Kistarcsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kistarcsa
Kistarcsa címere
Kistarcsa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Gödöllői
Jogállás város
Polgármester Solymosi Sándor (FIDESZ-KDNP)[1]
Jegyző Czukkerné dr. Pintér Erzsébet
Irányítószám 2143
Körzethívószám 28
Népesség
Teljes népesség 12 045 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 1037,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kistarcsa  (Magyarország)
Kistarcsa
Kistarcsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 32′ 52″, k. h. 19° 15′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 52″, k. h. 19° 15′ 48″
Kistarcsa  (Pest megye)
Kistarcsa
Kistarcsa
Pozíció Pest megye térképén
Kistarcsa weboldala

Kistarcsa város Pest megyében, a Gödöllői járásban.

Fekvése és tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 3-as út és az M0-s körgyűrű mentén található Budapest, Csömör Kerepes, és Nagytarcsa között, rajtuk kívül keletre elnyúló határrésze révén Isaszeggel és Pécellel is határos. Áthalad rajta a 8-as HÉV, továbbá Volánbusz vonal és helyi buszközlekedés is segíti az itt élőket.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kistarcsa területén eddig kevés régészeti ásatást végeztek, pedig a jelek arra mutatnak, hogy lelőanyagban gazdag a környék. Legkorábbi leleteink újkőkoriak (Kr. e. 4000-2500), a feltárásokból pedig arra lehet következtetni, hogy később is mindig éltek itt emberek. A már nemzetiség szerint is azonosítható maradványok alapján lakóhelyet alakítottak ki területükön kelták, vandálok, alánok, szarmaták és avarok. Az avar birodalom hanyatlása következtében a honfoglaló magyarok gyéren lakott területet találtak, így ellenállás nélkül letelepedhettek. A mai kistarcsai temető környezetében feltárt lelőhely tanulsága szerint a X.-XIII. században állott itt település.

Bár bizonyítékaink egyelőre nincsenek, a hely közelsége valószínűsíti, hogy szerepe volt az Árpád-házi hercegek (Szt. László és Salamon) mogyoródi csatájában (1074). Az első írásos emlék 1352-ből származik Tarcsa néven, de feltételezhető, hogy a település már jóval régebben is létezett. 1452-ig a Tarchai család birtoka. Ezek után már Felsőtarcsa néven említik. A török hódítás nem követelt helyi ember áldozatokat, viszont a XVI. sz. végén kezdődött tizenöt éves háború idején (1593-1606) elnéptelenedett a falu. A török kivonulása és a Rákóczi-szabadságharc bukása után a Habsburgok híveik közt osztották fel a földterületeket. Az új birtokosok a visszatérő magyar jobbágyok helyett szívesebben láttak német vagy szláv telepeseket. Így kerültek Kistarcsára 1727-ben tótok – Grassalkovich gróf jóvoltából – a felvidéki Trencsén és Nyitra vármegyékből. A jövevények száma nagyobb volt a magyar őslakosságétól, így Kistarcsa a házasodások révén elszlávosodott.

Az 1848-49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának idején Kistarcsán fejlődött fel az Aulich Lajos vezette sereg. Kistarcsa félreeső település volt a Pest-Hatvan útvonal szempontjából.Jelentős változás állt be a település életében, amikor a XIX. század végén beindult a vasúti közlekedés. Az 1882-ben épített HÉV sokat lendített a település helyzetén. A gőzmozdony vontatta szerelvények eleinte a Keleti pályaudvartól csak Kerepesig közlekedtek. 1911-ben meghosszabították Gödöllőig és villamosították az egész vonalat. A helyi érdekű vasút a vele párhuzamosan haladó 3-as főúttal jelenleg is fontos szerepet tölt be a Kistarcsai lakosok közlekedési lehetőségei szempontjából. Mivel a középkorban épült kistarcsai templom elpusztult, a hívek Kerepesre jártak vallásukat gyakorolni. A romok köveit felhasználva 1880-ban kezdték meg a jelenlegi katolikus templom építését. Eleinte a kerepesi plébánia filiáléjaként működött, majd a lakosság növekedésével helyi káplánság indítását hagyta jóvá a váci püspök, 1913-ban. A lakosság számának gyors növekedése az 1908-ban alakult Gép- és Vasútfelszerelési Gyár nagy munkásigényének tudható be. A gyár egyik lakótelepe az 1930-as években a Belügyminisztérium tulajdonába kerültek, ahol már az 1930-as években is internáló tábor működött, mely legsötétebb időszakát az 1950-es években élte. Később rendőriskola, majd tartalékos tisztképzőként funkcionált. A rendszerváltást követően a hazánkban illegálisan tartózkodó külföldiek közösségi szállása, azaz menekülttábor volt éveken keresztül. Jelenleg egy része már a helyi önkormányzat tulajdonát képezi, de az egész komplexum épületei többsége még kihasználatlanul áll. A vasgyári telep létesítésével kezdetét vette a település másik irányban történő terjeszkedése, minek eredményeként a fő közlekedési nyomvonal nagyjából két azonos részre osztja Kistarcsát. A gazdasági válság idején a vasgyár tönkrement. Részvényeit a Ganz Vagongyár vásárolta fel és 1928-ban a gépek leszerelésével, az épületek egy részének lebontásával meg is szüntette. Területén néhány év múlva kisebb fonalgyár létesült, mely gyorsan fejlődött. Privatizálási bonyodalmak miatt épületei nagy része jelenleg üresen áll, területének egyes részén újszerű lakópark épült.

