Mocsári nőszőfű
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 5000 Ft |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Epipactis palustris (L.) Crantz (1769) |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári nőszőfű témájú médiaállományokat. |
A mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) a kosborfélék családjába (Orchidaceae) tartozó védett növény.
Tartalomjegyzék |
Jellemzői [szerkesztés]
Hosszú, kúszó gyöktörzsű, kissé szögletes, felül rövid szárú, 30-50 cm magas évelő növény. Alsó levelei széles lándzsásak, tövükön a legszélesebbek, a felsők fokozatosan keskenyedők, méretük is csökken. A virágzat laza fürt, többé-kevésbé egy oldalra néző, bókoló virágokkal. A külső lepellevelek pirosas erezetűek, a belsők fehérek, rózsaszín tövűek. A mézajak fehér, csúcsi része pajzs alakú, hullámos csipkés szélű piros erű, nektárt termelő tövi részéhez keskeny „nyakkal” csatlakozik.
|
|
Élőhelye [szerkesztés]
Lápok, láprétek, 1300 m-ig. Például Tatabánya, Síkvölgyi láprét, Visegrádi-hegység
Elterjedése [szerkesztés]
Közép- és Észak-Európa, Észak-Skandinávia kivételével, Dél-Európa, Olaszország középső részéig. Hazánkban veszélyeztetett, védett faj.
Virágzás [szerkesztés]
Június-augusztus
Forrás [szerkesztés]
- Természetkalauz – Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai (Magyar Könyvklub, 1998, ISBN 963 548 672 3)
