Budapest IV. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 34′, k. h. 19° 05′

Budapest IV. kerülete
Újpest Városháza.jpg
Az újpesti városháza
Budapest IV. kerülete címere
Budapest IV. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Újpest
Közigazgatás
Városrészek Istvántelek
Káposztásmegyer
Megyer
Népsziget (egy része)
Székesdűlő
Újpest
[1]
Irányítószám 1041 – 1048
Polgármester Wintermantel Zsolt (Fidesz-Újpestért Egyesület)
Népesség
Teljes népesség 99 784 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 5328 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,82 km²
Budapest IV. kerülete  (Budapest)
Budapest IV. kerülete
Budapest IV. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 34′, k. h. 19° 05′
Budapest IV. kerülete weboldala

Budapest IV. kerülete Budapest egyik kerülete a Duna folyam bal partján, amelynek a kerületi önkormányzat által megállapított neve Újpest. Területe 18,8 km², lakóinak száma közel százezer fő.

A kerületet 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor úgy alakították ki, hogy az addig önálló Újpest városa mellett ide került az addig Rákospalotához tartozott Istvántelek is. Bár Budapestnek a bővítés előtt már 14 kerülete volt, a IV. sorszámot Újpest azért kaphatta meg, mert az átszervezés során az addigi IV. és V. kerületet összevonták, így a IV. szám felszabadult, az új kerületeket pedig a korábbi hagyománynak megfelelően északon kezdve az óramutató járásának megfelelő sorrendben sorszámozták.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A IV. kerület a Duna folyam bal partján, Budapest északi részén fekszik, a Pesti-síkság része. Északon a főváros határa (Dunakeszi, illetve a Dunakeszi-tőzegtavak), keleten a XV. (Rákospalota), délen a XIV. (Zugló), délnyugaton a XIII. kerület (Angyalföld), nyugaton a Duna folyam, azáltal a III. kerület (Óbuda) határolja.

Jelképei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címer álló, csücskös talpú, vörös színű pajzs, mezejében kétágú arany horgony, két láncszemmel. A pajzson arany korona, amiből három ág látszik.

Újpest zászlaja téglalap alakú, a rudazatra merőlegesen hosszanti sávos, színe vörös és arany. A színek árnyalatukban megegyeznek a címerben használt színekkel. A zászló mértani középpontjában Újpest címere – hímzett vagy nyomott formában – van. [1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újpest a Budapesthez csatolásáig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1830-as években alapították a települést Rákospalota határában, 1840-ben alakult önálló községgé, amelyet 1841-től neveztek hivatalosan Új-Pestnek. Az új település fejlődésében mecénásként meghatározó szerepe volt Károlyi Sándornak. A 19. század utolsó évtizedeiben Újpest rohamosan fejlődő egyre jelentősebb ipari településsé vált, 1907-ben rendezett tanácsú várossá alakult. 38 ipari vállalata révén Magyarország városai közül ipari termelés tekintetében már a negyedik helyen állt. 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor több más településsel együtt Budapesthez csatolták, ekkor alakult határainak kis mértékű módosításával a főváros IV. kerületévé.

Az új IV. kerület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Újpesti Áruház
A Katalin parkban

Újpestet – sok más településsel együtt – 1950. január 1-jével Budapesthez csatolták. Ekkor kapta a IV. sorszámot, melyet addig a Belváros viselt, de amelyet a kerületi beosztás átalakítása folytán az V. kerülethez csatoltak.

Ekkor hozták létre a városrész neves sportegyesületét, az Újpesti Dózsa SE-t is. Az elődjét UTE néven 1885. június 16-án alapították, mely nevet a rendszerváltás óta újra használják.

1952-ben Újpest központjában épült fel szocreál stílusban az emeletes Újpesti Áruház, melyet a helybeliek még ma is „Állami”-ként emlegetnek. Itt játszódik az Állami Áruház című film (1952, rendező: Gertler Viktor), a legendás Latabár Kálmán alakításával, Fényes Szabolcs slágereivel.[3] (A filmet nem itt forgatták!)

Az 1956-os forradalom és szabadságharc[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1956-os forradalom jelentős eseményei kapcsolódnak a kerülethez. Az események október 24-én kezdődtek, amikor hajnalban egy huszonhárom éves férfi halálos lövést kapott. Három nappal később megérkezett az ÁVH különítménye, amely több alkalommal belelőtt a tiltakozó tömegbe. Összecsapások történtek a Megyeri Csárdánál, az Újpesti vasúti hídnál, a rákospalotai vasúti átjárónál, a Béke úti aluljáró környékén, valamint erős ellenállás folyt a Könyves Kálmán Gimnáziumnál, amely a szabadságharcosok főhadiszállása volt. A fegyveres összecsapások november 12-én értek véget. A harcokban 52 újpesti lakos vesztette életét, köztük egy 9 éves kisfiú is. Tizennégy –, vagy valamivel több – orosz kiskatona halt meg. Jelentős volt az anyagi kár, több magánház és lakás sérült meg, de a középületek szenvedték el a legsúlyosabb károkat. Közülük a "Könyves" egy része szinte teljesen megsemmisült. A pártház (a mai Ifjúsági ház helyén álló épület) és a tanácsháza előtt páncélautók még hetekig óvták a rendet.