A 19. század második felében beindult iskolai oktatás nyelve 1888-ig szlovák volt. A század elején megnövekedett lakossági létszám újabb oktatóhelyeket igényelt. Az 1000 embert foglalkoztató gyár – óvodával, iskolával, postával ellátott – lakótelepet épített dolgozóinak a vasútvonal eddig lakatlan oldalán. A vasgyár megszűnésével a tisztviselők házából alakítottak ki 8 tantermes iskolát. A mezőgazdaság szövetkezetesítését követően sok - föld nélkül maradt - vidéki család - a főváros kínálta munkalehetőség reményében - telepedett itt le. Az igények 1971-ben egy új iskola megépítését eredményezték, majd az 1979-ben épült 1000 ágyas kórház működésének megindulásakor újabb oktató bázisra volt szükség. 1989-től egészségügyi szakiskola és gimnázium is található Kistarcsán. 1919-től két éven át működött óvoda, majd az 1936-os újraindítást követően folyamatosan bővült. Egy időben bölcsőde is volt. A jelenlegi körülmények közt egy óvoda két telephelyén nyertek elhelyezést a gyerekek, napjainkban 400 fő körüli létszámmal. 1928-ban református templom, 1931-ben evangélikus szeretetotthon épült, mely jelenleg 30 férőhellyel rendelkezik.

Kistarcsát 1978. december 31-én egyesítették Kerepessel Kerepestarcsa néven. 1994. december 11-én a két település ismét önállóvá vált. Kistarcsa 2005. szeptember 1-je óta város.

Kistarcsa címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címert az 1990-es évek közepén Kiss Péter helyi rajztanár, néprajzkutató tervezte.

  • Pajzs: álló, háromszögű pajzs kék mezejében lebegő helyzetű, álló, jobbra fordult és jobbját felemelő, arannyal fegyverzett ezüst kakas.
  • 'Sisak: szembe fordított, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst sisak, vörössel és kékkel ékesített arany heraldikai koronával.
  • Sisakdísz: jobbra fordult, magyaros vörös ruhás kar természetes színében, amint három arany búzakalászt tart.
  • Takarók: mindkét oldalon kék-arany.
  • Felirat: a címer alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok végződésű íves arany szalagon feketével nagybetűs KISTARCSA felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zeneszerző,dalszövegíró,énekes,a Republic együttes alapítója,énekese és frontembere.Ungváron született 1965.május 3-án. Kisvárdán élt,a Cipőfűző énekese volt.1990.február 23-án Tóth Zoltánnal,Boros Csabával,Szilágyi Lászlóval és Bali Imrével megalapította a Republic együttest.Évek óta szívritmuszavarba szenvedett. Ez 2013.február 15-én egy rohamot eredményezett.Újraélesztették és egy Budapesti kórházba szállították. Február 20-án gégemetszést hajtottak végre rajta. Február 23-án a Republic megtartotta 23. születésnapi baráti közönségtalálkozóját a budapesti Kossuth Klubban, ahol nem léptek fel, hanem a legközelebbi rajongók a zenekarral együtt szorítottak a gyógyulásáért,amin megjelent dr. Merkely Béla professzor, Cipő kezelőorvosa is megjelent, aki tájékoztatást adott az énekes állapotáról a jelenlévőknek.Március 910-én kinyitotta a szemét, mozgott is, de az orvosok szerint ez egy epileptikus mozgás volt.Bódi László 2013. március 11-én hajnalban, Budapesten, életének negyvenhetedik évében elhunyt.Édesapja sírhelyéhez közel temették el.

