Káva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Káva
1956-os emlékmű
1956-os emlékmű
Káva címere
Káva címere
Káva zászlaja
Káva zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásMonori
Jogállás község
Polgármester Veszteg István (független)[1]
Irányítószám 2215
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség625 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség58,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 21′ 00″, k. h. 19° 34′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 00″, k. h. 19° 34′ 60″
Káva (Pest vármegye)
Káva
Káva
Pozíció Pest vármegye térképén
Káva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Káva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Káva község Pest vármegyében, a Monori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Gödöllői-dombság legdélibb vonulatánál (Monor-Irsai dombság) fekszik, Pilis, Bénye és Pánd között. Gyönyörű természeti környezet, változatos állat- és növényvilág jellemzi. A Monor-Irsai dombság legeldugottabb települése. Területén két nagy löszvölgy húzódik. Akác- és fenyőerdők övezik. A tájkép változatos, dombok, völgyek, rétek tarkítják a látványt.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el: Bénye vagy Pánd érintésével a 3112-es, Pilis felől pedig a 3123-as úton.

Története[szerkesztés]

Első okleveles említése 1375-ben történt. A település neve a középkori oklevelekben Kalwa, Kalna formában bukkan fel. Az etimológusok szerint a név első tagja a szláv "kal" (sár) szót tartalmazza. A XIV. században a Kálnai család birtokolja. A XV. századtól több birtokosa is ismert (például a Kápolnai család).

A török időkben[szerkesztés]

A török korban Káva puszta a pesti náhijéhez tartozott.

1546-ban: „Káva puszta, ráják nélkül. A jövedelem a tizedekből 205 akcse: búzatized 10 kile, kevert tized 16 kile és szénatized 25 akcse.” Haszonélvezője Haszán bin Ahmed tímár-birtokos.

1559-ben ugyanezen a környéken két Káva pusztát írtak össze: „Kálva [sic!] puszta, ráják nélkül, Pánd falu közelében, a nevezett faluval együtt fizessen: búzatizedből 6 kilét, kevert tizedből 2 kilét és 400 akcse legelőadót.” Haszonélvezőjére nincs adatunk. „Kálva puszta, ráják nélkül. Zsiger nevű falu gyaurjai művelték, vele együtt számíttassék: búzatized 15 kile, kevert tized 8 kile és szénatized 6 szekér.” Haszonélvezőjére nincs adatunk.

1562-ben ugyancsak két Káva pusztát írtak össze: „Kálv [sic!] puszta, ráják nélkül, Pánd falu közelében. A jövedelem a tizedekből 500 akcse.” Haszonélvezőjére nincs adatunk. „Kálva puszta, ráják nélkül, Zsiger falu közelében.” Jövedelmét nem tüntették fel. A tímár-defter szerint az egyik Káva puszta jövedelme 200 akcse, haszonélvezője Ali bin Alagöz tímár-birtokos.

1580-ban már csak egy Káva pusztát említettek (a jövedelméből ítélve, feltehetőleg a két pusztát együtt): „Kálva puszta, ráják nélkül. Zsiger falu közelében a nevezett falu lakosai szántják-vetik, rétjét kaszálják és állataikat ott legeltetik, és tizedváltság címén átalányban évenként 2000 akcsét fizetnek.” Haszonélvezője Haszán bin Ahmed ziámet-birtokos.

1590-ben: „Kálva puszta, ráják nélkül, Zsiger falu közelében, a nevezett falu lakosai szántják-vetik, rétjét kaszálják és állataikat ott legeltetik, és tizedváltság címén átalányban évenként 2000 akcsét fizetnek.” Haszonélvezőjére nincs adatunk.[3]

A 18. század elejétől[szerkesztés]

Káva a török hódoltság végére elnéptelenedett. 1690-ben lakatlan pusztaként említik. Nem szerepel az 1715. és az 1720. évi országos összeírásokban sem. 1661-ben Halmy Gábor nyert rá adományt Wesselényi Ferenc nádortól. Tőle örökölte meg az Abaúj vármegyéből származó, evangélikus vallású fáji Fáy család egyik tagja, idősb László.

