Budapest kerületei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Budapest kerületeinek sorrendje népesség szerint szócikkből átirányítva)

Budapest kerületei Budapest főváros helyi önkormányzati és közigazgatási egységei.

Budapest districts map.svg

A kerületek főbb adatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A táblázat a fejléc megfelelő helyére kattintva átrendezhető

Kerület Népesség (2012. január 1.) Terület (km2) Népsűrűsége (fő/km2) Létrehozásának dátuma
x 0 0 0 x
Budapest I. kerülete 24 528 3,41 7 193 1873. november 17.
Budapest II. kerülete 88 011 36,34 2 422 1873. november 17.
Budapest III. kerülete 123 889 39,70 3 121 1873. november 17.
Budapest IV. kerülete 99 050 18,82 5 263 1950. január 1.
Budapest V. kerülete 27 342 2,59 10 557 1873. november 17.
Budapest VI. kerülete 43 377 2,38 18 226 1873. november 17.
Budapest VII. kerülete 64 767 2,09 30 989 1873. november 17.
Budapest VIII. kerülete 85 173 6,85 12 434 1873. november 17.
Budapest IX. kerülete 63 697 12,53 5 084 1873. november 17.
Budapest X. kerülete 81 475 32,49 2 508 1873. november 17.
Budapest XI. kerülete 145 510 33,49 4 345 1934. március 1.x
Budapest XII. kerülete 55 776 26,68 2 091 1940. július 1.x
Budapest XIII. kerülete 118 320 13,44 8 804 1938. június 15.x
Budapest XIV. kerülete 123 786 18,13 6 828 1935. június 15.x
Budapest XV. kerülete 79 779 26,94 2 961 1950. január 1.
Budapest XVI. kerülete 68 235 33,51 2 036 1950. január 1.
Budapest XVII. kerülete 78 537 54,82 1 433 1950. január 1.
Budapest XVIII. kerülete 94 663 38,60 2 452 1950. január 1.
Budapest XIX. kerülete 62 210 9,38 6 632 1950. január 1.
Budapest XX. kerülete 63 887 12,18 5 245 1950. január 1.
Budapest XXI. kerülete 76 976 25,75 2 989 1950. január 1.
Budapest XXII. kerülete 51 071 34,25 1 491 1950. január 1.
Budapest XXIII. kerülete 19 982 40,77 490 1994. december 11.
Összesen 1 740 041 525,13 3 314

x: Bár az 1930. évi XVIII. törvénycikk hozta létre, ténylegesen csak a jelzett dátummal kezdte meg működését.

A kerületek története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1873 és 1930 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A három város egyesítéséből létrejött Budapest eredetileg 10 kerületre oszlott:

  • a Duna jobb partján (Buda és Óbuda): I. kerület (Vár, Tabán és Krisztinaváros), II. kerület (Országút és Víziváros) és III. kerület (Újlak és Ó-Buda)
  • a Duna bal partján (Pest): IV. kerület (Belváros), V. kerület (Lipótváros), VI. kerület (Terézváros), VII. kerület (Erzsébetváros), VIII. kerület (Józsefváros), IX. kerület (Ferencváros) és X. kerület (Kőbánya)


1930 után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1930 májusában az 1930. évi XVIII. törvénycikk (Budapest székesfőváros közigazgatásáról) jelentősen módosította a kerületi beosztást: négy új kerület kialakítását határozta el, XI-XIV. sorszámokkal, amelyek azonban csak a következő 10 év folyamán alakultak meg ténylegesen. Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet.

A XI. és XII. kerület az I. kerület három részre osztásával alakult ki a Duna jobbparti oldalán, az egykori Buda területén. A XI. kerület 1934. március 1-jétől, a XII. kerület pedig 1940. július 1-jétől működött ténylegesen.

