Gyömrő
| Gyömrő | |||
 |
|||
| Légifotó a Teleki-kastélyról | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Monori | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Gyenes Levente[1] | ||
| Jegyző | Varga Ernő | ||
| Irányítószám | 2230 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 16 133 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 608,56 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,51 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Gyömrő
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Gyömrő
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 25′ 22,00″, k. h. 19° 23′ 38,93″ | |||
| Gyömrő weboldala | |||
Gyömrő város Pest megyében, a Monori kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A település Budapest központjától 30 km-re, Budapest városhatárától 7 km-re fekszik. Közigazgatási területét regionális és térségi jelentőségű utak érintik:
- a MÁV 120a számú vonala a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal kétvágányú villamosított vasúti fővonal,
- a 31-es főút,
- a 3111-es összekötő út,
- a 4603-es összekötő út.
A település kertvárosi jellegű, teljes közművel ellátott, útjai, utcái teljes mértékben aszfaltozottak, szélessávú vezetékes és mikrohullámú internet elérhető.
Története [szerkesztés]
A város területe az őskortól kezdve lakott, ennek bizonyítéka a réz-, és bronzkori leletek. A településre vonatkozó első írásos adat 1274-ből származik.[3]
A középkorban virágzó település a török hódoltság nyomán csaknem lakatlanná vált. A török kiűzése utáni legfontosabb esemény Gyömrő életében a Rákóczi-szabadságharc idején, 1705. július 3-án tartott fejedelmi seregszemle és beszéd volt. Ennek helyszínét ma emlékoszlop jelzi és a fejedelem által csüggedő katonáihoz intézett beszéd is megtekinthető az eredeti kézírásos formában.[3]
1732-ben a Teleki család szerzett Gyömrőn birtokot. A család gyömrői jelenléte pozitív irányban befolyásolta a település fejlődését. Az általuk felépített kastély máig Gyömrő egyik legszebb épülete. A településen 1750-ben indult meg az anyakönyvezés. Az XIX. század derekán több, ma már történelmi személyiség fordult meg Gyömrőn, és tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig: Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, Táncsics Mihály.[3]
1882-ben nyílt meg a települést érintő Budapest–Újszász-vasútvonal, aminek hatására a fejlődés még dinamikusabbá vált. Ebben az időben téglagyár létesült, aminek helyén a máig kiemelt jelentőségű tófürdő jött létre. Ennek vize bizonyítottan gyógyhatású, ezért az emberek nyaranta tömegével keresték fel, főleg a fővárosból. Közülük sokan később házteleket vásároltak Gyömrőn és családostul itt telepedtek meg, innen járva naponta Budapestre dolgozni.[3]
1913-tól 1950-ig járási székhely volt. Ecser, Maglód, Mende, Péteri, Tápiósáp, Tápiósüly és Úri tartozott a Gyömrői járáshoz.[3]
A politikai pártok is megjelentek a század elején. 1908-ban a szociáldemokrata, 1918-ban a Kommunista Párt kezdett tevékenykedni. 1945. február elejétől 1945. április végéig Gyömrőről és a környékbeli falvakból internálás címén különböző ürügyekkel elhurcolták és meggyilkolták a Horthy-korszak helyi képviselőit: jegyzőket, főjegyzőket, papokat, irodatiszteket, földbirtokosokat, egy járásbírót, egy vendéglőtulajdonost, egy uradalmi intézőt, még egy postamestert is. A Gyömrő környéki gyilkosságok áldozatai több mint húszan voltak, de pontos számuk ma sem ismert. (Az egykori Főszolgabírói Hivatal falán tábla emlékeztet a Gyömrői járás területén 1945 tavaszán történt politikai gyilkosságok áldozataira.)[3]
A második világháború után, a fordulat évét követően a rendszerváltásig a kommunista párt – változó névvel – politizált a településen.
Újabb, elementáris erejű „pártosodás” 1988-ban indult. A FIDESZ, MDF, SZDSZ, FKGP, MSZP, MIÉP, MSZDP kezdte meg tevékenységét kis időkülönbségekkel, és dolgozik napjainkban is Gyömrőn. A Város Polgármesterei: 1990–1993-ig és 1994–1998-ig Garádi István, 1998–2002-ig Rádóczi Gusztáv, 2002-től Gyenes Levente.
Gyömrő 2001. július 1. óta város.
Kultúra [szerkesztés]
Gyömrő városában működő televízió stúdió a SIGNAL TV, amit a helyi Teleház Egyesület működtet. A RÁDIÓ GYÖMRŐ pedig a város és a környező települések rádiója volt 2010-es megszűnéséig.
Intézmények [szerkesztés]
Gyömrőn városháza, egy bölcsőde, három óvoda, három általános iskola, egy gimnázium és szakközépiskola, két szakiskola, öt háziorvos, két orvosi rendelőintézet, három gyógyszertár, mentőállomás[5], önkéntes tűzoltóság, polgárőrség, városvédelmi egyesület, könyvtár, művelődési ház, egy postahivatal, egy OTP Bank-fiók, egy K&H bankfiók és egy takarékszövetkezet található.
Látnivalók [szerkesztés]
.jpg)
.jpg)
.jpg)
- Teleki-kastély
- Tófürdő
- Tőzeges-tó
- Református templom (benne Antonio Canova domborműve)
- Katolikus öregtemplom (Barokk, 1777)
- Rákóczi-emlékhely (a Mánya-réten)
- Tájház
- Magtár
- Római kori kőhíd Gyömrő határában
- Állatkert
Sajtó [szerkesztés]
- Gyömrő – közéleti és információs magazin
- Gyömrő Városi Televízió
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Gyömrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ^ a b c d e f Gyömrő helytörténete az őskortól napjainkig. Gyömrő város portálja. (Hozzáférés: 2011. október 15.)
- ↑ Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő – testületének 33/2010. (XII. 16.) sz. rendelete rovásírásos helyiség-névtáblák kihelyezéséről
- ↑ Rólunk. Gyömrői mentőállomás oldala. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
Források, irodalom [szerkesztés]
- Palasik Mária: Félelembe zárt múlt – Politikai gyilkosságok Gyömrőn és környékén 1945-ben – Napvilág Kiadó, Budapest, 2010, 248 o.– ISBN 978-963-9697-71-3
- Gyömrő város portálja
További információk [szerkesztés]
- Térkép Kalauz – Gyömrő
- Légifotók A gyömrői nyugdíjas otthonról és az uszodáról.
- Légifotók a kastélyról
- Városi Televízió
- Gyömrő műemlékei
|
|||||
|
|||||||