A Kistarcsai Kulturális Egyesület 2006-ban egész alakos szobrot állíttatott a nagy művész 90. születésnapja alkalmából Kistarcsa központjában. A szobrot Janzer Frigyes szobrászművész készítette, mely Simándy József egyik legnagyobb szerepét, a Bánk bánban nyújtott alakítását mintázza.

  • Szent Imre herceg szobra (Thököly út - Szent Imre tér)

Az régi Egészségház előtt áll (az Európa szerte elismert) Sidló Ferenc szobrászművész által készített Szent Imre szobor, melyet 1938-ban emeltek.

  • Hősi emlékmű (Hősök tere)

Hősök terén áll az első világháborúban elesett kistarcsaiaknak emléket állító, "mívesen formázott" köztéri alkotás, melyet 1937-ben emeltek. Az emlékmű testéhez a második világháború hőseinek emléktábláját a rendszerváltás után készíttették az szobor talpazatára.

Hősi emlékmű
  • Emlékfal (Október 23-a tér)

Kettő, különleges emléktábla a kistarcsai internáló táborban fogvatartott emberek emlékére, ahol nagyon sok névtelen vértanú vérét ontották. A tábla egyikét a Katolikus Egyház, a másikat pedig a Kistarcsai Önkormányzat állította.

Emlékfal
  • Hősi kopjafa (Október 23-a tér)

Egyedileg megmunkált, csodálatos alkotást a 2008.október 23-i ünnepség alkalmával állították a kommunizmus áldozatainak emlékére. Az avatáson a helyi vezetőkön kívül részt vett az 56-os Szövetség elnöke és több tagja is. A kopjafát Nagy Sándor fafaragó mester készítette.

Kopjafa
  • Székelykapu (Hősök tere)

Az erdélyi Torja (Kistarcsa testvértelepülése) ajánlotta fel a Vojna család közreműködésével a várossá avatás alkalmával (2005). Különleges faragások, egyedi megjelenítés és csodálatos kézi munka jellemzi Kistarcsa új büszkeségét.

Székelykapu a Hősök tere szélén

A kistarcsai kórház névadója Flór Ferenc sebészorvos, orvosi szakíró, honvéd alezredes, az 1848–49-es szabadságharcban a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tiszteletére emelt mellszobor a belső sétány központi terén kapott helyet.

Flór Ferenc mellszobra
  • Református templom (Hunyadi út)

1928-ban épült egyszerű, de mégis lenyűgöző kivitelezésű templom. A református egyházközség szervezésében kamara hangversenyek hangzanak el a református templomban. Az ünnepekre zenés, verses összeállítással készül a közösség. A templomot 2008 végén részben lakossági segítséggel felújították, melyet 2008. november 15-én adtak át a nagyközönségnek.

Református templom a felújítás után
  • Rózsafüzér Királynője római katolikus templom

Építésének kezdetét, idejét nem ismerjük, stílusjegyei alapján a X–XIII. század között emelték. A mai temető területén, alacsony dombon állt. Román stílusban épült, szentélyével kelet felé nézett (keletelés). Falait simára faragott kváderkövekből építették. Viszonylag kis épület volt. Hajójának belső hossza körülbelül 7,4 méter (4 öl), szélessége körülbelül 3,7 méter (2, 5 öl). Szentélye félköríves záródású (apszis), a hajóval azonos szélességű volt. A szentély és a hajó találkozásánál diadalív emelkedett. A templom minden bizonnyal erődítményi szerepet is betölthetett, erre utalnak vastag falai (60 cm) melyeket támpillérek erősítettek, valamint kerítő fala is. A török időkben romba dőlt. Az 1721-es Canonica Visitatio szerint falai még állottak, csak sekrestyéje és kerítő fala volt romos. 1880-ban bontották le, szerencsére Arányi Lajos festő, művészettörténész rajza megőrizte számunkra.

A mai templom

A rombadőlt középkori templom helyett, a mai templomot 1880-ban kezdték el építeni, jórészt a régi templom köveit felhasználva 1880-tó 1886.igépült 1913-óta önálló plébánia, azelőtt Kerepes filiája volt. Az 1880-ban zajlott jelentős építkezésnek köszönhetjük a ma látható épületet. Az ekkoriban lebontott középkori romok köveit is beleépítették az új épületbe. Belső berendezése 1881-ben készült el, ebből mára csak az orgona maradt meg, sajnos a szószék és a régi fa oltár elveszett. Az 1940-es években kicserélték a berendezését, 1949-ben pedig Istókovits Kálmán festőművész freskókkal díszítette a szentélyt az oltárkép két oldalán. A mennyezeti képeket és az oldalfalak díszítőfestését Takács József mezőkövesdi festőművész készítette 1959-1960 között