A Kádár-korszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Újpesti lakótelep részlete

Annak ellenére, hogy Újpest kiemelten kezelt munkáskerület volt, rekonstrukciója meglehetősen későn, az 1970-es évek végén kezdődött, és összefüggött az Észak–déli metró építésével.

A nagyarányú lakótelepi építkezések miatt a városrész jellege teljesen megváltozott. 1968-1987 között a kerület központjában több ütemben felépült lakótelep 16 800 lakásában 47 ezren élnek.

Újpesti panoráma

Két ütemben közel 5000 lakást bontottak le, és helyükre különböző beépítési formákban, általában 5 és 11 szintes épületekben mintegy 15 000 lakás, 136 általános iskolai tanterem, 1500 óvodai és 740 bölcsődei férőhely és 15 000 négyzetméter alapterületű kereskedelmi és szolgáltató létesítmény épült.

1983-ban kezdetét vette Újpest szélén egy új városrész kialakítása, Káposztásmegyeré.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület polgármestere 1990-től 20 éven át Derce Tamás volt, akit 1990-ben az SZDSZ színeiben választottak meg. 1994-ben kilépett a pártból, és 1994-ben, 1998-ban majd 2002-ben jobboldali pártok támogatásával függetlenként választották újra. Utolsó alkalommal 2006-ban az Újpestért Egyesület színeiben indult, és annak ellenére is nyerni tudott, hogy a korábban őt támogató Fidesz is állított jelöltet. 2010-ben a kerület polgármesterévé a Fidesz jelöltjét, Wintermantel Zsoltot választották, aki kevéssel megelőzte a korábban alpolgármesterként dogozó szocialista jelöltet, Trippon Norbertet.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháborút követően Újpest a szocialista ipar egyik fellegvára lesz. Olyan üzemek működnek itt, mint például a Chinoin, az Egyesült Izzó, a Bőrgyár, a Cérnagyár, a Pannónia Szőrmeárugyár, az Iskolabútor és Sportszerárugyár, a Duna Cipőgyár, a Budapesti Bányagépgyár vagy a Magyar Pamutipar. A rendszerváltás után az üzemek egy része bezárt, az épületeket más célokra hasznosították (például: MEO, Attila park). A mai időkben már csak a Chinoin, az amerikai General Electric tulajdonában lévő Tungsram (Egyesült Izzó), illetve a Cérnagyár [2] működik.

Faipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. században Újpesten a két legjelentősebb ágazat a fafeldolgozás és a bőripar volt. A fafeldolgozást megalapozó Neuschloss család eleinte csupán kereskedelemmel foglalkozott, majd rátért az ipari megmunkálásra, s egy időben vasútépítési munkával kapcsolatos megbízásokat is kaptak. 1860-ban a család megalapította az Első Magyar Parkettagyárat. A reformkort követő időben Budapesten hatalmas építkezések folytak, s az így növekvő faanyag-iránti igény ösztönözte az ilyen jellegű vállalkozások elterjedését. 1908-ban három nagy és számos kisebb fafeldolgozó üzem működött a településen. Az 1920-as évek végén mintegy 16 nagyobb asztalos- és bútoripari üzem és 390 asztalos-kisiparos tevékenykedett a városban. Újpest ezidőben Budapest és környékének legjelentősebb bútorgyártási központja volt.

Bőripar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bőripar meghonosodásánál a legfontosabb tényező a Duna volt. Kezdetben csak a környéki városokból, majd az igények rohamos növekedésével külföldről is kénytelenek voltak importálni nyersbőrt. A vágóhíd felépítésével az ellátási gondok enyhültek. Az első bőrüzemet a Lőwy család alapította, de az iparág felvirágoztatása a Wolfner család nevéhez kapcsolódik. Az üzem bőrcserzéssel, -kikészítéssel és gyapjúmosással foglalkozott.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az észak–déli (3. számú, kék jelzésű) metróvonal nyomvonala a „Nyugati pályaudvar” megállótól az „Újpest városkapu” megállóig nagyjából a Duna folyásával párhuzamosan a Váci út alatt halad, végállomása Újpest központjában van. A 2-es országút Vác irányába vezet. A kerület keleti oldalán a Budapest–Vác–Szob és a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal (70. és 71. sz. vasútvonal, újpesti állomások: Istvántelek, Rákospalota-Újpest), a délnyugati oldalán pedig a Budapest–Esztergom-vasútvonal (2. sz. vasútvonal, újpesti állomások: Újpest, Angyalföld) vezet. A budai oldallal az Újpesti vasúti híd és a Megyeri híd kapcsolja össze. Számtalan buszjárattal, valamint a 12-es és a 14-es villamossal lehet eljutni Újpestről a XV. és a XIII. kerületbe.

2007 decemberétől a Volánbusz 2-es úton közlekedő járatai (például Vác, Dunakeszi) már nem közlekednek az Árpád-hídig, hanem csak Újpest-Városkapu metróállomásig, igaz az állomás angyalföldi kijáratánál van a végállomásuk.

Hajó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megyer és Pünkösdfürdő között közlekedett 5.00-tól 21.00-ig. Újpestről minden egész órakor indult, az utazási idő kb. 5 percig tartott. A hajó csak személyszállításra volt alkalmas. Az átkelőhajót 2011. január 1-jétől megszüntették. A Megyeri hídon át 2008 őszén elindult a 204-es buszjárat ami átvette a forgalmát. Így az Újpestre járó békásmegyeri dolgozóknak nem okoz problémát a munkába járás árvíz idején, illetve télen, mikor a Duna befagy. Ilyenkor ugyanis csak nagy kerülővel, több BKV-járattal tudtak közlekedni, az Árpád hídon keresztül.

