Mátyásföld

Mátyásföld
A 2008-ban átadott erzsébetligeti uszoda
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	XVI.
Alapítás dátuma	1887
Irányítószám	1165
Népesség
Teljes népesség	19 869 fő (2001) +/-
Elhelyezkedése
Mátyásföld Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 32.65″, k. h. 19° 11′ 44.78″47.5090694444, 19.1957722222

Mátyásföld (németül Matthiasfeld) egykor önálló nagyközség, ma Budapest XVI. kerületének városrésze.

Fekvése

A mai 8-as, 9-es HÉV 1888-ban megnyitott vonalának, illetve a 30-as útnak a két oldalán, a HÉV egykori, Keleti pályaudvar melletti fejállomástól 8 km-re keletre fekszik, a Gellérthegy tengerszint feletti magasságában húzódó fennsíkon.

HÉV állomások

• Mátyásföld, repülőtér
• Mátyásföld, Imre utca
• Mátyásföld alsó

Elnevezése

A villatelep névadójának Mátyás királyt választották. Mellszobrát 1896-ban a millennium alkalmából állították fel a Mátyás téren. A szobor Mátray Lajos alkotása.

Története

• 1887-ben alakult meg a település, miután ugyanebben az évben Kunkel Imre, a Fővárosi Központi Tejcsarnok alapítója vadászaton vett részt Beniczky Gábor cinkotai földbirtokosnál, ahol is a vadászterület mátyásföldi része Kunkelnek megtetszett. Rögtön felismerte, hogy a már tervbe vett cinkotai BHÉV vasútvonal közeli kiépítésével a telekárak jelentősen emelkedni fognak, így még abban az évben megállapodtak a földterület eladásában. A szerződés értelmében 65 krajcár/négyszögöl áron Kunkel megvásárolta a 75 holdas mátyásföldi birtokrészt.
• 1887-ben Kunkel Imre barátaival érdekközösséget szervezett, és így alakult meg a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete, melynek alakuló közgyűlése 1887. november 6-án volt és amely a később Ómátyásföldnek nevezett nyaralótelep alapítása céljából szerződést kötött Beniczky Gáborral további 75 hold megvételére, melyre 10 éves elővételi jogot kötöttek ki.
• A szerződés lehetővé tette a telep gyors fejlődését és kertvárosi jellegének megőrzését.
• „1. Az elővételi jogot biztosította a megalakuló egyesület részére oly értelemben, hogy Beniczky Gábor, a cinkotai uradalom tulajdonosa másnak nem adhatott el telket, mint az egyesületnek, vagy annak, akit az egyesület, mint vevőt, prezentál.
• 2. A vételárat négyszögölenként 65 krajcárral minimálta akként, hogy a vételárnak ezt meghaladó része 50-50%-ban megoszlik az eladó és az eladásokat közvetítő egyesület között.

A Mátyás király tér, az uralkodó mellszobrával

• 3. A tagok részére biztosította az erdő ingyenes használatát üdülési célokra.
• 4. Az utcák szélességét 15 m-ben állapította meg és azok azonnali fásítását rendelte el.
• Kikötötte továbbá a szerződés, hogy
• 5. a telkek 1200 négyszögölnél nem lehetnek kisebbek,
• 6. hogy minden vevő tartozik belépni az egyesületbe és hogy
• 7. minden vevő tűrni tartozik a telkére az átírás alkalmával telekkönyvileg bekebelezett ama tulajdonjogi korlátozást, hogy magát az egyesület mindenkori alapszabályainak és a közgyűlés, valamint a választmány jogerős határozatainak aláveti.”
• Az alapszabályok eredetileg is úgy rendelkeztek, hogy a villaszerű építkezést kötelezővé tették, megtiltották az állattartást, kocsma, bolt, mészárszék, gyár, ipartelep létesítését.
• A telepnek római katolikus temploma, elemi iskolája, saját víz- és villamosműve, valamint strandfürdője volt. Az Egyesület 1891-ben vásárolta meg a parkerdő ma ’’Erzsébetliget’’nek nevezett részét. 1896-ban Mátyásföld fejlesztésében nagy szerepet vállalt Paulheim József építész, egyesületi tag, aki igen sok közületi intézmény létesítését indította el, szorgalmazta és anyagilag támogatta, de túlnyomó részben ő volt a kivitelező is. Az elemi iskola, parkszálló építése, kibővítése, fürdőtelep kiépítése fűződik a nevéhez.
• A település 1933. január 1-jéig Cinkotához tartozott, majd vált önálló nagyközséggé.

