kerülete
Budapest XVIII. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 26′ 38″, k. h. 19° 10′ 35″
Budapest XVIII. kerülete weboldala

Budapest XVIII. kerülete 1950. január 1-jén alakult két fő részből, Pestszentlőrincből (németül Sankt Lorenz) és Pestszentimréből (németül Sankt Emmerick). A kerület állandó lakosainak száma 95 257 fő (2001), népsűrűsége 2467,2 fő/km² (2001). A kerület főleg lakófunkciójú peremkerület, nagyrészt laza családiházas beépítéssel, több sűrűn beépített lakóteleppel és néhány ipari létesítménnyel. A kerület területén található a Liszt Ferenc repülőtér, a főváros nemzetközi repülőtere, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelzője és a Központi Légkörfizikai Intézet is. A XVIII. kerület legnagyobb kiterjedése észak-déli és kelet-nyugati irányban egyaránt 8–8 km, területe 38,61 km².

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület 1950-ben jött létre a Budapesthez csatolt Pestszentimre és Pestszentlőrinc összevonásával.

Középfokú oktatási intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészetoktatás: Dohnányi Ernő Zeneiskola (1183 Bp., Gyöngyvirág utca 7-9.)
  • XVIII. kerületi Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény (1181 Bp., Kondor Béla sétány. 10.)

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt városrészeket rendező határozatában részben módosította a kerület városrészi felosztását. Létrejött Pestszentimre, az Alacskai úti lakótelep pedig felvette Krepuska Géza nevét.[3][5]

18 reszei.png
szám név népesség (2001)[6] lakások száma[6]
1 Alacskai úti lakótelep 2083 803
2 Almáskert - -
3 Bélatelep 1285 498
4 Belsőmajor 1687 566
5 Bókaytelep 5093 2164
6 Erdőskert 1972 761
7 Erzsébettelep 3565 1461
8 Ferihegy 706 270
9 Ganzkertváros 2906 1073
10 Ganztelep 3745 1481
11 Gloriett telep 6951 2715
12 Halmierdő 41 19
13 Havannatelep 17377 6444
14 Kossuth Ferenc-telep 4334 1546
15 Lakatos-lakótelep 6730 3455
16 Liptáktelep 3242 1256
17 Lónyaytelep 2501 1036
18 Miklóstelep 3064 1198
19 Rendessytelep 1763 771
20 Szemeretelep 7405 2952
21 Szent Imre-kertváros 5471 2076
22 Szent Lőrinc-telep 4310 2152
23 Újpéteritelep 10162 3648

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek a kerületről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. előtte: Állami lakótelep
  2. előtte:Alacskai úti lakótelep
  3. ^ a b 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  4. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  5. Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76., Fővárosi Tanács 1990. (IX. 30.) 149/b., 1991. (X. 10.) 1040., 1992. (VII. 15) 552. számú határozat.
  6. ^ a b http://www.ksh.hu/apps/!cp.hnt2.telep?nn=13578

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]