A BKK a Lágymányosi-öböl-nél lévő Kopaszi-gátig közlekedő 11-számú hajójáratának az Újpesti-kikötőnél, az Árpád út Váci úti torkolatánál van a felső végállomása. Segítségével vízi úton is be lehet jutni a Belvárosba.

Hidak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megyeri híd[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mintegy 2 km hosszú híd tervezése 1993-ban indult meg, de csak 2006-ban kezdték el építeni. A híd nevéről kétfordulós internetes szavazást rendeztek, mindkettőt Stephen Colbert amerikai komikus nyerte. A „Megyeri híd” elnevezést a földrajzinév-bizottság adta, mert Káposztásmegyert és Békásmegyert köti össze egymással. A hidat végül 2008. szeptember 30-án adtak át, Budakalász és Újpest között húzódik, építési költsége 61,9 milliárd forint volt. A szentendrei Duna-ág felett acélhíd, a Duna fő ága felett ferdekábeles híd épült; az ártér felett feszített vasbeton szerkezetű. A hídon irányonként 2 forgalmi sávot építettek, és az átlagosnál szélesebb leállósávokat alakítottak ki, hogy a később esetlegesen megnövekvő forgalom miatt 3 forgalmi sávon haladhasson a közúti közlekedés. Északi oldalára kerékpárutat, a déli oldalára gyalogutat készítettek. A híd a Szentendrei-sziget felett húzódik, a szigetre azonban leágazást környezetvédelmi okok miatt nem építettek, ugyanis a környező terület Budapest fő ivóvíztermelő bázisa, így az esetleges szigeti forgalom veszélyeztetné az egészséges víz termelését.

Újpesti vasúti híd[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Újpesti vasúti híd, Újpest egyik jelképe

A kerékpáros és gyalogos közlekedésre is szolgáló hídon, a Népszigeten át, a Duna fölött vezet a 2-es számú, Budapest–Esztergom elővárosi vasúti vonal. A hídon keresztül Budára, a III. kerületbe, Aquincumba, Pesten pedig a IV. és a XIII. kerület határához, a 3-as metró Újpest-Városkapu megállójához érkezünk. Az eredeti hidat 1945-ben a visszavonuló német csapatok, a többi budapesti hídhoz hasonlóan felrobbantották, és csak 10 évvel később, 1955-ben, az Összekötő vasúti híd helyreállítása után feleslegessé vált elemekből épült egy új, átmenetinek (5-10 év) szánt szerkezet. Formája a Roth-Waagner-féle szerkezet továbbfejlesztése, azaz úgynevezett csavarozott "K"-híd volt, felépítése pedig részben a már említett (régi) Összekötő vasúti híd elbontott anyaga, részben új gyártású elem. Próbaterhelése 1955. május 5-én történt meg. A híd állapota azonban (átmenetinek szánt jellege, illetve az ebből fakadó minimális felújítás miatt) folyamatosan romlott, kisebb javítgatásokkal mégis sikerült az eredeti élettartam sokszorosára, 53 évre növelni a fenntarthatóságot. Ezalatt természetesen először súly-, majd sebességkorlátozásokat vezettek be rajta, ami először a tehervonatok kitiltásában nyilvánult meg, majd a személyszállításban megjelentek, illetve állandóvá váltak a könnyebb szerkezetű motorkocsik. A 2000-es évek elejére a szakaszon 5–10 km/h-s sebességkorlátozásokat vezettek be, a déli járdát pedig életveszélyessé nyilvánítása miatt lezárták a gyalogos forgalom elől. Így aztán elkerülhetetlen volt egy új hídszerkezet megépítése, amit évek tervezése után végül 2008 nyarán meg is ejtettek, a K-szerkezetet teljesen új gyártású, keskenyebb, zöld színű hídszerkezetre cserélték, az elektromos vezetékeket a pályatest alá rakták, a pilléreket pedig megerősítették. A vonatok immár 80 km/h-ra korlátozott sebességgel haladhatnak át a hídon (a hidat 120 km/h-s órás maximális sebességre tervezték, a korlátozás biztonsági okokból történt); valamint egyik járdáján bicikliutat, másikon pedig gyalogjárdát alakítanak ki.

Intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatási, nevelési intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bölcsődék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1048 Budapest, Hajló u. 2-8.

  • Újpesti Önkormányzati Bölcsődék Intézménye

1043 Budapest, Munkásotthon u. 47.

  • Leiningen Bölcsőde

1046 Budapest, Leiningen u. 5.

  • Lakkozó Bölcsőde

1046 Budapest, Lakkozó u. 5.

  • Rózsaliget Bölcsőde

1042 Budapest Rózsaliget köz 3.

  • Aradi Bölcsőde

1043 Budapest, Aradi u. 9.

  • Labdarúgó Bölcsőde

1047 Budapest, Labdarúgó u. 24.

  • Pozsonyi Bölcsőde

1045 Budapest, Pozsonyi ltp.

  • Homoktövis Bölcsőde

1046 Budapest, Homoktövis u. 104.

1043 Budapest, Munkásotthon u. 47.

Óvodák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nyár Óvoda

1042 Budapest, Nyár utca 12. GPS:47.558025, 19.098006

  • Bőrfestő Óvoda

1046 Budapest, Bőrfestő u. 1-3.

  • Homoktövis Óvoda

1046 Budapest, Homoktövis u. 102.

1048 Budapest, Hajló u. 2-8.

  • Lakkozó Óvoda

1046 Budapest, Lakkozó u. 3.

  • Óceán Óvoda

1046 Budapest, Óceánárok út/M.

  • Park Óvoda

1046 Budapest, Külső Szilágyi út 46.

Általános iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1046 Budapest, Fóti út 66.

