Vas-hegy
| Vas-hegy | |
 |
|
| Vas-hegy | |
|
|
|
| Hely |  Magyarország, Vas megye Ausztria, Burgenland |
| Hegység | Alpok |
| Legmagasabb pont | 415 m |
| Elhelyezkedése | |
 Vas-hegy
Pozíció Magyarország térképén
|
|
| é. sz. 47° 11′ 55″, k. h. 16° 24′ 32″ | |
A Vas-hegy Magyarország és Ausztria területén, Vas megye nyugati szélén, elhelyezkedő alacsony magasságú hegység. A hegyet a Pinka folyó szurdoka vágja ketté. A hegység anyagát már a Római Birodalom idején bányászták és temetkeztek is ide, majd szőlőtermesztéséről és boráról vált ismertté. Ma a Soproni Borvidék része. A trianoni békeszerződés a hegyet két ország területére vágta szét. A rendszerváltást követően, a hagyományokat még inkább újjáélesztve, az infrastruktúrája jelentősen fejlődött, majd a schengeni egyezményhez való csatlakozással a hegy egysége helyre állt, a határok immár nem megosztják, hanem összekötik. Jelentős számú népi építészeti emlék található itt: pincék, kápolna, halomsírok.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Vas-hegy Szombathelytől nyugatra, a Pinka folyó mentén található. Közúton a 89-es főútról Narda felé letérve, vagy Pornóapátitól észak felé fordulva érhető el. A hegyet igazgatásilag birtokló négy község felől egyaránt elérhető: Csejke és Vaskeresztes között 2007-ben újjáépült a közúti kapcsolat. Felsőcsatár és Pinkaóvár felől pedig szintén jó minőségű utakon lehet feljutni. Négy település igazgatási területén helyezkedik el:Vaskeresztes, Felsőcsatár, Pinkaóvár, Csejke.
Földrajz [szerkesztés]
A Vas-hegy kialakulásában a gyűrődés és vulkanizmus játszott szerepet. A legősibb képződménye a devonkori dolomit és mészkő. Az utóbbi elsősorban Vaskeresztes területén fordul elő mészfillitbe belegyűrt mészkőrögök képében. Az ásványok ritkán fordulnak elő, mint a citrin, olivint, magnetit. A földkori középkor során keletkezett a Kőszegi-hegységgel rokon kristálypala. A Vas-hegyet, illetve annak gyűrt, pikkelyes szerkezetű kőzettömegét a kelet-alpi takarórendszer elszakadt rögeként kell tekinteni.[1] A harmadkorban keletkezett kavicstakaró a 300 m körüli magasságban helyezkedik el.
Vízrajz [szerkesztés]
A terület a Pinka folyó vízgyűjtőjén helyezkedik el, amely Felsőcsatár községnél mély szakadékos szurdokot kialakítva töri át a hegyet. A vízgyűjtő terület nagysága 696 km2. A legnagyobb árvizet 1965. április 22-én mérték.[1]
Talaj [szerkesztés]
A terület kalcium-karbonát-mentes, gyengén cementált kvarckavicsból áll.A feltöltött síkságon réti anyagok, öntéstalajok az uralkodók, egyben a legtermékenyebb területek. Másutt a homok és vályog alapkőzeten pseudoglejes barna erdőtalaj alakult ki.
