Naplás-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Naplás-tó
Naplas telen.JPG
A Naplás-tó télen
Országok  Magyarország
Hely Budapest XVI. kerülete
Típus mesterséges
Elsődleges források Szilas-patak
Elsődleges lefolyások Szilas-patak
Felszíni terület 1,5 km2
Átlagos mélység 2–6 m
Települések Cinkota
Elhelyezkedése
Naplás-tó (Budapest)
Naplás-tó
Naplás-tó
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 34″, k. h. 19° 14′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 34″, k. h. 19° 14′ 47″

A Naplás-tó (hivatalos nevén Szilas-pataki árvízvédelmi tározó) Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize a XVI. kerületben, Cinkota mellett. A tó és közvetlen környezete 1997 óta tájvédelmi körzet. A Naplás-tó a közeli Cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A tó népszerű szabadidős úti cél a környékbeliek számára. Nyaranta kedvelt kiránduló- és horgászhely, de fürödni tilos benne. Telente befagy, olyankor ingyenes korcsolyapályaként üzemel.

Kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1978-ban a Szilas-patak visszaduzzasztása révén alakult ki, hogy így vegyék elejét a patak áradásainak.[1] Területe eredetileg a Szilas-patak árterületének széles, lapos völgyében elhelyezkedő, időszakosan vízzel borított láprét volt. A tó nyugati partja a patakot visszaduzzasztó földgát, melyen a tó felőli rész ki van betonozva, tetején aszfaltozott út fut végig. Többi partja természetes úton alakult ki, ahogy a víz feltöltötte a gát előtti mélyebb részt. Létrehozása hozzájárult (hacsak nem kizárólagos oka) a patak menti láprétek fennmaradásához, amelyeket a 19. századtól kezdődő nagy folyószabályozások és mocsárlecsapolások következtében a kiszáradás fenyegetett.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. Magán a tavon kívül annak közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – 1997 óta tájvédelmi körzet, mely a Budai Tájvédelmi Körzet után a második legnagyobb ilyen védett terület Budapesten. A természetvédelmi terület 3 részre tagolódik:

  • A Naplás-tó és a közvetlen környéke
  • A Szilas-patak menti láprétek (Felső és alsó-láprét)
  • Cinkotai Parkerdő

A környező nádas valamint a patak völgyében lévő alsó és felső lápréten kialakult gazdag növény- és állatvilág miatt nyilvánították védetté. Olyan védett növényfajok találhatók itt, mint a struccpáfrány, a szibériai nőszirom, borzas füzike és több orchideaféle, valamint a mocsári tisztesfű (Stachys palustris), keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) és zsombéksás (Carex elata).[2] A tótól északra fűzláp található, mely szigorúan védett terület, csak tudományos célból, engedéllyel látogatható. A védett gerinctelenek közül említésre érdemes az imádkozó sáska (Mantis religiosa), a nappali pávaszem (Inachis io), a kis balkáni futrinka (Carabus montivagus blandus) és a szentendrei változó futrinka (Carabus scheidleri distinguendus). A tó fontos élőhelye a barna ásóbékának (Pelobates fuscus) és a hazánkban őshonos egyetlen teknősfajnak, a mocsári teknősnek (Emys orbicularis).[3]A környező nádas, illetve a tó déli partja mellé telepített Cinkotai parkerdő változatos fafajtáival gazdag madárvilágnak nyújtanak otthont. A madártani megfigyelések során 150 madárfajt írtak le a Naplás-tó környékén. Ilyen a hegyi fakúsz (Certhia familiaris), az erdei fülesbagoly (Asio otus), fekete rigó (Turdus merula), zöldike (Chloris chloris) és az őszapó (Aegithalos caudatus). [4]

A tó védelem alá helyezésének indoka az volt (a Merzse-mocsárral együtt), hogy Közép-Európában ez az egyetlen ilyen nagy kiterjedésű városi terület, amelyen a vízi és mocsári növényzet, illetve a hozzá csatlakozó sásréti és lápréti vegetáció viszonylag háborítatlan. Értékesek a nyílt vízi hínáros, nádas, a partvonalon csatlakozó magas sásos rét- és lápréttöredékek is.[5]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Naplás-tó Cinkota és Rákosliget között, az előbbihez közelebb terül el Budapest XVI. kerületében. A tavat a belváros felől autóval Cinkotán (Kerepesi út–Veres Péter út–Szabadföld út–Vidám Vásár utca–Simongát utca–Nógrádverőce utca-Naplás út), vagy Rákoskeresztúron keresztül (Jászberényi út–Pesti út–Cinkotai út–Nógrádverőce utca-Naplás út) lehet elérni, míg tömegközlekedéssel a tóhoz vezető utca (Nógrádverőce utca-Naplás út) és a Cinkotai út találkozásánál található BKV megállóhelyen („Erdei bekötőút”), ahol a 46-os és a 146-os buszok állnak meg, ahonnan gyalog pár perc a tározó.

A Naplás-tó és az ember[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szilas-patak a Naplás tónál
A tó partja nyáron

Az év nagy részében engedéllyel lehet horgászni, a téli időszakban pedig a befagyott tavon ingyenesen lehet korcsolyázni.[7] A tó és környezete gyakori célpontja a természetjáró fővárosi turistáknak és kerékpárosoknak. A tóban fogható halfélék a ponty, az amur, a csuka, a fogassüllő, az európai harcsa, a balin és a compó. [8] A tóparti halőrházban horgásznapijegy-vásárlási lehetőség van, naponta 6–20 óráig lehet horgászni, az elvihető halak száma négy.

A Naplás tó hétvégén

A WWF Magyarország által 2002-ben indított mocsáriteknős-védelmi program keretében az ország számos területén folyamatos állományfelmérést végeztek. Ebben a Naplás-tó mintaterületül és bemutatóhelyül szolgált.[9] A többéves kutatás során néhány itt élő egyedet rádióadóval láttak el, hogy nyomon követhessék a mozgásukat.[10]

2012 februárjában nagy felháborodást keltett a Budapest XVI. és XVII. kerületének lakossága körében, amikor a tó melletti erdő tulajdonosa, a Pilisi Parkerdő Zrt. nagy területen vágta ki a fákat. A cég szóvivője szerint a kivágásra erdőfelújítás céljából volt szükség, a munkálatokat a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága hagyta jóvá. A kivágott fa egy részét a kerületi önkormányzatok és egy jótékonysági szervezet családok szociális támogatására használta fel.[11]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hufnagel Levente: Adatok a Naplás-tó és környéke élővilágához II. A Naplás-tó és környéke vízi és vízfelszíni poloskafaunája, 1994, Calandrella
  • Merkl Ottó 1996: Adatok a Naplás-tó és környéke élővilágához III. Bogarak (Coleoptera). – Természetvédelmi Közlemények 3-4: 123-140.
  • Torvaji László: A mocsári teknős ökológiája a naplás-tavi populációban. Diplomadolgozat. Keszthely, 2003.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]