Zsámbok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsámbok
Zsámbok címere
Zsámbok címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Gödöllői
Kistérség Gödöllői
Jogállás község
Polgármester Holló Ilona[1]
Jegyző Nagyné dr.Szabó Judit
Irányítószám 2116
Körzethívószám 28
Népesség
Teljes népesség 2352 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 103,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsámbok  (Magyarország)
Zsámbok
Zsámbok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 32′ 34″, k. h. 19° 36′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 34″, k. h. 19° 36′ 26″
Zsámbok  (Pest megye)
Zsámbok
Zsámbok
Pozíció Pest megye térképén
Zsámbok weboldala

Zsámbok község Pest megyében, a Gödöllői járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gödöllőtől keletre található a Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok hármas megyehatárnál. Közeli települések: Vácszentlászló, Tura, Dány, Kóka, Tóalmás, Valkó, Jászfényszaru.

Zsámbok község Pest megyében, Gödöllő vonzáskörzetében helyezkedik el.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az M3-as autópályáról Gödöllőnél Valkón – Vácszentlászlón át, Bagnál vagy Hatvannál dél felé lekanyarodva Turán át érhetjük el a települést. Budapest felől megközelíthető még a 31-es főútvonal felől a SülysápKóka útvonalon. A XVII. kerület felől a legrövidebb út a PécelIsaszeg – Dány útvonal. Nagykáta felől a Szentmártonkáta – Tóalmás az ajánlott útvonal, míg a Jászságból Jászfényszarun keresztül visz az út Zsámbokra.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község a középkorban délebbre helyezkedett el - az úgynevezett Pusztafaluban - a mai fekvéséhez viszonyítva. A Pusztafaluban is meg tudták teremteni a lakók az életfeltételeket, egy vár - amelyet a törökök erősítettek meg -, de egy pálosrendi kolostor is állt itt. Mivel azonban sokszor fenyegetett itt az árvíz, ezért a XVII. században magasabb térszínre költöztek.

Zsámbok község neve először 1328. május 18-án szerepel azon az oklevélen, amelyben a felhévízi keresztes konvent előtt Pest megye szolgabírói bejelentettek egy birtoknévváltozást. Zsámboki Márton fia, László szolgabíró 1328-tól 1331-ig szerepel ez oklevelekben. Ez a család birtokolta tehát a galgamenti Zsámbok települést, amelyből az is következik, hogy maga a község már korábban is létezett. A Zsámbok név francia eredetű, amely a Champagniai grófoktól származik. Ugyanis ők [[III. Béla (magyar király)|III. Béla második feleségével érkeztek az országba és Zsámbokot kapták itt birtokul. Mások szerint a falu mellett folyó Hajta patak vizenyős, zsombékos árterületéről is kaphatta a nevét. Egyes tudósok azonban a latin sambucus (jelentése: bodza) szóból eredeztetik a nevét.

A község neve sok változáson ment át:

  • 1328-ban Sambuc
  • 1380-ban Sambok
  • 1470-ben Tót Sambok
  • 1561-ben Sombok, Sombog
  • 1562-ben Sombok
  • 1660-ban Sambok
  • 1666-ban Zsambok
  • 1675-ben Zsámbok

Ez a név sok zavart okozott már, mivel egy betű kivételével teljesen azonos a dunántúli helységnévvel (Zsámbék). Ezért kezdeményezte a Zsámboki Tanács VB. 1952. augusztus 23-án a község nevének megváltoztatását „Nagyzsámbok”-ra, de sajnos a kérést a Belügyminisztérium, és az Országos Statisztikai Hivatal nem támogatta.

1424-ben a község Zsigmond király tulajdonában állt, aki feleségének, Borbálának ajándékozta. Később Albert királyé lett, majd Erzsébet királynéjé. 1431-ben a Zsámboky, majd a Kókay családé volt, ez utóbbiak utódai ma is Zsámbokon élnek.