Káva 1715-ben Gombához tartozott. Ez utóbbi település szintén a Fáyok birtoka volt már a 17. századtól. 1701-ben Fáy István és Ferenc birtoka. Új templomát is ők építették fel 1700 körül. A Fáy család – a Podmaniczkyakhoz, Prónayakhoz hasonlóan – a Pest vármegyei evangélikusság markáns pártfogói közé tartozott. Gombán kívül a vármegyében Bénye, Pécel, Maglód, Gyömrő, Dab és Apostag volt részben vagy egészben a tulajdonuk.

Káva földesura 1724-ben ifjabb Fáy László. Szervezett újratelepítését ő kezdeményezte 1725-ben, nagyrészt evangélikus szlovákokkal (valószínűleg Nógrád vármegyéből). A legelső néhány telepescsalád viszont magyar volt, és 17231724 folyamán érkezett ide.

1725-ben Puky Andrásné Fáy Kata nyert adományt Kávára többek között. A Puky család Abaúj, Borsod, Heves és Pest vármegyékben volt birtokos.

Káva történelme 1848-tól 1918-ig[szerkesztés]

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kávai katonái:

Ábrahám Pál honvéd
Árokszállási János honvéd
Benyó Ádám honvéd
Bodor István tűzmester
Geér János honvéd

(Forrás: általános iskola)

A szlovák lakosság a 20. század elejéig őrizte kultúráját, anyanyelvét.

Káva történelme 1918-tól napjainkig[szerkesztés]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kálmán József (független)[4]
  • 1994–1998: Kálmán József (független)[5]
  • 1998–2002: Kálmán József (független)[6]
  • 2002–2006: Kálmán József (független)[7]
  • 2006–2010: Kálmán József (független)[8]
  • 2010–2014: Veszteg Zsolt (független)[9]
  • 2014–2018: Dobrovenszki Norbert (független)[10]
  • 2019–2019: Veszteg István (független)[11][12]
  • 2019-től: Veszteg István (független)[1]

A településen 2019. február 10-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt;[13] posztjáért egyetlen jelölt indult.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
664
665
682
687
642
625
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,2% németnek, 0,9% románnak, 0,6% szlováknak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,9%, református 10,6%, evangélikus 12,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,6% (27,1% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

Várhegy légi fotó
  • Puky-kúria - Egy 18. században itt állt épület helyén 1830-ban építtette Puky Simon és Márton az időközben többször átalakított klasszicista kúriát. 1945 után egy ideig italbolt volt, majd általános iskola lett. A Puky-család Káván tégla- és cserépégetéssel is foglalkozott.
  • Törökhíd - A híd a falu és Bénye közötti zsigerpusztai határban található, a Gombai-patak felett ível át.

Neve ellenére nem a törökök építették: Ezen keresztül szállították a középkor folyamán az erdélyi sóbányákból a sót Pestre. Korábban a Sajgón ívelt át, jelenlegi formáját 1815-ben kapta.

  • A faluban egy picinyke római katolikus és egy evangélikus templom található.
  • II. világháborús emlékmű
    A ma iskolaként működő Puky-kastély udvarán áll a tanítók fája, amely minden pedagógusnak emléket állít, aki a településen valaha tanított. A parkban a millenniumi, az első világháborús és a második világháborús emlékmű és a Kölcsey Ferenc szobor áll.
  • Hosszúvölgy és a Szélmalom-domb. Védett növények is megtalálhatók itt, mint például az erdei szellőrózsa és a tavaszi hérics.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Káva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák összeírásai 1546-tól 1590-ig
  4. Káva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Káva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  6. Káva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  7. Káva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  8. Káva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  9. Káva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  10. Káva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  11. a b Káva települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. február 10. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  12. Veszteg István lett Káva polgármestere (magyar nyelven) (html). Ma.hu, 2019. február 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  13. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019 (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  14. Káva Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]