Csömör

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csömör
Római katolikus templom (6954. számú műemlék).jpg
Szentháromság római katolikus templom homlokzata
Csömör címere
Csömör címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Gödöllői
Kistérség Gödöllői
Jogállás nagyközség
Polgármester Fábri István (Csömöri Civil Egyesület)[1]
Jegyző Dr. Katona Péter
Irányítószám 2141
Körzethívószám 28
Népesség
Teljes népesség 9124 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 406,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csömör (Magyarország)
Csömör
Csömör
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 32′ 49″, k. h. 19° 13′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 49″, k. h. 19° 13′ 28″
Csömör (Pest megye)
Csömör
Csömör
Pozíció Pest megye térképén
Csömör weboldala

Csömör (szlovákul: Čemer, németül Tschemer) nagyközség Pest megyében, a Gödöllői járásban. Fő vonzereje, hogy a budapesti agglomeráció egyik zsáktelepülése, vagyis nincs átmenő forgalma.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kistarcsától nyugatra, Budapest XVI. kerületétől északra, a Gödöllői-dombság nyugati peremén, a Csömöri-patak kanyarulatában található.

Településrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bócsiház,
  • Gergelyház,
  • Határ út,
  • Kerepesihatár,
  • Középhegy,
  • Majorszegidűlő,
  • Majorszegiliget,
  • Mókustanya,
  • Nándormajor,
  • Újhegy,
  • Vadászház.

[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az őskorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újkőkori (i. e. 3200–3000) eredetű kerámiatöredékek kerültek elő az Urasági-tag, a Bab-földek és a Rét-pótlék területéről.

Bronzkori – (i. e. 1900-800) eredetű kerámiatöredékek kerültek elő az Urasági-tag, a Szeder-völgyi-dűlő területéről. Az Erzsébet u. 64. sz. telken a vatyai kultúra (i. e. 1700–1400) hagyatékához tartozó leletegyüttes került elő. Vaskori (i. e. 380-300) csontvázas kelta temetőt ástak ki a strand mögötti dűlőben. A leletek között karperecek, fibulák, csüngő ruhadísz, hüvelyes kard, vas kardkötő lánc szerepelnek.

Az ókorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 3. század és a 4. század között szarmata falu állt Csömör területén, a patak két oldalán. A szarmata falu feltárásakor szarmata fazekastermékek töredékeit és egy 3. századból való római tál töredékeit ásták ki. Avar kori edénytöredékek kerültek elő a Rét-pótlék és a Réti-dűlők területéről.

A középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 10. század és a 11. század közötti kerámialeletek kerültek elő a Káposztások és a Réti-dűlők területéről. A 13. századból származó cseréptöredékek, patkótöredék, üreges szárú, korongos fülű kulcstöredék került elő a Kálvária-hegy nyugati széléről.

Az 1135. évben, Lampert ispán, az általa alapított bozóki bencés apátságnak szóló adománylevelében, két ekényi (35-42 hektár) földet adományozott Chemer (Csömör) földjéből az apátságnak. Az 1158. évbenben készült, hamisan 1015-re keltezett és Szent Istvánnak tulajdonított, oklevélben Chomur (Csömör) helynév is előfordul a pécsváradi monostor alapítólevelében.

1434. augusztus 2-án, György esztergomi érsek, nádori bíró Budán kelt oklevelében átengedte csömöri részbirtokát Fornasi Salamon fia János fia Benedek deáknak. 1482. augusztus 31-én, Zay András Nagyrévi András pesti plébánossal foglaltatta írásba, hogy csömöri szőlőjét a cinkotai Mindenszentek temploma építésére hagyományozza. 1512. szeptember 13-án, Chemeri Zay János csömöri részbirtokát elzálogosította – több más birtokrészével együtt – 60 forintért, Inárchi Szilveszternek és feleségének.

1528. január 12-én, I. Ferdinánd király Chemeri Zay Bernátot megfosztotta csömöri 6 jobbágytelekből álló birtokrészétől hűtlenség miatt. A birtokrész Zeremlényi Zsigmond kancelláriai jegyző tulajdona lett.

A török hódoltság idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1541. augusztus 29. Csömör az Oszmán Birodalom területévé vált. Az 1546. évben, a budai szandzsák összeírásában Csömör már pusztaként szerepelt. Az 1610. évtől Kerepes lakói bérelték Csömör puszta földjét. 1617. szeptember 25-én Wattay János Tassy János szécsényi végvári vitézt bízta meg a Csömör puszta gondviselésével.

