Budapest főpolgármestere
Budapest főpolgármestere a Budapest Fővárosnak a város lakossága által választott első számú vezetője, az önkormányzat hivatalának – a Főpolgármesteri Hivatalnak – irányítója 1990 óta.
1873 és 1945 között a főpolgármester a kormány képviselőjeként állt a fővárosi törvényhatóság (önkormányzat) élén, a vármegyékhez és a vidéki törvényhatósági jogú városokhoz kinevezett főispánokhoz hasonlóan. A fővárosi törvényhatóság első tisztviselője Budapest polgármestere volt.
Tartalomjegyzék |
A tisztség története 1873 és 1945 között [szerkesztés]
Budapest főpolgármestere a főváros közigazgatásában hasonló hatáskört töltött be, mint a főispánok a vidéki törvényhatósági jogú városok tekintetében, tehát a kormány képviselője volt, és mint ilyen ellenőrzési joggal és közvetlen befolyással rendelkezett a városi önkormányzat fölött a város területére és lakosságára vonatkozó közigazgatási ügyekben. Emellett ő volt a városi önkormányzat legfontosabb testületeinek, így a törvényhatósági bizottságnak és a közigazgatási bizottságnak az elnöke is, és kinevezési és fegyelmi jogkört gyakorolt a város számos fontos tisztviselője felett. A város gyakorlati vezetését ugyanakkor nem ő, hanem Budapest polgármestere látta el, aki a törvényhatóság első tisztviselője volt.
A főpolgármestert eredetileg a király által a belügyminiszter előterjesztésére kijelölt három egyén közül a fő- és székváros törvényhatósági közgyűlése hat évre választotta. Állásának és hatáskörének általános szabályait az 1872. évi XXXVI. törvénycikk foglalta magában. 1930-tól a főpolgármestert a kormányzó nevezte ki és tetszés szerint el is mozdíthatta.
A tisztség a közigazgatási és önkormányzati rendszer átszervezésével 1945-ben megszűnt, szerepét részben a törvényhatósági bizottság által választott elnök vette át a tanácsrendszer bevezetéséig (1950.). A törvényhatósági bizottság elnöke 1945‑48 között (köztársasági elnökké választásáig) Szakasits Árpád volt, majd Köböl József.
A főpolgármesteri tisztség 1990-től [szerkesztés]
A rendszerváltás után újra bevezették a főpolgármesteri tisztséget. Azóta azonban a főváros élén csak a főpolgármester áll, polgármesternek viszont a kerületek válaztott vezetőit nevezik.
A főpolgármesteri tisztség tartalmát tekintve tulajdonképpen közelebb áll a korábbi polgármesteréhez, amennyiben az önkormányzat első számú választott tisztségviselője és az önkormányzat hivatalának – a Főpolgármesteri Hivatalnak – irányítója, azonban magába olvasztotta az 1945 előtti főpolgármesteri tisztség önkormányzati elemeit is, így a főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés elnöke és vezeti annak üléseit.
Ahogyan a Fővárosi Közgyűlés nincs a kerületi önkormányzatok fölé rendelve, ugyanúgy a főpolgármester sem felettese a kerületi polgármestereknek.
A főpolgármesteri tisztséget 1990-től 2010-ig Demszky Gábor töltötte be, öt egymást követő alkalommal választották meg. Utóda 2010-től Tarlós István lett.
Főpolgármester-választások 1990-től [szerkesztés]
Budapest főpolgármesterét 1990-ben a Fővárosi Közgyűlés választotta tagjai sorából, 1994-től kezdve a város választópolgárai közvetlenül választják. A választás szabályai azóta lényegében változatlanok, a választáson résztvevők számától függetlenül az a jelölt lesz a megválasztott, aki a legtöbb szavazatot kapja. A jelöléshez szükséges ajánlások száma 1994 és 2010 között a főváros választópolgárainak legalább 0,5%-a volt, 2010-től azonban 2%-nyi ajánlás szükséges.
1990 [szerkesztés]
A főpolgármestert 1990-ben még a 66 tagú Fővárosi Közgyűlés választotta meg, a választók csupán a fővárosi közgyűlés összetételéről szavazhattak, ennek ellenére öt párt is állított főpolgármester jelöltet, akik a következők voltak: Demszky Gábor (SZDSZ), Barsiné Pataky Etelka (MDF), Ungár Klára (Fidesz), Rácz Sándor (FKGP) és Borbély Endre (MSZDP). Ezen pártok fővárosi kampányukat is jelöltjükre építették. Az MSZP belső vitái miatt önálló jelöltet nem állított, igaz ekkor ez még nem is volt lényeges.