1440-ben Ulászló király Rozgonyi Simon egri püspöknek és a nánai Kompoltiaknak adta. 1467-ben Maróty, 1490-től pedig Corvin János volt a földbirtokos.

1754-ben kerültek ide a Beniczkyek, akik több szlovák jobbágyot hoztak magukkal. Közülük az első két földbirtokos Flórián és Ödön volt. Őket Beniczky Ferenc Pest vármegye főispánja követte. 1905-ben halt meg, a zsámboki templom kriptájában van eltemetve, amely a család sírboltja volt. Felesége, Beniczkyné Bajza Lenke itt írta regényeit. Lányuk, Ágota báró Schell Ferenc felesége lett, fiuk, Ádám pedig hercegnőt vett feleségül.

A Beniczkyeknek három kastélyuk volt Zsámbokon: a Deák Ferenc utcait 1900-ban, a másikat az 1930-as években bontották le, az utolsót pedig a II. világháború végét követően maguk az emigrációra készülő tulajdonosok értékesítették bontott építőanyagként. A Beniczkyek leszármazottai a II. világháborút követően, Angliába menekültek, és ma is ott élnek. Angol nyelven érdekes visszaemlékezés olvasható Beniczky Géza unokájától Marie Countess Pejacsevich de Veröcze (1909-2004) írónőtől, aki Lily von Blanckenstein néven adta ki kötetét, amelynek címe: A 20th Century Odyssey. ( ISBN 9789051792003 )

A község a török hódoltság alatt is lakott volt.

A megszállás hosszú idejének ingadozó életszínvonalát a kivetett adók mértéke tükrözte. Az 1559. évi török fejadó lajstromban Zsámbok 26 adóköteles házzal szerepelt, amelyek évi jövedelme 3000 akcse volt. 1562-ben viszont a lakosság megnövekedett jövedelme miatt az adó mértéke meghaladta a 7000 akcsét. 1860-ban azonban már csak három adóköteles házzal szerepelt az adólajstromban.

A nagy pusztítás a török hódítás következményének tudható be, ugyanis 1600-ban Vác és Hévíz után a környék legnépesebb települése Zsámbok volt (1785-ben Gödöllő lélekszáma mindössze 720 fő volt, ami az akkori zsámboki népességnek csupán 68,2%-a).

Az ország visszafoglalása után lassú fejlődés indult meg, és 1720-ra 48 portát számoltak a községben. Ezután épült a község temploma is, amelynek alapkövét 1752-ben tették le. Jelenlegi helyén már 1673-ban állt templom.

Építéséhez a köveket a szlovák jobbágyok hordták kocsikon, akik többsége a nehéz munka elkerülése miatt elköltözött a községből. A plébánia 1777-ben épült, amikor befejeződött a templom belsejének festése. Az anyakönyvezés 1695-től folyik.

A barokk és rokokó templom műemlék. Fő látványossága az oltárkép, amely Szent Erzsébetet Mária Terézia arcával ábrázolja, illetve ezen látható az egyik kegyúri építtető, Beniczky Tamás is koldusként.

Az 1848-49-es polgári forradalmat megelőzően a jobbágyság legnagyobb terhe a robot volt. Ki voltak szolgáltatva a földesúrnak, amellett azonban nyomorogtak: a mai Deák Ferenc és Kossuth Lajos utcán helyezkedtek el viskóik, ezért ezt a két utcát ma is Kissornak és Nagysornak hívják. A zsellérek körében is hasonló nyomort lehetett tapasztalni.

Kisebb fellélegzést jelentett tehát a robotmunka megszűnése és a földosztás.

A szabadságharc ideje alatt Zsámbokon nem volt csata, de annál több sereg vonult át rajta. A bukás után pedig a győztes cári hadsereg ütötte fel itt a főhadiszállását.

