Széleslevelű gyékény

Széleslevelű gyékény
	; jellegzetes virágzata
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Csoport:	Commelinidae;
Rend:	Perjevirágúak (Poales);
Család:	Gyékényfélék (Typhaceae);
Nemzetség:	Gyékény (Typha);
Faj:	T. latifolia;
Tudományos név
	Typha latifolia; L., 1753
Szinonimák
	Massula latifolia (L.) Dulac; Typha ambigua Schur ex Rohrb.; Typha angustifolia var. inaequalis Kronf.; Typha angustifolia var. media Kronf.; Typha angustifolia var. sonderi Kronf.; Typha crassa Raf.; Typha elatior Raf. [Illegitimate]; Typha elatior Boreau [Illegitimate]; Typha elongata Dudley; Typha engelmannii A.Br. ex Rohrb.; Typha intermedia Schur; Typha latifolia var. ambigua Sond.; Typha latifolia var. angustifolia Hausskn.; Typha latifolia f. divisa Louis-Marie; Typha latifolia var. elata Kronf.; Typha latifolia var. elatior Graebn.; Typha latifolia var. elongata Dudley; Typha latifolia var. gracilis Godr.; Typha latifolia var. obconica Tkachik; Typha latifolia var. remotiuscula (Schur) Simonk.; Typha latifolia var. typica Rothm.; Typha major Curtis; Typha media Pollini [Illegitimate]; Typha palustris Bubani; Typha pendula Fisch. ex Sond.; Typha remotiuscula Schur; Typha spathulifolia Kronf.;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Széleslevelű gyékény témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Széleslevelű gyékény témájú médiaállományokat.

A széleslevelű gyékény vagy bodnározó gyékény (Typha latifolia) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a gyékényfélék (Typhaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása [szerkesztés]

A széleslevelű gyékény mindenhol megtalálható, és az északi mérsékelt övben sok helyütt gyakori. Ausztráliában és Polinéziában is előfordul, ezzel szemben Afrika középső és déli részén hiányzik.

Megjelenése [szerkesztés]

Elvirágzott széleslevelű gyékény szárak.

A széleslevelű gyékény 100-200 centiméter magas, kúszó gyöktörzsű, évelő növény. A virágzati szár mereven felálló. A szürkészöld, tőállású levelek 10-20 milliméter szélesek, hosszúságuk elérheti a 3 métert, a virágzat magasságát többnyire meghaladják. A virágok egyivarúak, egymás fölött elhelyezkedő, többé-kevésbé egymáshoz érő, 15-20 centiméter hosszú és 15-25 milliméter széles torzsavirágzatokban fejlődnek. A porzós virágok a felső torzsában találhatók, 3 porzóval és elálló szőrkoszorúval. A porzós virágzatot virágzás idején az aranysárga virágpor valósággal bepúderezi. A termős virágok az alsó torzsában vannak, szőrkoszorúkkal és hosszú bibeszálú, nyeles magházzal. A bibék a szőrkoszorúkból kiemelkednek. A termős virágzat először fényeszöld, majd később a bibék sötétbarnára változnak, így megadják a termős torzsa jellegzetes sötét színét.

Életmódja [szerkesztés]

A széleslevelű gyékény tápanyagban gazdag álló- és lassan folyó vizek partján olykor 2 méter vízmélységig állományalkotó. Mocsarakban, vizesárkokban, nádasokban is előfordul, a vízpartok feltöltésében nagy szerepet játszó növények egyik tipikus képviselője.

A virágzási ideje július-augusztus között van.

Felhasználhatósága [szerkesztés]

A széleslevelű gyékény sokféle célra használható. Mivel a növény termős torzsavirágzata igen mutatós, szárazkötészeti összeállítások régóta kedvelt része. A leveleket hordódongák réseinek tömítésére használják, régebben pedig a szárak tetőfedésre is szolgáltak. A levélrostok a juta pótlására, valamint a kenderhez és a lenhez töltőanyagnak alkalmasak. A termés puha gyapját vattaként, valamint matracok és párnák tömésére is alkalmazták. Még a keményítőben gazdag gyöktörzsét is felhasználták: megfőzve fogyasztották, megpörkölve pedig kávépótlóként itták.

Hibridei [szerkesztés]

Typha × argoviensis Hausskn. ex Asch. & Graebn. = Typha latifolia L. × ezüstös gyékény (Typha schuttleworthii) W.D.J.Koch & Sond.
Typha × smirnovii Mavrodiev

Hasonló faj [szerkesztés]

A keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia) valamivel kisebb termetű, levelei legfeljebb 10 milliméter szélesek, a porzós és a termős barka egymástól 2-4 centiméternyire elkülönült, az utóbbi mintegy 15 milliméter vastag.