Gödöllői-dombság
| Gödöllői-dombság | |
 |
|
| A Gödöllői-dombság általános képe | |
| Elhelyezkedés | Cserhát, Északi-középhegység |
| Besorolás | kistáj |
| Fontosabb települések | Gödöllő |
| Kistérségek | Gödöllői kistérség, Monori kistérség, Veresegyházi kistérség |
| Legmagasabb pont | Margita (345 m) |
| Folyóvizek | Aranyos-patak, Besenyői-patak, Rákos-patak, Egres-patak, Szilas-patak |
| Állóvizek | Naplás-tó |
| Térkép | |
 |
|
| Pozíció Magyarország térképén | |
A Gödöllői-dombság Pest megyében Budapesttől keleti irányba a Galga folyóig tartó kistáj. Északról a Cserhát, délről és keletről az Alföld, nyugatról pedig a Duna és a Budai-hegység határolja. Nagytájegységileg az Északi-középhegységhez tartozik, de jellegéből adódóan inkább átmenetet képez a hegység és az alföld között.
Tartalomjegyzék |
Földrajza [szerkesztés]
Az átlagosan 150–250 méter tengerszint feletti magasságú dombságot főleg lösz és homok borítja. A Szada település területéhez tartozó Margita csúcs a maga 345 méterével a tájegység legmagasabb pontja. A Margitán is keresztül húzódik az Albertirsáig tartó vízválasztó. Ettől keletre a Tiszába, nyugatra a Dunába tartanak a folyók, és patakok.
A Gödöllői-dombság területén található nagyobb kiemelkedések:
| Csúcs | Település | Magasság |
|---|---|---|
| Bajtemetés | Pécel | 310 m |
| Bódis-hegy | Szada | n.a. |
| Bolnoka | Kerepes | 328 m |
| Boncsok-hegy | Gödöllő | 306 m |
| Gyertyános | Mogyoród | 315 m |
| Juharos | Gödöllő | 308 m |
| Kálvária-hegy | Isaszeg | 309 m |
| Magyalos-tető | Gödöllő | 292 m |
| Margita | Szada | 345 m |
| Öreg-hegy | Gödöllő | 297 m |
| Szár-hegy | Kerepes | 315 m |
A legjellemzőbb erdőtársulás a juharos-tölgyes, és a hársas-tölgyes. Ezeket az erdőfoltokat löszös mocsaras puszták tagolják. Talán a legismertebb mocsaras területe a Merzse-mocsár mely Budapest XVII. kerületének szélén található. Az élővilágára jellemző, hogy jelentős nagyvadállomány található a területen (őz, szarvas, vaddisznó), valamint a madárvilága is értékes. Gyakori madárfaj a gyurgyalag, a fekete harkály, a zöld küllő, a jégmadár, a darázsölyv, a kabasólyom és a kerecsen.
A kistáj egy részét 1990 nyarán védetté nyilvánították. Itt hozták létre a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet.
Történelme [szerkesztés]
A terület kb 4000–5000 éve lakott. A honfoglaló magyarok is több települést létesítettek a mai dombság területén.
Több csata is itt zajlott:
- Mogyoródi csata (1074)
- Isaszegi csata (1849)
A kistáj központja Gödöllő. Itt található Magyarország legnagyobb barokk kastélya. A Grassalkovich-kastélyban sok időt töltött I. Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné („Sissi”). A Gödöllő területéhez tartozó Máriabesnyőn lévő Nagyboldogasszony római katolikus templom híres zarándokhely.
Települései [szerkesztés]
Három kistérség alábbi települései tartoznak a Gödöllői-dombsághoz:
| Gödöllői kistérség | Monori kistérség | Veresegyházi kistérség |
|---|---|---|
| Gödöllő | Gyömrő | Csomád |
| Isaszeg | Maglód | Erdőkertes |
| Kistarcsa | Mende | Vácegres |
| Mogyoród | Úri | Veresegyház |
| Pécel | Őrbottyán | |
| Szada | ||
| Valkó | ||
| Kerepes |
Vízfolyásai [szerkesztés]
- Aranyos-patak, mely a babati tavakat táplálja
- Besenyői-patak
- Rákos-patak
- Egres-patak
- Szilas-patak, melynek forrásai a Kistarcsa közelében található mocsaras területen van. Innen Nagytarcsa keleti részét érintve érkezik a már Budapesthez tartozó Szilas-pataki víztározóhoz, vagy ahogy a helyiek nevezik Naplás-tóhoz. A tó és környéke természetvédelmi terület. Ezt elhagyva Pest több kerületét átszelve ömlik a Dunába.
Irodalom [szerkesztés]
- Asztalos István - Horváth Lajos (1989) Gödöllő, a Rákos és a Galga mente, Dunatours Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal, Vác, ISBN 963-243-621-0
- Jávorka Péter - Czeglédi István (1959) Gödöllő és környéke, Pest Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatal, Budapest
- Papp Erzsébet: A Gödöllői-dombság és az Alföld peremén a Dolina-völgy, Természetbúvár, 2010. (65. évf. ) 5. sz. 20-22. oldal
- Köller Joachim: Galgatáj ahol a Gödöllői-dombság az Alfölddel találkozik, Nimród vadászújság, 2009. (97. évf.) 4. sz. 24. oldal
- Molnár Melinda: A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása, Területi statisztika, 2009. (12.(49.) évf.) 5. sz. 498. oldal
- Frisnyák Sándor: Adalékok a Gödöllői-dombság történeti földrajzához: Tájhasználat a 18-19. században, A Herman Ottó Múzeum évkönyve, 2008. 47. évf. 265-294. oldal
- Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia - Fodor László - Horváth Erzsébet - Telbisz Tamás: Folyóvízi, eolikus és neotektonikai hatások szerepe a Gödöllői-dombság felszínfejlődésében, Földrajzi közlemények, 2007. (131. (55.) köt.) 4. sz. 319-342. oldal
- Demény Krisztina: A Gödöllői-dombság általános bemutatása, Tájökológiai lapok, 2007. (5. évf.) 2. sz. 213-223. old.