1046 Budapest, Bőrfestő u. 5-9.

1048 Budapest, Homoktövis u. 100.

1048 Budapest, Hajló utca 2-8.

1044 Budapest, Ugró Gyula sor 1-3.

1044 Budapest, Megyeri út 20/a.

Középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1046 Budapest, Bőrfestő u. 5-9.

1046 Budapest, Tóth Aladár u. 16-18. az iskola igazgatója : Dr. Kövesdi István

A Káposztásmegyeren található intézmény 1986-ban nyitotta meg kapuit.

1047 Budapest, Baross u. 72

A Szusza Ferenc Stadion szomszédságában található iskola 1947-ben Újpesti Kereskedelmi Gimnázium, később Újpesti Közgazdasági Technikum, Közgazdasági Szakközépiskola, majd 1956-tól Berzeviczy Gizella Közgazdasági Szakközépiskola néven működött. 1993-ban vette fel Berzeviczy Gergely (1763–1822) haladó szellemű, felvidéki magyar közgazdász nevét.

1043 Budapest, Kassai u. 24/a.

1041 Budapest, Deák Ferenc u. 40.

A Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola és jogelődje egyidős a magyar középfokú szakképzéssel. Története tükrözi a hazai technikusképzés egész történetét. A Középipari Tanoda 1883-ban alapított faipari tagozata 1947-ben költözött Újpestre, és egyesült az itteni községi szakiskolával, ami 1895-től a történelmi Magyarország első Faipari Szakiskolája volt. A múlt század vége óta gyors ütemben növekvő faipar több mint ezer prosperáló vállalkozása építtette fel az iskola akkor impozáns épületét (ma Görgey Artúr út 26.). A gazdaság változó igényei folytán – az épület-adta lehetőségeket kihasználva – idővel újabb szakmák oktatása is megindult, 1926-ban fémipari, majd néhány évtizede elektronikai szakterületen, az akkor szervezetileg már külön vált, de közös épületben működő testvériskolában. A faipari technikus képzés a hatvanas, hetvenes évekre az épület alapterületét, tanulólétszámát tekintve visszaszorult ugyan, de megőrizte, illetve továbbadta az évszázados múlt szakmai tapasztalatait. A szorító helyhiányt 1986-ban a régi épülettel szemközt, az utca túloldalán felépült új iskolaépület és annak korszerű tanműhelye oldotta meg. Ezek a körülmények nyújtottak jó lehetőséget arra, hogy az 1990-es rendszerváltozást követően alapjaiban átalakuló hazai faipar követelményeinek megfelelően, az eddigi tapasztalatát felhasználva, az iskola nevelőtestülete megkezdje a faipari technikusképzés teljes körű megújítását.

1043 Budapest, Tanoda tér 1.

Magyar Királyi Állami Főgimnázium. Jelenleg Könyves Kálmán Gimnázium

Többszöri kísérletezés után 1905. július 29-én határozatilag kimondta a gimnázium létesítését a községi képviselő-testület. Ugyanezen év szeptember 4-én meg is nyíltak az iskola kapui. Teljes kifejlődése az 1911/12. tanévben fejeződött be, nyolcosztályos főgimnáziummá vált. A főgimnázium elnevezés megkülönböztetésül volt használatos. Az országban ugyanis több helyütt csak az alsó négy osztály működött. Ezek voltak az ún. kis- vagy algimnáziumok, ami ma az általános iskolák V-VIII. osztályainak felel meg. A főgimnázium megjelölés jelezte, hogy az iskola érettségi bizonyítványt nyújt, birtoklása a katonaságnál karpaszomány viselésére jogosít, ez pedig egy évre csökkenti a kötelező katonai szolgálatot. A főgimnázium szó használata tehát rangot jelentett, öntudatot is kifejezett. Újpest lakosságának büszkesége iskolájára jogos volt, mert mindössze háromnegyed évszázados fejlődés után valósított meg olyan iskolát, amilyennel az országban több, sok száz éves település sem rendelkezett.

Az első igazgató Klima Lajos lett, Mildenberger Mártonnak, Újpest alapító telepesének és első hegyközségi bírájának dédunokája.

Az első tanári testületből csak egyetlen nevet emelünk ki. Az első énektanár Erkel Sándor karnagy lett, Erkel Ferenc unokája. Az iskolában tanított 1911-12-ben Babits Mihály, a híres költő is. Újpesti élményeit Kártyavár című regényében fogalmazta meg. A gimnázium mai otthonába a Wenetziáner utcai épületből 1914-ben, az első világháború évében települt át. A tervező műépítészek, Tőry Emil és Pogány Móric az épület klasszicizáló jellegével a belül folyó művelődési munka klasszikus tartalmát és szellemét akarták kifejezésre juttatni. A homlokzat timpanonszerűen kiképzett felső részére csillogó mozaik kövekből kirakva felkerült a történelmi magyar címer.