A templom leírása

Egyetlen homlokzati középtornya van. Félköríves záródású kapuját zárókő díszíti és két oldalán egyszerű fejezetű lizénapár keretezi. Oldalfalain csekély mélységű szoborfülkék találhatóak. A falakat kettős főpárkány zárja. A homlokzatot egyenes oromfalak koronázzák, melyeket középen timpanon szakít meg. A tornyon négyszögű ablak mélyített tükörmezőben, párkány, majd félköríves záródású ablak zárókővel váltakozik. Kettős, egyszerű fejezetű lizénapárok emelkednek a felső toronyemelet sarkain, melyek fölött párkány, óra helye és kis timpanon található. A tornyot barokk, hagymás vonalú fémfedésű sisak zárja. Oldalt toronykórus van. Az oldalhomlokzatokat 1 karzatablak, 3 hajóablak és a szentély ablaka tagolja, melyek félköríves lezárásúak. A szentély egyenes záródású, melyhez sekrestye csatlakozik.

Belső terek

Belső tere három részre oszlik: kórus, majd három boltszakaszos hajó, végül ehhez csatlakozik diadalív és szűkület nélkül az ugyanolyan széles szentély. A belső tereket csehsüveg boltozat fedi.

Kálváriajelenet festmény (a sekrestyében)

Sötét tónusú olajfestmény a hagyományos kálváriaábrázolás látható rajta. Sherber H. festette 1944-ben. A keresztre feszített Jézust jobbról Szent János apostol, balról Szűz Mária fogja közre.

