Teleki József (politikus)
Széki Teleki József, gróf, tetétleni (Gyömrő, 1859. szeptember 2. – Budapest, 1945. augusztus 27.) országgyűlési képviselő, főrendiházi tag
Tartalomjegyzék |
Családja és tanulmányai [szerkesztés]
Apja széki Teleki Sándor gróf (1829–1875), édesanyja: széki Teleki Jozefina grófnő (1838-1915) voltak. Hat testvére volt: Gyula (1858-1921), Margit (1860-1922), László (1864-1949), Anna (1866-1925), Katalin (1869-1948) és Tibor (1871-1942).
Középiskolai tanulmányait, mint magántanuló a gyömrői szülői háznál és a budapesti református gimnáziumban folytatta. Felsőfokon Lipcsében, majd Berlinben tanult jogot. Államtudományi doktorátusát a budapesti tudományegyetemen szerezte.
Pályafutása [szerkesztés]
Előbb a pesti felső járás tiszteletbeli főszolgabírája volt, majd elfoglalta helyét a főrendiházban. Első beszédét a főrendiház reformtárgyalásakor mondta. Később a főrendiház jegyzője lett, majd a főrendiház delegációjába is póttagul választották. Pest vármegye virilistája lévén, részt vett a vármegyei törvényhatósági bizottság munkájában, főként sokat tett a lótenyésztés emeléséért. 1887-ben Szabadelvű Párti programmal a fülöpszállási választókerületben képviselő lett. 1892-ben pedig a makói választókerületben az ellenzéki Justh Gyulával szemben ő lett a képviselő. 1896-ban azonban (ismét Justh Gyulával szemben) kisebbségben maradt, s újból elfoglalta helyét a főrendiházban. A Pest megyei Nemzeti Munkapárt megalakulásakor, 1910. március 19-én, elnökévé választotta. Az 1910. évi választások alkalmával a dunavecsei kerületben lépett fel, de kisebbségben maradt. Tagja volt a közjogi és törvénykezési bizottságnak és a véderő bizottságnak. Ugyancsak tagként vett részt a királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróság, s a közigazgatási fegyelmi bíróság munkájában. A valóságos belső titkos tanácsosi cím birtokosa. A 7. huszárezred tartalékos honvéd huszárhadnagya volt. Tagja volt a hartai képviselőtestületnek is. Részt vett az 1896-os millenniumi kiállítás megrendezésében.
Felesége: Apaji Szászy Júlia (1863-1950) volt. A felesége a vármegye baromfitenyésztési szakosztályának elnökeként is tevékenykedett. Gróf Teleki Margit, leánytestvére révén Khuen-Héderváry Károly grófnak sógora volt.
Tetétleni birtok [szerkesztés]
Dunatetétlen, pontosabban Nagymajor volt a székhelye a tetétleni grófi családnak. Ide építtetett Teleki József 1914-ben egy parkkal körbevett kastélyt. A két világháború közötti években gróf Teleki József unokaöccse, gróf Teleki Mihály vette át a dunatetétleni gazdaság irányítását az öreg gróftól, aki már nem bírta megfelelően ellátni a feladatot, de azért továbbra is itt élt.
Társadalmi élete [szerkesztés]
A dunavecsei református polgári iskola alapulásának tízéves évfordulóján vette föl az akkor megválasztott, új református egyházkerületi főgondnok, tetétleni gróf Teleki József nevét, „az ő nagybecsű engedélyével”. Ekkor terveztették meg Török Ignác budapesti építésszel az iskola új épületét, melyet 1929 szeptemberében avattak fel. Kirándulásokon megfordultak a diákok a Dunakanyarban, Kecskeméten és Pesten kívül az iskola névadójának tetétleni birtokán is. Az 1940-es években a Református Egyetemes Konvent világi alelnöke, továbbá a Gazdák Biztosító Szövetkezetének igazgatósági tagja volt. A Magyar Érdemrend nagykeresztjét is birtokolta. 1896-ban Makó díszpolgára lett.[1]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Címerek és díszpolgárok Makón. Makó, 1991. A Makói Múzeum Füzetei, 69.