A kiegyezés békét, de még nagyobb szegénységet hozott: Zsámbokon nem volt munkalehetőség. A nagyobb földbirtokkal rendelkezők csak a tavaszi és őszi munkacsúcsok idején tudtak munkát biztosítani, a befolyásosabbak pedig nem törekedtek arra, hogy üzemeket létesítsenek, közutakat építtettessenek és bekapcsolják Zsámbokot a vasúti hálózatba.

Ennek ellenére "cifra nyomorúságot" lehetett itt tapasztalni. A lányok ugyanis jövedelmük nagy részét ruházkodásra költötték. A csinosabb lányok kapósabbak is voltak.

Az I. világháború a katonáskodással súlyosbította a kisemberek helyzetét. A halottak és sebesültek helyére állandó sorozással biztosították az utánpótlást, ami elsősorban a szegény embereket érintette. Nem kaphattak ugyanis felmentést a katonáskodás alól, az itthon maradóknak pedig el kellett viselnie a sorbanállás, a jegyrendszer, az áruhiány és az ijesztő háborús hírek okozta szenvedéseket.

Zsámboknak sok halott (68), sebesült, fogságba esett és eltűnt személy volt a háborús vesztesége. Veszélybe került azonban népviseletük és népszokásaik is: gyászoltak és mindennapi betevőjükért küzdöttek, a hagyományok ápolására már nem futotta erejükből. A Gyöngyösbokréta mozgalom volt a község segítségére abban, hogy a hagyományokat megőrizzék, és életben tartsák olyannyira, hogy a II. világháború már nem okozhatott bennük jelentős károkat.

A két világháború közötti időszakban új iskola épült a községben, lakást kapott az orvos és a jegyző is. Utak épültek, bevezették a villanyt, óvodát és gyógyszertárat építtettek.

A II. világháború harcai csak 1944 őszén érték el a községet, de a háború hatása már a kirobbanáskor érezhető volt. A katonáskodás ismét a szegények feladata volt, a jegyző egy-egy tehénért csak a gazdagokat mentette fel. Ugyanez a hatalom- és vagyonszerzési vágy hajtotta a község más vezetőit is, amelynek következtében több műemlék jellegű épületet lebontottak, köztük a Schell kastélyt is.

A községben rengeteg ember vesztette életét, az életben maradtak pedig azt tapasztalhatták, hogy az ország rohamosan közeledik az összeomlás felé.

A község felszabadításáért november 15-én indultak meg a harcok. Ezek során Zsámbokot igen nagy mértékű pusztulás érte. Sok magánépület ment tönkre, de amit nem nyelt el a tűz, azt elrabolták. Mérhetetlen volt a kár az iskolában, az óvodában, a templomban, a gyógyszertárban, a postahivatalban, a két malom épületében és több üzletben is. Tönkrement a villamos- és telefonhálózat, az utak pedig használhatatlanná váltak. Az anyagi kár mellett jelentős volt a halottak száma.

Ezzel szemben a község már szabad volt és ez nagy örömmel töltötte el a lakókat. A nagy örömben megfeledkeztek az utolsó kastélyról, amelyet a helybeliek egy fosztogató csoportja szó szerint szétszedett.

A romok eltakarításához a kezdő lendületet az orosz katonaság adta. Megkezdték az utak, a telefon- és villanyvezetékek helyreállítását. Lassan az intézmények is elkezdték tevékenységüket, de egyelőre csak magánházakban.

A pénz elértéktelenedése következtében az ősi cserekereskedelem bontakozott ki újra. Ennek az iskola újjáépítésében is nagy szerepe volt. A nevelők és a szülők gyűjtést rendeztek az iskola javára, az összegyűjtött élelmiszert pedig két tanteremre való berendezésre cserélték Pesten. Nagy segítséget jelentettek a falujárók is. Az elsők között a Goldberger gyár dolgozói jöttek el a községbe, majd őket az Édesipari gyár dolgozói követték. Közreműködésükkel nagyban elősegítették az iskola helyreállítását, de különböző programokat szerveztek a gyerekek számára.