Keresztelőmedence

Talapzata újabb, medencéje viszont barokk stílusú. Valószínűleg a régi barokk templom egyetlen megmaradt berendezési tárgya az oltárkép mellett. Fedele fém, melyet korinthoszi oszlopfők és növényi indák díszítenek. Fedelének csúcsán Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust, fából faragott, festett szobor áll.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kistarcsai Napok - Az egyesület szervezte kezdetben a Kistarcsai Napokat, melyet néhány éve a városi önkormányzat rendez. Ezen a májusban sorra kerülő rendezvénysorozaton lehetőség nyílik minden helyi szervezetnek a bemutatkozásra. A több helyszínen zajló eseményen kulturális és sport szervezetek egyaránt részt vesznek, emellett egészségügyi és közlekedési programok a legjellegzetesebbek. Továbbá számos, az országban méltán elismert együttes és zenekar is fellép ezen a környező településeken is kedvelt helyi fesztiválon. Álatalában meghívást kap valamely szomszédos vagy külföldi testvértelepülés is, közösségi életük bemutatására. Kiállításokra, színházi előadásokra és sok látványos eseményre számíthatnak a résztvevők.
  • Őszi Kulturális Hét / Görhönyfesztivál - Kistarcsán 2004 óta minden évben adódik lehetőség, hogy a gasztronómiában szívesen kalandozók versenyszerűen süthessenek görhönyt. A Kistarcsai Kulturális Egyesület által megrendezésre kerülő, ínycsiklandó illatok kavalkádjában kialakuló színes forgatag neve: Süssünk görhönyt! – Krumplifesztivál Kistarcsán. A rendezvény programjában a görhönysütő verseny mellett pályázatok, vetélkedők is szerepelnek, a színpadra egész napos műsort szerveznek. A kézműves vásárban sok érdekesség közül választhatnak a látogatók, és nem utolsó sorban sok-sok görhönyt kóstolgathatnak!
  • Pántlika - Pántlika a címe az Őszi Kulturális Hét keretében megrendezésre kerülő nemzetiségi folklórtalálkozónak. A meghívottak népviseletben vesznek részt a zenés felvonuláson, majd műsoros est keretében adnak ízelítőt saját népi kultúrájukból.
  • Szüreti mulatság - Régi hagyományokat idéz a szüreti mulatság. A lovakon és a lovas kocsikon történő színes felvonulás sok érdeklődőt vonz. Az élő zenére szakaszonként menettáncban is vonuló fiatalok több helyen megállnak egy rövid bemutatóra, ahol a nézelődőket is bevonják a közös táncba. A nap bállal fejeződik be.
  • Kistarcsai Kulturális Egyesület - Az 1993-ban alakult Kistarcsai Kulturális Egyesület elsődleges célja, hogy tevékenységével hozzájáruljon a település kulturális programjainak színesebbé tételéhez, serkentse és fejlessze Kistarcsa és a környező települések közösségi életét, segítse a helyi önszerveződő csoportok aktivitását. Tagsága 60 fő körüli. Főbb tevékenységeink: heti rendszerességgel ismeretterjesztő előadásokat szervezünk, műsoros estjeinken fellépési lehetőséget biztosítunk a település tehetséges gyerekeinek, illetve az amatőr és hivatásos felnőtt előadóknak, évente több pályázatot (irodalmi, képzőművészeti, városszépítő…) is meghirdetünk a település lakosságának, minden ősszel kulturális hetet rendezünk, színes programunk a gasztronómiai fesztivál, évente kiadjuk a Kistarcsai Kalendáriumot, a kiemelkedő történelmi évfordulókon emléknapokat rendezünk, szervezünk szemináriumokat, konferenciákat, évi rendszerességgel rendezünk nemzetiségi folklórtalálkozót, évente tartunk nemzeti napokat és történelmi lakomákat
  • Pannónia Néptáncegyüttes - Gyerekek és felnőttek egyaránt szép számmal vesznek részt a Pannónia Néptáncegyüttes életében. Az együttes 1992-ben alakult Kistarcsán. Az együttes működésének célja a helyi szlovák örökség felelevenítése, megőrzése, és emellett a magyar néphagyomány ápolása. Az öt korcsoportban működő táncosok közül a gyerekcsoport is részt vett nemzetközi fesztiválon, a felnőttek pedig angliai meghívásnak tettek eleget. A helyi rendezvények többségén közreműködnek, a Kistarcsai Napokon pedig a folklór délután házigazdái. Évente egyszer önálló estet adnak.
  • Kistarcsai Színház - 2007-ben alakult társulat az igényes szórakoztatást tűzte ki céljául. Többek közt 2008-ban nagy sikerrel adták elő Harold Pinter - A Gondok című alkotását.
  • Ördögi Kör - A diákok alkotta Ördögi Kör Színjátszó Műhely eleinte sikerrel vendégszerepelt több közeli településen, de mióta országos színjátszó találkozókon is szép sikereket értek el, alig győznek eleget tenni a meghívásoknak.
  • Kéknefelejcs Népdalkör - Elsősorban a helyi magyar és szlovák nyelvű népdalok felkutatására, összegyűjtésére, megszólaltatására vállalkozik a Kéknefelejcs népdalkör. A színes népviseletbe öltözött asszonyok már számos településen és rendezvényen öregbítették Kistarcsa hírnevét.
  • Szeretet népdalkör - A Szeretet népdalkör nyugdíjas asszonyok alkotta kórus, mely a népdalok mellett az idősebb korosztály ízlésvilágát kielégítő egyéb dalok előadására is vállalkozik. Ők sötét szoknyában és fehér blúzban lépnek fel.
  • Rozmaring együttes - A Rozmaring együttes ugyancsak nyugdíjas asszonyok közössége. Eleinte csak maguk szórakozására tanultak be vidám jeleneteket, de sikerüket látva és a biztatásnak engedve már nagy tetszés övezte önálló estet is adtak. Teljes mértékben önállóak, tagjaik írják a szöveget, készítik a jelmezeket. Helyi népviseletbe öltözve népdalokat is előadnak.

Kulturális intézmények

  • A Könyvtár - könyvtár gondolata 1903-ban merült fel először. Jelenleg közel 20 ezres Könyvtár több száz olvasója rendszeresen forgatja az állomány könyveit, de sokan térnek be adatgyűjtési vagy újság, illetve folyóirat böngészés céljából is. A könyvtár 2001 óta a felújított Városháza földszintjén kapott helyett.
  • A Művelődési Ház - A település kulturális életének központja a Művelődési Ház intézménye, mely egy 300 főt befogadó kultúrházzat (Csigaház) és a helyi kluboknak helyet adó Civilházat működteti. A szükséges technikai eszközökkel ellátott helyiségek biztosítanak próba lehetőséget a különböző öntevékeny csoportoknak, de tanfolyamok, műsorok, ünnepélyek, gyűlések megtartására is itt kerül sor. Vannak, akik szabadidejükből szívesen áldoznak a több féle egészségmegőrző torna valamelyikére, mások a harcművészetek terén elégítik ki közösség igényüket.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Óvodák:

Általános iskolák:

  • Simándy József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Középiskolák:

Egészségügyi intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egészségház – Körzeti orvos és ügyelet
  • Fogászat
  • Gyógyszertár
  • #Patrona Hungarie
  • #Pharmafort
  • Magánrendelők
  • Pest Megyei Flór Ferenc Kórház

Sportélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kistarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)