Erdei sárgaárvacsalán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Erdei sárgaárvacsalán
Galeobdolon luteum0.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Nemzetség: Lamiastrum
Faj: L. galeobdolon
Tudományos név
Lamiastrum galeobdolon
(L.) Ehrend. & Polatschek
Szinonimák
  • Lamium galeobdolon (L.) L., 1759
  • Galeobdolon luteum Huds.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Erdei sárgaárvacsalán témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei sárgaárvacsalán témájú médiaállományokat.

Az erdei sárgaárvacsalán (Lamiastrum galeobdolon) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjának sárgaárvacsalán (Lamiastrum) nemzetségének egyetlen faja. Európában és Ázsia mérsékelt éghajlatú részein honos évelő növény, Ausztráliába és Új-Zélandba behurcolták.[1] Árnyas erdőkben, tisztásokon, agyagos, meszes talajon nő. Magyarországon is gyakori. Dísznövényként is termesztik, gyakran kertekből kivadulva találkozhatunk vele.

Számos alfaja (vagy kisfaj), változata létezik. Elterjedt a gyakran ezüstös félkörben pettyezett levelű változat (ezt külön fajként is leírják, Lamium argentatum), kedvelt kerti dísznövény a 'Variegatum' cultivar, nagy virágaival és még erőteljesebb pettyezéssel.

Alfajai (Wikifajok szerint):

  • L. g. subsp. argentatum
  • L. g. subsp. galeobdolon
  • L. g. subsp. montanum

Jellemzők [szerkesztés]

20–50 cm magasra megnövő évelő növény. Megtalálhatók rajta az árvacsalánfélékre általánosan jellemző zigomorf virágok, átellenes levelei és a négyszögletes szár. A rövid nyelű, durván fűrészes szélű, háromszögletű-tojásdad, 3–8 cm hosszú levelek hegyes csúcsban végződnek. A levelek gyakran fehér foltosak. Április-július között, a felső levelek hónaljában, álörvökben nyíló hímnős virágai élénk vajsárgák, a kétajkú párta alsó része vörös csíkozású, pettyezett. Makkocskatermése van.

Jegyzetek [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

  • Neil Fletcher: Vadvirágok: Északnyugat- és Közép-Európa vadvirágainak képes határozókönyve. ISBN 963 9491 349
  • Természetkalauz – Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai (Magyar Könyvklub, 1998, ISBN 963 548 672 3)