1956 fegyveres harcaiban a gimnázium épülete ágyúlövésektől tetemes károkat szenvedett.

A helyreállítás egyúttal továbbépüléssé szélesedett a hatóságok, a társadalom és az iskola összefogása révén. Az épület a Tavasz utcai oldalán toldást kapott. Az új szárny három hivatalsegédi lakást és egy tanteremtöbbletet eredményezett. Az utóbbiban ma a könyvtár foglal helyet. Az alagsorban, a volt hivatalsegédi lakások helyén ebédlő és három politechnikai műhely létesült. A hatvanas évek elején elkészült a sportudvar, és megtörtént az iskolaudvar parkosítása is.

Az Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium épülete

1041 Budapest, Görgey Artúr út 26.

Az iskola elődje az újpesti faipari szakiskola volt, mely 1895-ben, egy bérházban kezdte meg működését. A város már 1911-ben elhatározta, hogy új épületet építtet az intézménynek, de az első világháború megakadályozta ennek a tervnek a megvalósítását. 1919-ben az iskola a Brassóból átjött fafaragó szakiskolások új tagozatával bővült ki. Szükség volt az új épületre. A Kereskedelemügyi Minisztérium és Újpest város képviselő-testülete tárgyalásainak eredményeképp 1926-ban megszületett a határozat, felépítik az új iskolát. A város telket biztosított hozzá, a költségek egy részét is vállalta. Az iskolát Foerk Ernő műépítész tervezte, aki számos épület és templom építése mellett az Országház belső berendezését is irányította, megtervezte a Zágrábi Főpostát, részt vett a szegedi Fogadalmi templom befejezésében is. Nem véletlen, hogy 2001-ben a Fővárosi Közgyűlés védett települési értéknek és védett épületnek nyilvánította.

1927. szeptember elsején megkezdődött falai között a tanítás, a faipari szak mellett fémipari szak is indult. A hatalmas épületben az elméleti oktatás helyiségei mellett internátus és a fa- és fémipari oktatás számára műhelyek is helyet kaptak. Az iskola jellegének átalakulása 1934-35-ös tanévben kezdődött, a fémipar felé tolódott el, az 1941-42-es tanévtől kezdve gépészeti tagozattal működő felsőipariskolává alakult át, melybe bekerülni csak komoly felvételi vizsgával, egy év szakmai gyakorlat után lehetett. 1942-ben költözött az épületbe a budapesti felsőipariskola faipari tagozata is. Ebben az évben alakult meg a sportkör és az iskolai zenekar. A fiatalok maguk rendezték az udvart esténként kemény kubikos munkával, így alakították ki a sportpályát. Az újpesti gyárak, üzemek, egyszerű újpesti polgárok kisebb-nagyobb ajándékokkal, a tanulásban használható anyagokkal, szemléltető eszközökkel, műszerekkel, könyvekkel támogatták az iskolát. 1945-ben az iskolában működött az újpesti orosz katonai városparancsnokság. Az iskola több átszervezés után 1950-ben felvette a „II. sz. Kohó és Gépipari Technikum” nevet. Technikusi oklevelet szerezhetett az a tanuló, aki a negyedik év végén sikeres képesítő vizsgát tett. Rádióklub működött az iskolában, szerveztek politikai, sport- és szórakoztató rendezvényeket. 1961-ben az iskola a Landler Jenő Gépipari Technikum nevet kapta. 1960-ra kikristályosodott az oktatás két fő ágazata: a gépészet és a híradástechnika. Az 1970-es évek ismét nagy változást hoztak az iskola életébe. Az iskola szakközépiskolává alakult, technikusi képzés csak az esti tagozaton maradt meg. Az 1971-72-es tanévben hazánkban elsőként itt indult meg a számítástechnikai képzés. 1987-ben a Faipari Technikum felépülése után helyileg is szétvált a két intézmény, így az iskola teljes egészében birtokba vehette az épületet. A 90-es években a vállalkozási ismeretek bevezetésével csatlakoztak a „Junior Achievement” amerikai képzési modellhez. Az 1995-96-os tanévtől kezdődően gimnáziumi osztály is indult. Két év múlva újabb lehetőséget kaptak a diákok: megindultak a két tanítási nyelvű osztályok angol, majd német nyelven is. A 2005-ös évtől kezdve több gimnáziumi osztályt nem indítottak, az utolsó gimnazisták 2004-ben kezdték, és 2008-ban fejezték be tanulmányaikat.

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ady Endre Művelődési Ház
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár újpesti fiókja ("Király könyvtár")

A Király Könyvtár Újpest központjában van. Elődje szintén Újpest központi helyén, 1951-ben nyílt meg. A könyvtárépület állapota miatt vált szükségessé az intézmény jövőjének rendezése. 1997-ben költözött mai épületébe. Központi fekvésének köszönhetően nagy olvasóforgalmat bonyolít le, az újpestiek kedvelt kulturális intézménye. Közel hétezer olvasója a szolgáltatások széles skáláját veheti igénybe, zenetára komoly- és könnyűzenei felvételeket egyaránt kínál az érdeklődőknek. Gyermekrészlege tizenkét éves korig szóló könyvkínálattal, mesekazettákkal várja a legkisebbeket.