A XIII. és XIV. kerületet a balparti részen, az egykori Pest területén alakították ki úgy, hogy az addigi V., VI., VII. és X. kerületeknek a Dráva utca – Aréna út (ma Dózsa György út) – Kerepesi út – akkori városhatár (északi körvasút) – Duna által határolt kültelki területét elszakították és két részre osztották a váci vasútvonal mentén. A nyugati rész lett a XIII., mely 1938. június 15-től, a keleti pedig a XIV. kerület, mely 1935. június 15-től kezdte meg tényleges működését.

A csepeli állami kikötő területét a IX. kerülethez csatolták, a budakeszi erdő pedig az újonnan létrehozott XII. kerület része lett.

Az átszervezés következtében a korábbi szerkezet, amely az apró IV. kerületből és az azt sugárirányban körülvevő és (kivéve a VIII. kerületet) a városhatárig nyúló kerületekből állt, jelentősen megváltozott. A Belvárost további kis kiterjedésű kerületek vették körül: az I., az V., a VI. és a VII., melyek azonban rendkívül sűrűn lakottak voltak, így népesség szerint egyáltalán nem számítottak kicsinek.

1950 után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1950. január 1-jével Budapesthez csatoltak Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye területéből hét megyei várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest) és tizenhat nagyközséget (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár). Budapest területéhez csatolták továbbá Csömörtől Szabadságtelepet, Nagykovácsitól Adyligetet és Vecséstől a Ferihegyi repülőteret és környékét.

Az így kialakult Nagy-Budapestet 22 kerületre osztották. A korábbi 14 kerületből egyet (IV.) megszüntettek, és az összes többinek a határai is kisebb-nagyobb mértékben megváltoztak. A fővárossal egyesített 23 településből hármat, a hozzácsatolt három településrészből egyet a régi kerületekhez csatoltak (Albertfalva – XI., Békásmegyer – III., Pesthidegkút – II., Adyliget – II.). A többi 20 egyesített településből és két településrészből kilenc új kerületet hoztak létre. A legészakabbra fekvő Újpest kapta a megszűnt IV. kerület sorszámát, a többi kilenc új kerület pedig körben sorrendben a XV-XXII. számokat. Ezek területe nagyjából az alábbiak szerint alakult ki (a kerülethatárok kisebb-nagyobb részben szinte mindenütt eltérnek az egykori települések határaitól):

  • IV. kerület: Újpest megyei város (m.v.)
  • XV. kerület: Rákospalota m.v. és Pestújhely nagyközség (nk.)
  • XVI. kerület: Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom nk., továbbá Szabadságtelep Csömörtől
  • XVII. kerület: Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nk.
  • XVIII. kerület: Pestszentlőrinc m.v., Pestszentimre nk., továbbá a Ferihegyi repülőtér és környéke Vecséstől
  • XIX. kerület: Kispest m.v.
  • XX. kerület: Pesterzsébet m.v. és Soroksár nk.
  • XXI. kerület: Csepel m.v.
  • XXII. kerület: Budafok m.v., Budatétény és Nagytétény nk.

A legutóbbi változás 1994-ben történt, amikor az egykori Soroksár területén létrejött a XXIII. kerület a XX. kerületből való kiválással.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest 23 kerületének 2007-ben még 198 városrésze volt. Azóta alakultak újabbak is (pl Palotanegyed), illetve a 2012. december 12-én kelt rendeletben a Fővárosi Közgyűlés részben újraszabályozta a városrészek nevét és területét, aminek folytán egyes városrészeket megszüntettek. A rendelet nyomán Budapestnek ma 203 városrésze van.

A legtöbb, szám szerint 33 városrésszel (amiből hármon másik kerülettel is osztozik) a II. kerület büszkélkedhet, míg a legkevesebb, egészen pontosan egyetlen városrészből a VI. kerület, azaz Terézváros áll.

A kerületek testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. kerület

II. kerület

III. kerület

IV. kerület

V. kerület

VII. kerület

VIII. kerület

IX. kerület

X. kerület

XI. kerület

XII. kerület

XIII. kerület

XIV. kerület

XV. kerület

XVI. kerület

XVII. kerület

XVIII. kerület

XIX. kerület

XX. kerület

XXI. kerület

XXII. kerület

XXIII. kerület

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]