Éghajlat [szerkesztés]
A terület klímája erősen szubalpin-szubatlanti hatás alatt áll. A nyár inkább hűvös és csapadékos, a tél enyhébb. A csapadék éves mennyisége átlag 750 mm. Az évi átlaghőmérséklet 9,6 °C, a januári középhőmérséklet -9 °C, a júliusi pedig 19,8 °C.[2]
Flóra [szerkesztés]
A Vas-hegy növényvilágának kutatását Borbás Vince alapozta meg, majd Gáyer Gyula, Jeanplong József, Pócs Tamás, Tallós Pál, Vida Gábor, Gottfield Traxler, Kovács J. Attila, Vidéki Róbert, Király Angéla, és a közelmúltban Király Gergely, Kun András és Szmorad Ferenc gyarapította. Növényföldrajzi szempontból a pannonicum flóratartomány és a Kelet-alpesi flóratartomány (noricum) átmeneti jellegű Alpokalja flóravidék (praenoricum) Vasi flórajárásában (castriferreicum) sorolható. A növényvilág a sok évszázados gazdálkodás nyomait viseli magán, a völgyekben szántók, a vzfolyások mellett és a szurdokban kaszálók, a hegyvidéken intenzív szőlő- és gyümölcs telepítések vannak. A területre ma is jellemző az erdősültség. A korábbi szubmontán bükkösök visszaszorultak, ma a gyertyános-tölgyeseket sarjerdők és elegyes fenyvesek egészítik ki, de található itt hegyi juhar, vadcseresznye is.[3] A védett fajok közül elvétve találunk svájci csipkeharaszt, fekete fodorka, kisvirágú hunyor, erdei tündérfürt, hegyi gamandor, erdei varjúköröm, epergyöngyike.[4] A hegyen több évszázados hagyománya van a bortermelésnek. A Soproni Borvidék részét képező hegyen elsősorban kékfrankos, zweigelt, pinot noir töltenek hordókba. Az újjáéledő családi gazdálkodások mellett Vaskeresztesen palackozó és feldolgozó üzem, illetve pálinkafőző is működik. Osztrák oldalon a családi gazdálkodás és borkimérés megmaradt, korszerű vinotékák kialakításával.
Fauna [szerkesztés]
A nagyvadak közül a szarvasfélék, a dámvad, a vaddisznó a jellegzetes. Az apróvadak közül a vörös róka, a nyuszt, a menyét, a hörcsög, a borz, a Pinka mentén a pézsmapocok, ritkábban a vidra is feltűnik. A folyóban halban gazdag, amelyet a Vaskeresztesen kialakított sebes pisztrángos mindinkább erősít. A vízben él még márna, fejes domolykó, vörösszárnyú keszeg, törpeharcsa, békák, csigák.
Látnivalók [szerkesztés]
- Halomsírok Felsőcsatár feletti hegytetőn
- Pinkaszurdok és a felsőcsatári Pinka szakaszon lévő malom a 16. században épült, 1927-től villamos áramot termelt
- Vaskeresztesen van a Sporthorgász Egyesületek Vas megyei Szövetsége székhelye[5]
- Vaskeresztesen található egy pisztrángos a Pinkán[6]
- Szűz Mária kápolna középkori eredetű. Felsőcsatár áll, felújított műemlék épület.
- Szombathely Megyei Jogú Város Gyermeküdülője Felsőcsatáron, festői környezetben
- Több száz pince Csejke, Felsőcsatár és Vaskeresztes község területén, melyek jelentős része helyileg védett.
- Buschenschank-nak nevezik a helyi termelői borkimérő helyeket, pincéket.
- Vasfüggöny múzeum Felsőcsatáron, ahol bárki bepillanthat a határőrizet egykori rendszerébe.
- Weinidylle Natúrpark az osztrák oldal falvainak idegenforgalmi fejlesztéseit összefogó szervezet programokkal és ismertetőkkel várja a turistákat [7]
- Vas-hegy kerékpárút kapcsolatot teremtve az Őrség és a Kőszegi-hegység között mutatja be a környék látnivalóit.
- Pinkaóvár: Árpád-kori várának maradványai a Pinka kanyarulatában találhatók.
- Pinkaóváron az egykori bányatóból alakítottak ki a magyarok körében is kedvelt strandot.
Galéria [szerkesztés]
-
Átjárás Csejke felé
-
Vas-hegy télen
-
Emléktábla a hegyen az 1922-23-as határváltozásokról
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b Fixl Richárd Vaskeresztes a Millenniumig, i. m. 10.. old.
- ↑ Fixl Richárd Vaskeresztes a Millenniumig, i. m. 11.. old.
- ↑ Fixl Richárd Vaskeresztes a Millenniumig, i. m. 12.. old.
- ↑ Fixl Richárd Vaskeresztes a Millenniumig, i. m. 13.. old.
- ↑ A Vas megyei Horgász Szövetség honlapja
- ↑ Egy referencia az érdekességekről
- ↑ A Weinidylle Természetpark honlapja
Irodalom [szerkesztés]
- Horváth Katalin: A Vas-hegy és a Pinka-mente természeti és kultúrtörténeti értékei, Vasi szemle, 2004. (58. évf.) 6. sz 767-768. oldal
- Király Gergely - Kun András - Szmorad Ferenc: A Vas-hegy csoport vegetációja és florisztikai érdekességei, Kitaibelia, 1999. (4. évfolyam) 1. sz. 119-142. oldal
