Vámosmikola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Vámosmikola

Vámosmikola katolikus temploma

Vámosmikola címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Polgármester

Bárdi Alex^[1]

Irányítószám

2635

Körzethívószám

27

Népesség

Teljes népesség

1617 fő (2010. január 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

63,94 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

25,29 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Vámosmikola

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47° 58′ 35.00″, k. h. 18° 46′ 59.77″

Vámosmikola

Pozíció Pest megye térképén

é. sz. 47° 58′ 35.00″, k. h. 18° 46′ 59.77″

Vámosmikola (németül Lorenzen) község Pest megyében, a Szobi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Vámosmikola a Börzsöny nyugati lábánál fekszik, az Ipoly bal partján, Szobtól 20 km-re északra.

Délről Nagybörzsöny, északról Perőcsény, nyugatról pedig Ipolypásztó, Ipolybél és Ipolyszakállos községekkel határos. Nyugati határát (mely egyben államhatár is Szlovákia felé) az Ipoly alkotja. Keleten területe a Börzsöny külső pereméig nyúlik (Vár-bükk, 743 m).

Vámosmikolán keresztülhalad a Szobot (20 km) Parassapusztával (17 km) összekötő országút, melyről a község területén ágazik el a Tésára (8 km) vezető mellékút. Az Ipoly híd és közút a 2,5 km-re lévő Ipolypásztó felé újjápítés alatt áll.

[szerkesztés] Nevének eredete

A Vámos előtag arra utal, hogy a település vámhely volt. A szájhagyomány szerint egy Mikola nevű vámszedőről kapta nevét, más változat szerint Salgóvár Mikola nevű ura szedett vámot erre.

[szerkesztés] Történelem

A közeli Istvánmajorban szkíta temetőt tártak fel. 1075-ben említik először. A középkorban környékén számos település (Orsán, Kürt, Novák, Pusztafalu) volt, melyek azóta elpusztultak. 1419-ben vásárhely és mezőváros volt, a lévai vár birtoka. A 17. században az Esterházy-család birtoka lett. Ekkoriban német és zsidó lakosságot is betelepítettek.

Vályi András szerint: Mikola. Vámos Mikola. Elegyes falu Hont Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ipoly vize mellett, határja jó, vagyonnyai külömbfélék. ^[3]

Fényes Elek szerint: Vámos-Mikola, magyar falu, Honth vmegyében, az Ipoly bal partján: 813 kath., 11 evang., 32 ref., 5 óhitü lak. Kath. paroch. templom. Sok urasági épület. Határa mindennel megáldatott, rétje, legelője sok, földei első osztálybeliek. Szőlőhegye nagy. Tágas erdeje vadakkal bővelkedik. F. u. h. Eszterházy, s feje egy uradalomnak. Ut. posta Ipoly-Ságh. ^[4]

1923-ig Hont vármegyéhez tartozott, majd ennek Magyarországon maradt részét összevonták Nógráddal Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye néven. 1907-től 1932-ig járási székhely is volt. Az 1950-es megyerendezéskor került óta Pest megyéhez. A szocializmus idején közös tanács székhelye volt, melyhez Perőcsény és Tésa is tartozott, és itt volt az 1500 ha-on gazdálkodó Vörös Csillag TSz központja is, melynek jellegzetes termelési ága volt a bogyós gyümölcsök termesztése.

[szerkesztés] Önkormányzat

Vámosmikola Tésával közösen tart fenn körjegyzőséget.

[szerkesztés] Nevezetességek

Az egykori Esterházy-Huszár-kastély vagy más néven Huszár-kastély (18.-20. századi, jelenleg iskola).
Barokk római katolikus temploma (Szt. Mária Magdolna-templom) 1752-ben épült. Az előtte álló kőkereszt 1782-ből származik.
A tájházat (melynek elődje az 1977-ben a volt járásbíróság épületében nyílt állandó kiállítás volt) egy 19. század végi háromosztatú parasztházban rendezték be 1992-ben.
Nepomuki Szent János 1782-ben emelt nagyméretű szobra a Szent János-téren áll.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt élt Baráthi Huszár Károly, a náci megszállás elleni harc kiemelkedő alakja, kinek emlékét a kastély falán 1995-ben elhelyezett emléktábla őrzi.
Cselka Nándor (1834-1897) püspök, egyházi író Vámosmikolán született. Halálának 100. évfordulójára a katolikus templom falán emléktáblát helyeztek el.
Itt született Háy János (1960-) író.