  • Lepkemúzeum

A múzeum alapötletét Juhász György adta, a kiállítás törzsanyaga az ő 40 éves gyűjtőmunkájának eredménye. Az amatőr gyűjtőket összefogva egy profi bemutatót alakított ki a saját házában. Több mint egy éves kollekciórendezés és átalakítás után 2003 januárjában nyílt meg a múzeum. A kiállítás sokrétű, nemcsak a lepke- és rovarvilágot mutatja be, hanem a többi természeti kedvencből is ízelítőt ad (például ásványok, tengeri csigák, kagylók, fosszíliák, eredeti néprajzi tárgyak, stb.) A lepkegyűjtemény több részből áll: külön mutatja be a Kárpát-medence, a különböző trópusi régiók lepkéit, a nappali és éjszakai lepkéket. Mindezek mellett a múzeumban sok speciális, ritkán látható érdekesség is megtalálható.

  • MEO – Kortárs Művészeti Gyűjtemény

A gyűjteményt a 2001-ben alakult Modern Művészeti Szolgáltató Közhasznú Társaság (Modern Művészeti Kht.) működteti. A Kht-t két magánszemély, Kováts Lajos, a 90-es évek eleje óta működő Blitz Galéria alapító-tulajdonosa és Winkler Márton, az Amma Rt. vezérigazgatója alapította azzal a céllal, hogy az évek óta üresen álló volt Wolfner-féle újpesti bőrgyár két ipari csarnokát a műemléki szempontok figyelembevételével felújítsák, új fogadóépületet építsenek és a szűkebb ipari környezetet rehabilitálva kortárs képzőművészeti intézménykomplexumot hozzanak létre. Ezzel a Magyarországon és az egész volt szocialista régióban egyedülálló léptékű magánkezdeményezéssel Budapest és szűkebben a dinamikusan fejlődő Váci út multinacionális cégeknek otthont adó üzleti-irodai negyede, a kultúra területén – e nagyvállalatok nemzetközi súlyával és regionális szerepével összemérhető jelentőségű – művészeti intézménnyel gazdagodik. Az intézmény kiállítási programja azon a magángyűjteményen alapul, amelyet Kováts Lajos az elmúlt néhány évben válogatott össze a kortárs magyar képzőművészet reprezentánsaitól és legfiatalabb generációinak alkotóitól. E gyűjtemény hosszútávú letétként kerül az intézmény kezelésébe. A tervezett kiállítások hazai és nemzetközi résztvevőinek alkotásai különböző szempontból értelmezik és helyezik tágabb művészeti kontextusba a gyűjtemény már meglévő és folyamatosan gyarapodó műtárgyállományát. A két felújított ipari csarnokban, a több mint 2600 m2-en impozáns kiállítóterekben a kortárs hazai és nemzetközi képzőművészeti élet legjelentősebb alkotóinak bemutatása mellett rendszeresen teret kapnak más művészeti ágak képviselői, és a vizuális magas kultúra tömegérdeklődésre számot tartó határterületei, a design, valamint exkluzív bemutatókon a divatipar legprogresszívebb trendjei. A letétbe helyezett magángyűjtemény átfogó képet kíván adni a 90-es évek kortárs hazai művészeti életének jelentősebb tendenciáiról és meghatározó alkotóiról. A válogatás természetesen önkényes, de az elmúlt időszak hazai és külföldi szakmai kritikái és a közönség visszajelzése igazolta a gyűjtő kvalitásérzékét. A gyűjteményben a jól ismert „kortárs klasszikusok” mellett nagy súllyal szerepelnek a fiatalabb generációk legtehetségesebb alkotói is. A gyűjtemény – talán egyedüliként a hazai magángyűjtemények között – a hagyományos technikával készült alkotások mellett videó- és digitális technológiákat felhasználó műalkotásokat is magába foglal. Néhány név a gyűjteményből: Bak Imre, Fehér László, Károlyi Zsigmond, Komoróczky Tamás, Kupcsik Adrián, Lakner Antal, Németh Hajnal, Szacsvay Pál, Szűcs Attila. Manapság nagyon ritkán rendeznek programokat az épületben. Anyagi okok miatt a MEO megszűnt. Az épület leginkább WAX Kultúrgyárként ismert. De hívták már az intézményt REKK Centernek is. Legutóbbi ismert kiállítás 2010-ben a "Ramszesz, az ásatás" volt az épületben.

  • Újpest Galéria
  • Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház
  • Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény

Az 1977-ben létesített, alapítványi fenntartású múzeumi jellegű intézmény, mely Újpest történeti, néprajzi emlékeit őrzi. Kiállításán látható többek között Újpest eredeti alapító oklevele 1840-ből, 19. századi iparos testületek emlékei, és egy 1929-es térkép.

  • Újpesti Kamaraszínház

Civil szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyesületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapítványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(A lista kiegészítésre szorul!)

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az újpesti városháza
Újpesti zsinagóga
Az Újpest- Kertvárosi Szent István Plébánia

A kertvárosban, a Rákóczi tér 4-8. szám alatt található templom 1942 és 1946 között épült neoromán stílusban. Részletek a www.ujpestkertvaros.hu oldalon érhetőek el. A templom története és adatai is megtalálhatóak itt, valamint a könyvben, amely bemutatja azt.