Az első szabad önkormányzati választások nagyfokú érdektelenségben zajlottak, Budapesten az első fordulóban a választók 37,4%-a, míg a második fordulóban mindössze 34,9%-a vett részt. Az alacsony részvétel miatt az első forduló teljes egészében érvénytelen lett, ugyanis az érvényesség feltétele legalább 40%-os részvétel volt.
A második forduló eredményei alapján a Szabad Demokraták Szövetsége 25 mandátumot (34,68%), a Magyar Demokrata Fórum 20 mandátumot (27,35%), a Fiatal Demokraták Szövetsége 13 mandátumot (18,16%), a Magyar Szocialista Párt 5 mandátumot (7,25%), míg a Kereszténydemokrata Néppárt 3 mandátumot (4,95%) szerzett a 66 tagú közgyűlésben.
A második forduló után a Fidesz és az SZDSZ megegyezésre tudott jutni, így a Fidesz Demszky Gábort támogatta Barsiné Pataky Etelkával (MDF) szemben a szavazáson, mely révén Demszky Gábor válhatott Budapest első főpolgármesterévé 1945 óta.
1994 [szerkesztés]
1994. szeptember 30-án az MSZP–SZDSZ-koalíció – kétharmados parlamenti többségére támaszkodva – módosította az önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló törvényt (1994. évi LXII. törvény). A módosítások nyomán egyfordulóssá vált az önkormányzati választás, a polgármestereket – beleértve Budapest főpolgármesterét is – azóta közvetlenül választják.
| Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya |
|---|---|---|---|
| Demszky Gábor | Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) | 215 374 | 36,28% |
| Latorcai János | Fidesz, MDF, KDNP | 168 731 | 28,42% |
| Baráth Etele | Magyar Szocialista Párt (MSZP) | 155 365 | 26,17% |
| Szabó János | FKGP-MIÉP | 33 651 | 5,66% |
| Kollát Pál | Munkáspárt (MP) | 12 767 | 2,15% |
| Magyar György | Köztársaság Párt-Vállalkozók Pártja (KP-VP) | 7 706 | 1,29% |
| Összesen | 593 5941 | 100% |
1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén) – érvénytelen szavazatok száma: 6 888[1]
1998 [szerkesztés]
| Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya |
|---|---|---|---|
| Demszky Gábor | Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) | 373 969 | 58,22% |
| Latorcai János | Fidesz, MDF, MDNP, FKGP | 250 335 | 38,97% |
| Kollát Pál | Munkáspárt (MP) | 18 008 | 2,80% |
| Összesen | 642 3121 | 100% |
1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén) – érvénytelen szavazatok száma: 9 527[2]
2002 [szerkesztés]
| Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya |
|---|---|---|---|
| Demszky Gábor | Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) | 348 534 | 46,70% |
| Schmitt Pál | Független (Fidesz-támogatással) | 267 563 | 35,85% |
| Gy. Németh Erzsébet | Magyar Szocialista Párt (MSZP) | 98 289 | 13,17% |
| Csurka István | Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) | 24 341 | 3,26% |
| Droppa György | Összefogás Magyarországért Centrum (Centrum) | 4 404 | 0,59% |
| Karacs Lajosné | Munkáspárt (MP) | 3 121 | 0,42% |
| Összesen | 746 2521 | 100% |
1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén) – érvénytelen szavazatok száma: 7 502[3]
2006 [szerkesztés]
| Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya |
|---|---|---|---|
| Demszky Gábor | Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) – Magyar Szocialista Párt (MSZP) | 362 289 | 46,86% |
| Tarlós István | Független (Fidesz–KDNP-támogatással) | 349 412 | 45,20% |
| Katona Kálmán | Magyar Demokrata Fórum (MDF) | 46 367 | 6,00% |
| Zsinka László | Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) | 10 791 | 1,40% |
| Székely Péter | Magyar Kommunista Munkáspárt (MP) | 4 212 | 0,54% |
| Összesen | 773 0711 | 100% |
1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén). Érvénytelen szavazatok száma: 10 579[4]
Külföldön [szerkesztés]
Számos országban ismert ez a tisztség, például Németország egyes városaiban.
Lásd még [szerkesztés]
Budapest főpolgármestereinek listája
Források [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Thaisz Miklós – Négy budapesti főpolgármester-választás, egyező eredmény (iroga.hu)
- Önkormányzati és főpolgármester-választások Budapesten (Echo Tv cikk)
- Választás.hu
- Polgármester-választások adatai 1990-2006 (Vokscentrum.hu)
|
|||||
 |
Ez a közigazgatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