Mátyásföld jellegzetes fája a vadgesztenyefa. Lombkoronájának alakját sokszor a köztük futó villanyvezetékekhez alakítják.

Az Egyesület elnökei

Az Egyesület a második világháborúig kiemelkedő szerepet játszott a település életében.

• 1. Szeniczey Ödön 1887 – 1895
• 2. Nádasi Terstyánszky Kálmán 1895
• 3. Örsödi Meixner Emil 1895 – 1907
• 4. Palágyi Kálmán 1907- 1908
• 5. Bellovics Imre 1908 – 1911
• 6. Antal Gyula 1911 – 1912
• 7. Palágyi Kálmán 1912
• 8. Diósy Lajos 1912- 1919 (később tiszteletbeli elnök, nevét ma utca őrzi)
• 9. Zettner Vilmos 1919
• 10. Neiszer Antal 1920
• 11. Makra Imre 1921
• 12. Solty Lajos 1921
• 13. Szentgyörgyi Rentmeister Károly 1922 – 1929
• 14. Szegedy Lajos 1929 – 1933
• 15. Körmendy-Ékes Lajos 1933 – 1938 (?)

Kultúra

• Az Ómátyásföldi villanegyed (Veres Péter út – Zsélyi A. u. – Újszász u. – Nógrádverőce u.) sok, eredeti szépségében felújított épülete védett (például a Diósy-nyaraló a mai Pilóta utcában).
• Mátyás király mellszobra a mai gimnázium előtti parkban
• Mátyás kompozíció – Koncz Vilmos népi faragómester alkotása (1997)

Felsőoktatás

• Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Diósy Lajos u.

Sport

A sportéletet az Erzsébetligetben lévő Mátyásföldi Lawn Tennis Club (MLTC) is szervezte – Európában egyedülálló módon 10 süllyesztett teniszpályája és modern stílusban épült klubháza volt. Napjainkra csupán 4 teniszpálya maradt a ligetben az eredeti 10-ből, a klubházat 2007-ben felújították.

Új uszodája 2008. január 25-én nyílt meg az Erzsébetligetben, az Újszász utca 106–108. alatt. A háromszintes épület két medencét, két szaunát, egy fitnesztermet, konditermet, valamint napozóteraszokat foglal magába. Koczor György Ybl-díjas építész alkotását a környék villanegyede ihlette; szerethető teret kívánt tervezni, ezért alkalmazott sok faszerkezetet és meleg színeket. Művének sajátosságai a napelemes fűtésrendszer és Magyarország legnagyobb fesztávolságú – harmincméteres –, ragasztott fából készült tetőszerkezete.

A mátyásföldi repülőtér

A repülőtér napjainkban

1916-ban létesült az első állandó repülőtér Budapest térségében: a Keleti pályaudvartól keletre 9,3 km távolságban a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) rendezett be repülőgépgyártó üzemet és repülőgép-motorgyárat. A Fokker céggel együttműködve gyors, kis vadászgépeket (D VII) kezdtek gyártani. A MÁG gyár 80 x 20 m-es repülőgép-szerelő hangárja a 900 x 800 m-es füvesített repülőtér nyugati sarkában létesült. 1918. július 4-én egy Brandenburg típusú repülőgép szállt a magasba, megindult a Bécs-Budapest közti rendszeres légi járat. Itt működött Prodam Guido, a magyar aviatika úttörője is. A trianoni békeszerződés következtében a MÁG-nál levő teljes repülőanyagot megsemmisítették.

Az 1922-ben alakult Magyar Légiforgalmi Társaság repülőtere azonban megmenekült, belföldi (Kaposvár, Nyíregyháza, Pécs, Debrecen), sőt, nemzetközi forgalmat is lebonyolított a Franco–Roumain (később CIDNA) francia-román társaság, a Deutsche Lufthansa, majd 1931-től egy olasz és egy osztrák társaság járataival.

A magyar óceánrepülőt, Endresz Györgyöt 1931. július 16-án fogadták Mátyásföldön. 1932. május 21-én „Justice for Hungary” nevű Lockheed Sirius típusú gépével Mátyásföldről indult Endresz György és Bittay Gyula rádiós tiszt tragikus útjára – a gép leszállás közben a római repülőtéren katasztrófát szenvedett.

A trianoni békeszerződés tilalmai ellenére a repülőteret fokozatosan a magyar légierő titkos bázisává fejlesztették és 1937-től a polgári és a sportrepülés Budaörsre került át.