1885-86-ban építették fel a Berzeviczy utcában ma is működő neológ zsinagógát. A belső tér kialakítása a Dohány utcai zsinagóga elrendezését követi. Az épület háromhajós, oldalkarzatos elrendezésű csarnok. A mellékhajók végeiben találhatók a lépcsőházak. Bizáncias fejezetű öntöttvas oszlopok földszinti sora tartja a karzatot, amelyen ritkábban elhelyezett ugyanilyen oszlopok támasztják alá – keresztbe fordított öntöttvas "vállkövek" közbeiktatásával A frigyszekrény feletti karzat volt az orgona eredeti helye, de az 1910-ben felállított hangszer 1944-ben elpusztult. A jelenleg használt – a kecskeméti zsinagógából származó – orgona a szemben levő karzaton áll. A zsinagóga Újpest egyik első reprezentatív középülete volt. Építészeti megformálásának magas színvonala már az 1880-as években jelezte, hogy az ipari peremtelepülés önálló kulturális arculatú várossá szándékozott válni, mint ahogy ez a 20. század elejére meg is valósult.

  • Újpest-belsővárosi református templom

1878-ban épül fel a Városháza mellett álló templom.

  • Újpesti evangélikus templom

Egyhajós, középtornyos épület, „modern reneszánsz” stílusban. Karcsú, magas tornya 17 méter magas. 1874-ben először lakóház magasságban épült téglából, vas toronnyal. Bár a templom és a paplak felépült, de hitelből, s mert a terheket nem bírták, a templomot 1877-78-ban elárverezték. Vastornyát a váci evangélikus gyülekezet vásárolta meg és az ma is ott látható. Az épületet végül Reich Sándor segítségével sikerült visszaszerezni. 1902-ben megnagyobbították, mai alakját 1911-ben nyerte el. Függesztett rabic mennyezetű. A lépcsőfokkal megemelt barokk faoltár (1883) színes márványutánzatú. Jézus mennybemenetelét ábrázoló oltárképét Margitay Tihamér festette és ajándékozta a templomnak. Az orgona 1928-ból való, a linzi Mauracher Testvérek műve. 1994-ben teljesen felújították. Mögötte van a feljárat a toronyba. A karzat vasbetonból készült, mellvéddel és beton burkolással. 1958-ban belülről kifestették a templomot, belső terét a liturgiai követelményeknek megfelelően átalakították. Kiképezték az oltárteret, s a parókia kertjéből kivágott cseresznyefából új faburkolattal bevont szószéket, új oltárasztalt készítettek, eléje kovácsoltvas korlátot emeltek. A templomban ökumenikus egyházzenei rendezvényeket tartanak. A gyülekezet megalakulásának százéves évfordulójára 1973-ban belül teljesen felújított templom részére Kardos József dr. Blázy Árpád lelkész tervei alapján az oltárra kovácsoltvas feszületet, gyertyatartókat, a terembe lámpatesteket készített.

  • Újpesti baptista imaház

1901-től önállósult az újpesti baptista gyülekezet, ugyanis addig a Budapest-Wesselényi utcai gyülekezet fiókgyülekezete volt. Gerwich György (1871-1952), a hamburgi baptista teológián végzett fiatal prédikátor vezetésével lendületes gyülekezeti munka vette kezdetét. Addig Wiegand Ágoston (1864-1924), későbbi bécsi prédikátor állt a közösség élén. Vezetésével 1890-ben, a Lőrinc utcában, majd 1903-tól a Diófa utcában (ma Kassai utca) alakítottak ki imatermet az egyre bővülő létszámú közösségnek. 1914-ben épült fel a mai imaház elődje Metzler Antal építész tervei szerint. Az építkezést a Duna-menti németek és József Ágost főherceg is támogatta anyagilag. Az imaházban a hitélet mellett színvonalas kulturális élet is virágzott. A húszas évekig német nyelven folyt az istentisztelet tolmácsolással, majd fokozatosan hódított tért a magyar nyelv. Az újpesti baptista imaház újjáépítése egybeesett az Újpest központjában emelkedő tízemeletesek építésével. Kiemelkedő zenei élet folyik a gyülekezetben. Orgonáját 1939 óta többször átépítették. Ma 32 regiszteres orgonáján rendszeresen tartanak orgonahangversenyeket. Mintegy 30 éve itt tartják meg az országos egyházzenei tanfolyamokat, mintegy 100-150 fiatal részvételével. Nemzetközileg és felekezetközileg is ismert hely az újpesti baptisták imaháza. Gazdag történelme során olyan közismert személyek is álltak már szószékén, mint Ralph Abernathy lelkész, Martin Luther King közvetlen munkatársa, James Irwin holdutazó, az Apollo–15 űrhajósa, vagy Cliff Richard, a világhírű rock and roll énekes.

A víztorony az Árpád út felől. A korai magyar vas- és vasbeton-építészet kimagasló alkotása
  • Víztorony

A Víztorony Újpest egyik szimbóluma. A Mihailich Győző és Dümmerling Ödön által tervezett épület 1911-12-ben épült. Az újpesti víztorony egy 1500 m³-es ún. Intze-rendszerű vasmedencét foglal magában, mely 15 méter átmérőjű. A víztorony alapozása 19 m átmérőjű 2,40 m vastag beton lemez. A torony alsó – fő teherhordó – része téglafal, 9,50 m belső átmérővel, 1,80 m kezdő falvastagsággal. A felépítmény 27 m magasságig mintegy 2 méternyit szűkül, a konzolok alsó alján a külső átmérő kb. 11,6 m. A víztorony építészeti kialakításánál ügyeltek arra, hogy az a város díszére legyen.
1944-ben a nyilasok fel akarták robbantani, de az újpesti partizánok sikeres rajtaütésének köszönhetően megmenekült. E hősi cselekedet emlékét tábla őrzi a torony oldalán.
2003 februárjáig a környékbeli gyárak ipari vízellátását biztosította. A Fővárosi Vízművek szakembereinek tájékoztatása szerint azóta a műtárgyat használaton kívül helyezték.

