Gomba (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gomba
Gomba címere
Gomba címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Monori
Kistérség Monori
Jogállás község
Polgármester Lehota Vilmos[1]
Irányítószám 2217
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 2944 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 75,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 39,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gomba (Magyarország)
Gomba
Gomba
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 22′ 15″, k. h. 19° 31′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 15″, k. h. 19° 31′ 49″
Gomba (Pest megye)
Gomba
Gomba
Pozíció Pest megye térképén
Gomba weboldala

Gomba község Pest megyében, a Monori járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pest megye keleti részén, a Gödöllői-dombságban fekvő település. Budapest 50 km, Monor 9 km, Üllő 17 km, Tápióbicske 16,5 km, Káva 6,5 km, Pánd 10 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település és környéke már ősidők óta lakott hely. Közelében, a Várhegyen tárták fel a bronzkori Pogányvár maradványait, de találtak itt római korból származó emlékeket is.

Gomba nevét az oklevelekben 1337-ben említik először. Nevét Gomba, Gombad, Gombal neveken írták.

Első ismert birtokosa a Gombai család, s Gombai László volt.

1408-ban Zsigmond király hűtlenség miatt elvette a Gombai családtól és Szentiványi Tamásnak, valamint Maróthi János macsói bánnak adományozta. 1458-ban Mátyás király előző birtokosa, Bothos György magtalan halála miatt Rozgonyi Sebestyén főlovászmesternek adta, később a Kerekegyházi család birtoka lett, majd a Dávidházi család tagjai kapták zálogba, azután Nagylucsai Orbán püspök kért rá adománylevelet.

Az 1500-as évek közepén Gomba is török uralom alá került. 1565-ben Miksa magyar király király új adományként jutalmul adta a falut Gombai Györgynek és Margit nevű lányának. 1612-ben Hubai Ferencé volt, aki Fáy István özvegyének zálogosította el.

1705-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején a falu mellett azóta Harcvölgynek nevezett területen egy ütközet zajlott le, és a település is pusztává lett, azonban hamarosan újranépesült. 1728 évi összeíráskor már 144 lakosa volt.

Az 1700-as és az 1800-as években birtokosa volt a Thay-, Szemere-, és a Patay család is.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom – 1776-ban épült, barokk stílusban.
  • Perczel-kúria – a 18. század végén, klasszicista stílusban készült épület, melyet a Puky család birtokolt a 19. század végéig. Katona József itt írta a Bánk bán néhány részletét. 1925-ben a Perczel család lett a kúria tulajdonosa. Jelenleg családi ház.
  • Bárczay-kastély – a barokk stílusú épületet a 18. században építtette a Fáy család. Később Bárczay András vásárolta meg, átalakította. 1773-ban emeletet építtetett rá. A kastély az 1800-as évek közepén a Szemere családé lett, majd 1928–51 között a Máriássy családé. Jelenleg a termelőszövetkezet irodáinak ad helyet az épület.
  • Patay-kastély – A 18. század végén építtették a Bárczayak, majd a Patay család birtokába került. Itt élt Patay József, a reformkori ellenzék egyik vezetője, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja. Később művelődési ház, majd könyvtár működött benne. Jelenleg üresen, elhanyagoltan áll.
  • Fáy-kúria – barokk, 18. századi épület volt, melyet 1810-ben klasszicista stílusban átalakítottak. A 20. század első felében a Scitovszky család vásárolta meg, majd a Kenyeres család lett a birtokosa. Jelenleg a település polgármesteri hivatala működik benne.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gomba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]