1953. június 14-én rendezték meg Zsámbokon a Béke Világtanácsa egész napos ünnepségsorozatát. A választás elsősorban azért esett a községre, mert itt volt a környék legszebb népviselete. Az ünnepségre külföldről is érkeztek küldöttek, így a volt Szovjetunióból, Júdeából, Pakisztánból és Dél-Afrikából. A nagygyűlés délután zajlott le a réten és a programot egy reggelig tartó bál zárta le.

Fordulópontot jelentett a község életében a mezőgazdasági termelőszövetkezet létrehozása 1951-ben. A kísérletezés évei után a jövedelme egyre magasabb lett és a tagok létszáma is gyarapodott. A jelenlegi termelőszövetkezet 1960-ban alakult újjá, majd 1972. január 1-jén csatlakozott Valkóhoz és Vácszentlászlóhoz. A három termelőszövetkezet együtt alkotta a Zöldmező Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Szövetkezetet Vácszentlászló központtal.

Bár nincs kapcsolat a két folyamat között, hasonló folyamat zajlott le a három községben a közigazgatás kapcsán. A három települést 1975-től közös tanács irányította, és a területi közigazgatás központja Valkó lett. A különböző fejlesztési támogatásokból csak minimális összegek jutottak el Zsámbokra, és ez kedvezőtlenül hatott a község fejlődésére. A lakosság kezdeményezésére népszavazást tartottak, amit az Alkotmány deklarált, és a teleülés több mint 90%-a a szétválásra szavazott. Zsámboknak 1987. január elsejétől van jogilag önálló polgármesteri hivatala.[3]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Népviselet: élő kultúra, a nyugdíjas korú asszonyok hétköznapokon is, a fiatalabbak az ünnepeken viselik.
  • Zsámboki Népi Együttes: Györe Béláné Guszti néni vezetése mellett lett ismert az országban, zsámboki dalok, szokások, a "lakodalmas" bemutatásával.
  • Zsámboki Teátristák: Szigetiné Simon Rozália vezetésével 2004-ben bemutatták és az Országos Falusi Színjátszó Fesztiválon “bronz” fokozatú elismerést érdemeltek ki Móricz Zsigmond: Sári bíró című népszínművének bemutatásával. Színpadra állított művek még: Kocsonya Mihály házassága, Illyés Gyula:Tűvétevők, Heltai Jenő: Naftalin, Nóti Károly: Lepsénynél még meg volt, Madame Sabine elrablása, Mikszáth Kálmán: A zöld légy és a sárga mókus, Nóti Károly: A nyúl, Baranyi Ferenc: A lónak vélt menyasszony
  • "Lecsót a keceléből" fesztivál 2 napos kulturális, hagyományőrző és gasztronómiai rendezvény. (2003-tól minden évben az augusztus 20-a előtti hétvégén megrendezve)
  • Tuning és Veterán autókiállítás minden évben megrendezendő esemény a "Lecsót a keceléből" fesztivál betétprogramja. (2006-tól minden évben az augusztus 20-a előtti hétvégén megrendezve)

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község római katolikus temploma 1752-54 között épült barokk stílusban, a lebontott középkori templom helyén. Védőszentjét, Árpád-házi szent Erzsébetet ábrázoló főoltárképe Bergl János osztrák festő műve.

A Galga, a Tápió mente és a Jászság találkozásánál fekvő magyar, római katolikus község tájháza a település középpontjában kapott helyet, 1969 óta látogatható. Az intézmény létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, jelenlegi formájában századunk elején alakították ki. Berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be - kiegészítve azt a zsámboki népélet számos egyéb tárgyi emlékanyagával. A falumúzeum a helyi hagyományőrző programok ünnepi színhelye is.

A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zsámbok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A helyi történelmet, népszokásokat feldolgozta, megírta: Dr Tóth József és Lapuné Margit néni.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]