Kocsér

Kocsér
Kocsér címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség 2012-ig	Ceglédi
Jogállás	község
Polgármester	Bodnár András (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	2755
Körzethívószám	53
Népesség
Teljes népesség	1905 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	28,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	67,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kocsér Pozíció Magyarország térképén
Kocsér Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47,00193°, k. h. 19,92253°47.00193, 19.92253
Kocsér weboldala

Kocsér község Pest megyében, a Ceglédi kistérségben.

Fekvése

Nagykőröstől 10 km-re kelet-délkeletre, Tiszakécskétől 13 km-re északnyugatra fekszik.

Története

Pest megye legdélibb Jász-települése, Nagykőrös és Tiszakécske között. Tipikus, mezőgazdasággal foglalkozó tanyás község.

Története a tatárjárásig nyúlik vissza, ekkor települtek ide a kunok. A 13. század óta lakott terület. Nevének első előfordulása a budai káptalan, 1488. május 22-i okiratában található. Jelentése ismerelen, feltehetően kun eredetű.

Kocsér mint puszta már 1649-ben szerepelt az oklevelekben. Ekkor Vadászy Pál, a füleki lovasok kapitánya nyerte adományul. Később a jászapátiak birtoka lett, majd a pesti invalidusház tulajdonába jutott, melytől 1745-ben Jászapáti város 8000 forintért visszaváltotta. 1857 körül a település egy részét eladták,ezután a nagykőrösiek birtokába került. Részben 1863-ban, részben 1873-ban volt itt a tagosítás. 1877-ben alakult nagyközséggé, 1882 óta hetivásárjoga is volt.

A kocséri temetőben a 20. század elején még egy régi templom romjai is láthatók voltak.

Kocsér fiatal községnek számít, rendezett formájú utcái egyenesek, fásítottak, központja, a Szent István tér, gyönyörű fenyves-, virágos park emlékművekkel.

Nevezetességei

A katolikus temetőben gótikus templomromok állnak.

Az egykori Dósa-kúria ma óvodának ad helyet.

Építészeti emlék a Petőfi-versből ismert Kutyakaparó Csárda a falutól kb. 5 km-re észak-északkeletre, amely az 1700-as évek óta működik.

A község határában elterülő szikes legelő ritka madár- és növényvilágának köszönhetően természetvédelmi terület.

A sportot, horgászatot, vadászatot szerető vendég rendelkezésére áll a sportpálya, tornacsarnok, halastó - Toma-tó -, trapplövő-pálya.

Kocsér Község Önkormányzata, Tajti László és családja, valamint a Petőfi Mg. Szövetkezet 1999-ben hagyományteremtő céllal indította el a póniversenyt Kocséron. Az akkor még egynapos verseny nagy érdeklődést váltott ki az emberekből. A póniverseny szépen lassan igazi falusi rendezvénnyé vált. 2001-től kétnapos programmá fejlődött, látogatottsága azóta is nő.

Oktatás

• Gábor Áron Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

Közművelődés

• Községi Könyvtár és Közművelődési Színtér

Képgaléria

• 
• 
• 

Források

• Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Nagykun vármegye
• Hanusz István földrajztudós: A Nagy Magyar Alföld földrajzi jellemképekben. Kecskemét 1895.
• Majerszky Vilmos Kocsér főjegyzője: Kocsér község fennállásnak 25-i éve ünneplése 1902. évi augusztus hó 20-án tartott Ünnepi Beszéd és Felolvasás
• Márton Imre Kocsér főjegyzője: Az ötven éves Kocsér jubileumi Emlékkönyve
• Antal Domokosné tanár: Kocsér története fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből. Felelős kiadó: Király Kálmán. Készült: 1977-ben. Petőfi Nyomda Kecskemét. Található az Országos és a Megyei Levéltárakban.
• Utassy Miklós nyug. tanár Kocsér története 1977-2000.Felelős kiadó: Barabás Ferenc polgármester Készült: Antológia Kiadó és Nyomda Kft. Lakitelek 2000.
• Gévai Imre tanár: Szülőfalunk Kocsér Honismereti munkatankönyv Kiadó: Gábor Áron Általános Iskola Kocsér, Felelős kiadó: Gévai Imre Készült: 2000-ben.

Külső hivatkozások

• [http://www.kocser.hu/nyitolap
• Gömbpanoráma Kocsérról a Karpatmedence360.hu-n
• Gömbpanoráma a Kutyakaparó csárdáról a Karpatmedence360.hu-n
• Légifotók Kocsérról