Vadgesztenye

Vadgesztenye
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Rosids Csoport: Eurosids II Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales) Család: Szappanfafélék (Sapindaceae) Nemzetség: Vadgesztenye (Aesculus) L.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Vadgesztenye témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vadgesztenye témájú médiaállományokat.

Közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) őszi színekben.

A vadgesztenye (bokrétafa, lógesztenye, Aesculus) a kétszikűek (Magnoliopsida) közé tartozó szappanfafélék (Sapindaceae) családjának egyik legismertebb nemzetsége mintegy 15 fajjal.

Származása, elterjedése

A nemzetség holarktikus – Észak-Amerikában több faja él, mint Európában. A fajok többsége a mediterrán éghajlatot kedveli, de némelyik (például a közönséges vadgesztenye és a korcs vadgesztenye) a Kárpát-medencében is megél.

Megjelenése, felépítése

Az egyes fajok fák vagy bokrok. Koronája terebélyes. Átellenesen álló, ujjasan összetett, hosszú nyelű levelei 5–9 visszás tojásdad alakú, fűrészes élű levélkéből állnak. A levelek válla elkeskenyedik, a csúcsuk hegyes. A levelek erezete élre futó, szárnyas.

Két-, illetve háromszínű virágai nagy, felálló bugákba állnak össze. Termése a gesztenye (Castanea) fajokéhoz hasonló, azokénál kevésbé tövises, bőrszerű tok. A magvakon nagy köldökfolt látszik.

Életmódja, élőhelye, termesztése

Lombhullató. Homokos és agyagos talajokon is megél.

Magvait ősszel vagy tavasszal, lehetőleg előcsíráztatás után a szabadba vetik – köldökfolttal lefelé, barázdákba. A kertészeti változatokat tavasszal oltással vagy nyár elején szemzéssel közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) alanyon szaporítják. A cserjés vadgesztenye (Aesculus parviflora) feltöltéses bujtással és gyökérdugványról is szaporítható.

Felhasználása

A vadgesztenye az aranyér, a vénás és hajszálér-keringési elégtelenség kezelésére ajánlott egyéb érerősítő növényekkel együtt, mint például a nagylevelű csodamogyoró, a kanadai aranygyökér és a szilvalevelű bangita.

Károsítói

A vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella) 1985-ben jelent meg Macedóniában. 2000-ben már Közép- és Kelet-Európában is általánosan elterjedt. Különösen a városokban ültetett fákat fertőzi.

Rendszertani felosztása

A nemzetséget 5 fajcsoportra tagolják:

• Aesculus fajcsoport (Aesculus sect. Aesculus) 2 fajjal:
  • közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)
  • Aesculus turbinata

• Calothyrsus fajcsoport (Aesculus sect. Calothyrsus) 4 fajjal:
  • Aesculus assamica
  • kaliforniai vadgesztenye (Aesculus californica)
  • kínai vadgesztenye (Aesculus chinensis)
  • indiai vadgesztenye (Aesculus indica)

• Macrothyrsus fajcsoport (Aesculus sect. Macrothyrsus) 1 fajjal:
  • cserjés vadgesztenye (Aesculus parviflora)

• Parryana fajcsoport (Aesculus sect. Parryana) 1 fajjal:
  • Aesculus parryi

• Pavia fajcsoport (Aesculus sect. Pavia) 4 fajjal:
  • sárga vadgesztenye (Aesculus flava)
  • mérges vadgesztenye (ohioi vadgesztenye, Aesculus glabra)
  • vörös vadgesztenye (Aesculus pavia)
  • Aesculus sylvatica

Hibrid:

• hússzínű vadgesztenye (piros virágú vadgesztenye, korcs vadgesztenye, Aesculus × carnea)
• Aesculus × neglecta

Források

• Kertészeti lexikon: Aesculus vadgesztenye, bokrétafa
• Növénykatalógus: Vadgesztenye (Aesculus)
• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)