Nyáregyháza
| Nyáregyháza | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Monori | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mészáros Sándor (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2723 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3973 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 124,20 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 31,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nyáregyháza
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Nyáregyháza
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,26156°, k. h. 19,50895° | |||
| Nyáregyháza weboldala | |||
Nyáregyháza község Pest megyében, a Monori kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Monori kistérség déli részén, a Duna–Tisza közi homokhátság északi vidékén helyezkedik el. Budapesttől 40, Monortól délkeletre 14 km-re, a Pusztavacson elhelyezett ország szimmetrikus középpontjától északra 16 km-re található község közúton a 4-es számú főközlekedési útról a monorierdői vagy a pilisi leágazáson keresztül, illetve az M5 számú autópályáról Újhartyánnál letérve, Újlengyelen keresztül, a 405-ös főúton, illetve a 4606 számú úton közelíthető meg.
A legközelebbi vasútállomás Alsónyáregyházától Pilisen (kb. 4 km-re) a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonalon; vagy Felsőnyáregyházától (kb. 5 km-re), Monorierdőn a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonalon, autóbusz-állomás pedig Monoron található.
Története [szerkesztés]
Nyáregyháza nevét 1411-ben említették először az oklevelek, mint a Csévi, a Nyáry és a Nyáregyházi családok birtokát.
1438-ban Nyáry Lajos az őseitől öröklött itteni birtokaira királyi adományt nyert. Nyáry Lajos unokája Péter, 1526-ban Mohácsnál esett el, ő a helységnek azt a részét birta, melyet ma is Bederházának vagy Bödörházának neveznek.
Nyáregyháza a mohácsi vész után elpusztult. A Nyáry családból csak Mihály menekült meg, aki Hont vármegyébe menekült és ott is halt meg 1583-ban.
A Nyáry család innen elköltözött ugyan, de a helységre vonatkozó földesúri jogát mindenkor fenntartotta.
1696-ban Nyáry Zsigmond Nyáregyházát zálogba adta a Kecskemétieknek, az 1720-ban végzett összeírásban Isaszeghez tartozó pusztaként szerepelt. A Nyáry család itteni birtokait Zsigmond után Mihály, Nagykőrös város főbírája és ennek fia Lajos örökölte.
Az 1754 évi összeírás szerint a Nyáry családon kívül birtokos volt még itt Fülöp János is.
A Nyáry családból csak Pál (szül. 1759, † 1818 előtt) költözött vissza Nyáregyházára, ahol fiai Nyáry Pál és Zsigmond, továbbá Balla Endre, Hangyás Gedeon és Lisznyay Gedeon voltak a helység birtokosai.
Itt van eltemetve Nyáry Pál († 1871 április 21), aki 1848-ban Pest vármegye alispánja, országgyűlési képviselő és a honvédelmi bizottmány tagja volt.
A 20. század elején Nyáry József örököseinek, Mannó Istvánnak, Wekerle Sándor-nak, Nagykőrös városának, Piufsich Frigyes dr.-nak, Krajcsovics Lajosnak, Kralovánszky Lászlónak, Lipthay Alexandrának, Konkoly Imrének és Kégl Jánosnak volt itt nagyobb birtoka.
Az 1900-a évek adatai szerint ekkor Nyáregyházához tartozottt még Pusztacsév, Pusztatótharaszt is:
Pusztacsév [szerkesztés]
Pusztacsév előbb Csév néven volt ismert. A 19. század elején birtokosai a Szilassy, Fáy, Hangyás és a báró Podmaniczky családok, továbbá gróf Nádasdy Lászlóné voltak.
Pusztapótharaszt [szerkesztés]
Pusztapótharaszt, neve azelőtt Pótharaszt, illetőleg 1848 előtt Pótharasztja volt, és a 19. század elején Nagykőrös városának birtoka volt, és nagyrészt az övék volt még a 20. század elején is.
A 20. század elején Pusztapótharazton még látható volt egy rom is, amely valamikor pusztatemplom volt és a monda szerint a tatárjáráskor pusztult el.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református-evangélikus közös temploma - 1893-ban épült.
- Római Katolikus templom
- Nyáry-kúria
- Mannó-kastély
Ismert emberek [szerkesztés]
- Itt született, 1805. február 27-én Nyáry Pál politikus.
- Itt halt meg 1815. szeptember 6-án Balla Antal mérnök, táblabíró.
- Fedák Sárit, büntetése letöltése után ide telepítették ki.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Monori járásához tartozott.
1910-ben 3372 lakosából 3371 magyar volt. Ebből 2197 római katolikus, 572 református, és 575 evangélikus volt.
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Pest vármegye
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nyáregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
További információk [szerkesztés]
|
|||||