Kerületi média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az Újpest FC a legkorábban (1885-ben) alapított ma is létező, nagy múltú magyar sportegyesület. A labdarúgó csapat ezidáig 20 bajnoki címmel, 8 kupagyőzelemmel és 2 szuperkupa-diadallal büszkélkedhet. A lila-fehér jégkorongosok 13-szor bizonyultak a honi mezőny legjobbjának. A újpesti vízilabdások 26 bajnoki cím mellé 19 kupagyőzelmet, 1 BEK- és 3 LEN-kupa aranyat gyűjtöttek. Az UTE egyéb szakosztályai számtalan olimpiai, világ- és Európa-bajnok sportolóval büszkélkedhetnek.
  • A Megyeri úton található az Újpesti Torna Egylet (UTE) stadionja, a Szusza Ferenc Stadion.[5]
  • UTE Atlétikai Stadion és Tornacsarnok: Szilágyi u. 30.
  • UTE-jégcsarnok
    2004 januárjában nyitotta meg kapuit a hajdani szabadtéri jégpálya helyén épült csarnok. Befogadóképessége: 1528 ülő- és körülbelül 500 állóhely. A Szusza Ferenc Stadion tőszomszédságában található létesítményben egy pálya van. A nyitómeccsen, 2004. január 3-án az UTE 8:3-ra legyőzte a Miskolci Jegesmedvék csapatát.
  • Budapesti Koriközpont (korábban Astra Zeneca Jégcsarnok)
    Káposztásmegyeren a Homoktövis utca 1. alatt van a Budapesti Koriközpont. A 2003-ban megnyitott létesítményben két jégpálya található. A centerpálya lelátóin körülbelül 2400-an fér el egyszerre. A Koriközpont jelenleg a Vasas jégkorongcsapatának ad otthont, de korábban itt játszotta hazai meccseit az FTC is.[6]
  • Halassy Olivér Sportközpont: Pozsonyi út 4/c.
  • Ifjúsági Sporttelep: Tábor u. 24.
  • Bene Ferenc Testnevelés Tagozatos Általános Iskola: Munkásotthon u. 3.
  • az Újpesti Kultúra Sportegyesület Sakkszakosztálya

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület területén Budapest hat városrésze osztozik (Istvántelek, Káposztásmegyer, Megyer, Népsziget, Székesdűlő és Újpest), közülük a Népsziget átnyúlik a XIII. kerületbe is.

Fontosabb utcák, terek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Munkásotthon utca
  • Váci út
  • Árpád út
  • Fóti út
  • Görgey Artúr utca
  • Megyeri út
  • István út
  • Külső Szilágyi út
  • Munkásotthon utca

Budapest IV. kerületéhez kötődő személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díszpolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újpest (történelmi település) önálló városként 1887-től adományozott díszpolgári címet a település elismeréseként. Nagy-Budapest 1950-es létrehozásával a kerületnek ez a joga nem maradt meg, és csak 1990 után nyílott lehetőség a cím ismételt odaítélésére.

A „Újpest Díszpolgára” címet a kerület képviselő-testülete 1992-ben alapította azok érdemeinek elismerésére el, akik kimagasló munkásságukkal vagy egész életművükkel hozzájárultak a kerület fejlődéséhez, szakmai tevékenységükkel emelték vagy elősegítették a kerület fejlődését, országos, vagy nemzetközi szinten elismerést szereztek neki, öregbítve a város jó hírnevét, továbbá példamutató magatartásuk miatt köztiszteletben állnak. 2012 óta különösen indokolt esetben, például kiemelkedő teljesítmény vagy eredmény esetén, soron kívüli adományozásra is sor kerülhet.[7]

A díszpolgári címmel oklevél emlékplakett és kitűző-jelvény jár. A kitüntetett jogosult a díszpolgári cím használatára, nevét bejegyzik a Díszpolgárok Könyvébe, meghívják az önkormányzat ünnepségeire, meghívhatók testületi ülésekre, felkérhetik a kerületet képviselő küldöttségek tagjának, továbbá díjtalanul látogathatják az önkormányzat művészeti és közművelődési intézményeit, rendezvényeit. A címre méltatlanná vált személyektől a cím a képviselő-testület minősített többségi szavazatával visszavonható.[8]

Újpesthez köthető híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 30.) 75., 76. számú határozat.
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Állami Áruház (filmtörténet online)
  4. Plébániánk története. Újpesti Egek Királynéja római katolikus főplébánia honlapja. (Hozzáférés: 2012. június 8.)
  5. Az UTE honlapja
  6. Budapesti Koriközpont
  7. Az addig életműdíjként számon tartott elismerés adományozhatóságát a képviselő-testület a 38/2012. (VIII. 28.) számú rendelettel módosította, hogy azt az aranyérmes újpesti olimpikonok is megkaphassák.
  8. Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat képviselő-testületének 11/1992. (VII. 7.) számú rendelete. Újpest önkormányzata, 2000. december 4. (Hozzáférés: 2011. december 8.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]