Az 1620-as és az 1630-as évek között Csömör pusztát Cinkota, Fót, Mogyoród, Csíktarcsa, Kerepes falvak lakó bérelték. 1638. július 1-jén, PPS vármegye sedriánja megtiltotta Csömör puszta szomszédjainak a puszta jogtalan használatát. Az 1656. évben Budai Bornemissza Pál, a garamszentbenedeki konvent előtt tett bevállásában birtokai közt felsorolta Csömör pusztát is. 1661. március 14-én lefolytatott örökösödési eljárás során, Csömör puszta Wattay Pál tulajdonába került. 1663. június 14-én, Wesselényi Ferenc Csömör pusztát Horváth Mátyás kassai strázsamesternek, Viszlay Demeter szendrői hadnagynak és még három végvári vitéznek adományozta.

1676. január 17-én, Füleken megtartott közgyűlésen Wattay Pál panaszt emelt Rácz István lévai katona ellen, mert hadisarcot vetett ki a tulajdonában lévő Csömör jobbágyaira és zsellérjeire. 1677. március 3-án, Töröncsi Gergely kosdi lakos engedélyt kapott Wattay Pál és Géczy Gáborné tulajdonosoktól Csömör benépésítésére. Az 1678. évben a váci püspökség Csömör puszta dézsmáját bérbe adta "nógrádi" nemeseknek. Az 1686. évben Csömör felszabadult a 150 éves török uralom alól. Az 1697. évben Wattay János I. Lipót királyhoz folyamodott Csömör puszta birtokjogának megerősítésért.

Az 1690. évi megyei összeírásban Csömör elpusztult helységként szerepelt. 1702. november 13-án, az Újszerzeményi Bizottmány elismerte Wattay János Csömör pusztára vonatkozó birtokjogát.

Az újkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1720-tól lutheránus, vagyis evangélikus tótokat telepítettek a faluba. Az 1728. évben használatba veszik Csömör első községi pecsétjét. Az 1731-ben Grassalkovich Antal volt Csömör új földesura. Az 1733. évben Grassalkovich Antal saját költségén katolikus templomot építtetett Csömörön.

Az 1811. évi nagy kolerajárvány által megtizedelt lakosságot pótlandó 1826-ban a budai szőlőhegyekből németeket telepítettek ide. Az 1851-ben Sina Simon megvásárolta Csömört a Grassalkovich családtól. Az 1864-ben Sina Simon eladta Csömört egy belga banknak. Az 1867. március 22-én a magyar állam visszavásárolta Csömört a belga banktól.

Az 1873. évben felépült Csömörön az evangélikus templom. 1900-ban Csömört bekapcsolták a Pest-Kerepes vasútvonalba. 1911. november 11-én megindult a vasúti közlekedés Keleti pályaudvar és Csömör között.

A 20. században[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1926. évben elkészült a Cinkota-Csömör bekötőút Szentjóby Staub Elemér szervezésében. Az 1927. évben bevezették Csömör községbe a villanyt. Az 1930-as években bekapcsolták Csömört a budapesti telefonhálózatba.

Az 1985. évben a Pest Megyei Tanács nagyközséggé nyilvánította Csömört. Az 1970-es években kiépítették Csömörön a vezetékes vízhálózatot. Az 1980-as években épült meg Csömörön a földgázhálózat.

Az 1990-es évektől kezdődően készült el Csömör csatornázása és a közúthálózat szinte teljes mértékben szilárd burkolatot kapott. A csömöri Forrás patak vizéből horgász tó létesült. Helyi telefonközpont, mobiltelefon relé-állomás, kábeltévé és internet elérés kezdte meg működését. Sportcsarnok, nagyáruházak, patikák, üzletek, vendéglők, lovardák, benzinkút, ipari és szolgáltató létesítmények sora épült. Megindult a Budapest-Csömör helyi buszközlekedés.

A 21. században[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006-ban az M0-s körgyűrű építése elérte Csömört is.

Híres csömöriek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neves lakói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapraforgó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csapraforgó Csömör nagyközségben megjelenő helyi kulturális és közéleti folyóirat. 1990-ben alapította az Under Csap Kulturális Ifjúsági Egyesület.

Főbb témái: helyi közélet, kultúra, környezetvédelem, mely az utóbbi években szociográfiai jellegű írásokkal bővült. 1994 és 2002 között szünetelt a megjelentetése. 2003 elején újraindult.[4]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csömör települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. http://www.holvan.hu/hu/terkep/telepules/Cs%C3%B6m%C3%B6r
  4. Csömör helyi sajtója. Csömör.hu. (Hozzáférés: 2013. április 26.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]