A második világháborút átvészelt repülőteret a Szövetséges Ellenőrző Bizottság gépei használták. 1948-tól kiképzőszázad működött itt.

A repülőtérrel kapcsolatos utolsó történelmi esemény: a mátyásföldi szovjet laktanyából családjával együtt 1956. november 21-én elhurcolt Nagy Imre miniszterelnököt a mátyásföldi repülőtérről vitték el a szovjet gépek a romániai Snagovba.

Az egykori MÁG Újszász utcai dísztornyos épületét ma a NABI használja. Ők mátyásföld leghíresebb üzemének, az Ikarusnak tartják fenn az emlékét.

Ma a mátyásföldi repülőtéren a nagygépes repülés már nem lehetséges, mert Ferihegy irányított közelkörzetén – CTR – belül helyezkedik el, illetve a mátyásföldi mező gondozatlan, gazos felülete sem alkalmas már a leszállásra. A rádiótávirányítós repülőmodellek repítése viszont lehetséges és a Mátyásföldi Modellező Baráti Kör (MMBK) sportszakosztály gondozza és működteti.

Erzsébet-liget

A 2008-ban átadott uszoda

Az Erzsébet-liget (vagy mint városrész: Erzsébetliget) Ómátyásföld része, egy kb. 1,5 hektáros parkos terület a Bökényföldi út-Újszász utca-Diósy Lajos utca-Hunyadvár utca négyszögében. Mátyásföld beépülése előtti korból származó térképeken mint Újerdő szerepel. Mikor a villanegyed kiépülése megkezdődött, az erdőt parkosították és benne sportközpontot hoztak létre. 1956 után szovjet tisztek számára téglából épült, négyemeletes blokk-házakat építettek itt, a zöld terület benne jelentősen lecsökkent. A szovjet csapatok kivonulásával, 1991 után önkormányzati közreműködéssel a házakat kitatarozták és az új lakásokat magánvásárlóknak értékesítették. Közösségi szerepe jelentős, főbb épületei az Erzsébet-ligeti Színház, az Erzsébet-ligeti tanuszoda, az MLTC sportközpontja öltözőkkel, klubhelyiséggel és sportpályákkal, a Külkereskedelmi Főiskola, a gyógyszertár és az orvosi rendelő. Külön említendő a Bajtársak Otthona, mely az Erzsébet-liget Újszász utcai oldalán épült fel és az 1956-os forradalomban meghurcoltaknak és leszármazottainak nyújt biztonságos otthont. A Ligetben található még egy kisebb játszótér, valamint egy 1956-os emlékmű a Színház bejáratával szemben. Közepén vadgesztenyefákból álló sétány vezet keresztül a Hunyadvár utcától a tanuszodáig, melyet 2008. októberében neveztek el Szurmay Sándor I. világháborús katonatisztről. Az Erzsébet-ligeti Színház rendszeresen szervez közösségi eseményeket, koncerteket és kirakodóvásárt. A szovjet időkben lelakott és utána sokáig pusztulni hagyott épületek közül 2008-ban még félig romosan áll néhány, ami a hajléktalanok betelepedését segíti elő.

Galéria

• 

  A Mátyásföldi templom

• 

  Az 1848-49-es és az 1956-os forradalom emlékműve

• 

  Víztorony (ma lakóház)

• 

  Paulheim József mellszobra

Források

• Körmendy-Ékes Lajos dr.: Az ötven éves Mátyásföld (Mátyásföld, 1938, 207 old.)
• Dr. Takács Ferenc (szerk.): Mátyásföld száztíz éves (1887 – 1997) – képeslap album
• Corvini Domini Mátyásföldi Ház- és Lakástulajdonosok Egyesülete, 1997
• A mátyásföldi repülőtér története. Corvin [Művelődési Ház] Hírnök, 1996.
• Koltayné Zolder Klára: Hass, alkoss… (Budapest XVI. kerületi alkotóművészek), Bíró Family kiadás, Bp. 1996
• Teszák Sándor – Varga Ferenc: Híres sportolók Hajós Alfrédtól Pais Péterig (akik dicsőséget szereztek a XVI. kerületnek) (kiadó feltüntetése nélkül, 2003)
• Budapest XVI. kerület története, Helytörténeti olvasókönyv, Okker Kiadó, 1998, 15. oldal: Ó-Mátyásföld fejezet

Külső hivatkozások

• A XVI. kerület panorámaképei
• A Mátyásföldi Modellező Baráti Kör honlapja
• Panorámakép a Mátyásföldi templom belsejéről