Káva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Káva
Káva címere
Káva címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Monori
Kistérség Monori
Jogállás község
Polgármester Veszteg Zsolt[1]
Irányítószám 2215
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 665 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 54,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Káva (Magyarország)
Káva
Káva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 20″, k. h. 19° 35′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 20″, k. h. 19° 35′ 17″
Káva (Pest megye)
Káva
Káva
Pozíció Pest megye térképén

Káva község Pest megyében, a Monori járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gödöllői-dombság legdélibb vonulatánál (Monor-Irsai dombság) fekszik, Pilis, Bénye és Pánd között. Gyönyörű természeti környezet, változatos állat és növényvilág jellemzi. A Monor-Irsai dombság legeldugottabb települése. Területén két nagy löszvölgy húzódik. Akác- és fenyőerdők övezik. A tájkép változatos, dombok, völgyek, rétek tarkítják a látványt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első okleveles említése 1375-ben történt. A település neve a középkori oklevelekben Kalwa, Kalna formában bukkan fel. Az etimológusok szerint a név első tagja a szláv "kal" (sár) szót tartalmazza. A XIV. században a Kálnai család birtokolja. A XV. századtól több birtokosa is ismert (például a Kápolnai család).

A török időkben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török korban Káva puszta a pesti náhijéhez tartozott.

1546-ban: „Káva puszta, ráják nélkül. A jövedelem a tizedekből 205 akcse: búzatized 10 kile, kevert tized 16 kile és szénatized 25 akcse.” Haszonélvezője Haszán bin Ahmed tímár-birtokos.

1559-ben ugyanezen a környéken két Káva pusztát írtak össze: „Kálva [sic!] puszta, ráják nélkül, Pánd falu közelében, a nevezett faluval együtt fizessen: búzatizedből 6 kilét, kevert tizedből 2 kilét és 400 akcse legelőadót.” Haszonélvezőjére nincs adatunk. „Kálva puszta, ráják nélkül. Zsiger nevű falu gyaurjai művelték, vele együtt számíttassék: búzatized 15 kile, kevert tized 8 kile és szénatized 6 szekér.” Haszonélvezőjére nincs adatunk.

1562-ben ugyancsak két Káva pusztát írtak össze: „Kálv [sic!] puszta, ráják nélkül, Pánd falu közelében. A jövedelem a tizedekből 500 akcse.” Haszonélvezőjére nincs adatunk. „Kálva puszta, ráják nélkül, Zsiger falu közelében.” Jövedelmét nem tüntették fel. A tímár-defter szerint az egyik Káva puszta jövedelme 200 akcse, haszonélvezője Ali bin Alagöz tímár-birtokos.

1580-ban már csak egy Káva pusztát említettek (a jövedelméből ítélve, feltehetőleg a két pusztát együtt): „Kálva puszta, ráják nélkül. Zsiger falu közelében a nevezett falu lakosai szántják-vetik, rétjét kaszálják és állataikat ott legeltetik, és tizedváltság címén átalányban évenként 2000 akcsét fizetnek.” Haszonélvezője Haszán bin Ahmed ziámet-birtokos.

1590-ben: „Kálva puszta, ráják nélkül, Zsiger falu közelében, a nevezett falu lakosai szántják-vetik, rétjét kaszálják és állataikat ott legeltetik, és tizedváltság címén átalányban évenként 2000 akcsét fizetnek.” Haszonélvezőjére nincs adatunk.[3]

A XVIII. század elejétől[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Káva a török hódoltság végére elnéptelenedett. 1690-ben lakatlan pusztaként említik. Nem szerepel az 1715. és az 1720. évi országos összeírásokban sem. 1661-ben Halmy Gábor nyert rá adományt Wesselényi Ferenc nádortól. Tőle örökölte meg az Abaúj vármegyéből származó, evangélikus vallású fáji Fáy család egyik tagja, idősb László.

Káva 1715-ben Gombához tartozott. Ez utóbbi település szintén a Fáyok birtoka volt már a XVII. századtól. 1701-ben Fáy István és Ferenc birtoka. Új templomát is ők építették fel 1700 körül. A Fáy család – a Podmaniczkyakhoz, Prónayakhoz hasonlóan – a Pest megyei evangélikusság markáns pártfogói közé tartozott. Gombán kívül a megyében Bénye, Pécel, Maglód, Gyömrő, Dab és Apostag volt részben vagy egészben a tulajdonuk.

Káva földesura 1724-ben ifjabb Fáy László. Szervezett újratelepítését ő kezdeményezte 1725-ben, nagyrészt evangélikus szlovákokkal (valószínűleg Nógrád vármegyéből). A legelső néhány telepescsalád viszont magyar volt, és 17231724 folyamán érkezett ide.

1725-ben Puky Andrásné Fáy Kata nyert adományt Kávára többek között. A Puky család Abaúj, Borsod, Heves és Pest vármegyékben volt birtokos.

Káva történelme 1848-tól 1918-ig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kávai katonái:

Ábrahám Pál honvéd
Árokszállási János honvéd
Benyó Ádám honvéd
Bodor István tűzmester
Geér János honvéd

(Forrás: általános iskola)

A szlovák lakosság a XX. század elejéig őrizte kultúráját, anyanyelvét.

Káva történelme 1918-tól napjainkig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Puky-kúria - Egy 18. században itt állt épület helyén 1830-ban építtette Puky Simon és Márton az időközben többször átalakított klasszicista kúriát. 1945 után egy ideig italbolt volt, majd általános iskola lett. A Puky-család Káván tégla- és cserépégetéssel is foglalkozott.
  • Törökhíd - A híd a falu és Bénye közötti zsigerpusztai határban található, a Gombai-patak felett ível át.

Neve ellenére nem a törökök építették: Ezen keresztül szállították a középkor folyamán az erdélyi sóbányákból a sót Pestre. Korábban a Sajgón ívelt át, jelenlegi formáját 1815-ben kapta.

  • A faluban egy picinyke római katolikus és egy evangélikus templom található.
  • Hosszú-rét és a Szélmalom-domb. Védett növények is megtalálhatók itt, mint például az erdei Szellőrózsa és a Tavaszi hérics.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Káva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák összeírásai 1546-tól 1590-ig

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]