Dunakanyar
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. Ezen a részen a folyó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik, valamint folyásiránya nyugat-keletiről észak-délire változik. Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete. A Dunakanyar (kultúrtáj) szerepel a világörökségi várományosi (jelölti) listán. Valószínűleg a visegrádi középkori királyi központ és az esztergomi középkori vár helyszíneinek összevonásával. 2006 óta a Dunakanyar védőszentje Szent Hedvig, lengyel királynő.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A fenti meghatározást a terület szűkebb értelmezésére használjuk. Tágabb értelemben idesoroljuk még a Duna íve által bezárt jobb parti vidéket, valamint a folyamtól északra emelkedő Börzsöny hegység nagyobbik, Pest megyéhez tartozó felét. A Duna könyöke által bezárt Pilis hegységet és Visegrádi-hegységet a part menti területekkel.
Természeti adottságok [szerkesztés]
A Duna áttöréses völgyre jellemző, változatos hegyvidékektől övezett. Szépen gondozott parkerdők, vadrezervátumok , természeti ritkaságok, hazai viszonylatban fontos klimatikus folyóparti üdülőhelyek, szigetek, vízi-, és télisport lehetőségei együttesen alkotják természeti értékeit.
Közlekedése [szerkesztés]
A tájegység közlekedése jónak mondható. A bal parton az M2-es autóút és a 2-es főközlekedési út (Budapest – Parassapuszta nemzetközi tranzit forgalmat is lebonyolít. Kiágazik belőle felé a 12-es út. (Budapest – Vác – Nagymaros – Szob. A jobb parton a 11-es út halad. (Budapest – Szentendre – Visegrád – Esztergom). A vasúti közlekedést a 70-es számú (Budapest – Vác – Szob) villamosított nemzetközi fővonal és a 2-es számú (Budapest-Esztergom) mellékvonal, illetve a Szentendrei HÉV biztosítja. Ezenkívül a Volánbusz sűrűn közlekedő helyközi autóbuszaival minden település megközelíthető. A táj rendkívüli szépségét azonban a folyóról lehet élvezni a Mahart Budapest-Szentendre-Visegrád–Esztergom viszonylatban menetrendszerűen közlekedő személyhajó járataival, illetve az alkalomszerű sétahajókkal.
Művészettörténete, történelmi emlékei, természeti látnivalók [szerkesztés]
A részletesebb műemléki jegyzékek, a részletesebb természeti látnivalókról szóló leírások, a vonatkozó településeknél olvashatóak.
A Duna jobb partja és a Szentendrei sziget [szerkesztés]
A tájegység művészettörténeti és történelmi emlékekben az ország egyik leggazdagabb vidéke. A barokkot Budapest, Szentendre és Vác képviseli, Visegrád a reneszánszot idézi, míg Esztergom a magyar román kort képviseli. Ezek az adottságok a magyar történelem jelentős, korszakos emlékeit jelentik olyan tájképi és természeti környezetben, amelyek turisztikai vonzerejüket megtöbbszörözi.
Helyén megerősített római város állt Salva Mansio néven. Nagy Károly a 8. század ban „Osterringun”-nak (keleti gyűrűnek) nevezte, a korábbi avar gyűrűsáncokról. A középkori elnevezés Strigonium is ebből alakult ki. Itt született I. István és 1000-ben itt koronázták királlyá. Az Árpád-kor első századaiban az ország fővárosa volt. A mai napig a magyar katolicizmus egyházi székhelye. Az ország legnagyobb temploma a bazilika. Itt van még a Bakócz-kápolna a reneszánsz művészet remeke. Itt őrzik az ország legnagyobb egyházi kincsgyűjteményét. Az altemplomban búcsújáró hely alakult ki Mindszenty József hercegprímás hamvainak hazahozatala óta (1991). A Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb vidéki műtörténeti gyűjteménye. Itt őrzik M S mester műveit. Itt van még az ország legjelentősebb egyházi levéltára is.
Visegrádtól nyugatra található. I. Béla királyra itt szakadt rá 1063-ban a trón mennyezete. Valószínű merénylet következtében. 1100 körül Álmos herceg Könyves Kálmán testvére egy román kori prépostságot létesített. Könyves Kálmán itt vakíttatta meg Álmost fiával Bélával, mert a trón a saját fiának szánta. A település felett emelkedik a Prédikálószék.
A Duna-kanyar legfestőibb települése. Keskeny teraszlépcsők felett meredek sziklafalakkal emelkedik magasba Várhegy jellegzetes andezit láva tömege. A rómaiak erődöt építettek a Sibrik dombon. A népvándorlás után megtelepedő szlávok adták a Visegrád nevet. Az egykori római erődben volt fogoly Salamon király. A tatárjárás után épült fel a fellegvár. Csák Máté leverése után Károly Róbert Visegrádot jelölte ki az ország fővárosának. 1320 körül építette fel a nagyszabású királyi Palotát. A török időkben 350 termes palota elpusztult földomlás következtében. A fellegvárat a Rákóczi szabadságharc során az osztrákok felrobbantották.
A település helyén római castrum körüli városka volt. A romjai mai láthatók a Szentendrei Duna-ág mentén húzódó faluban. A csendes nyaralóhelynek református temploma klasszicista elemekkel ötvözött, késő barokk kápolnái vannak. Hegyoldalából andezitet bányásznak.
A 19. században kiépült nyaralóhelyekből vált községgé. Az első reprezantatív nyaralók tudósok, színészek és más művészek számára épültek. Nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékmúzeum. Itt található a legszebb kilátást nyújtó magaslat a Vörös-kő Termálvizes strandja és uszodája van.
Rendszertelenségben kanyargó, szűk kis utcái, lépcsős sikátorai, különleges hangulatot adnak a városnak. I. Endre görög szerzeteseket telepített be. A török terjeszkedés elől menekülő szerbek, dalmátok bevándorlásával nőtt lakossága. A 18. században barokk stílusban emelt épületek ötvöződtek, Az ortodox egyház központi szerepköre, a szőlőművelés és kézművesek tevékenysége kulturális és kereskedelmi intézmények idetelepülése. Majd 1887-ben a HÉV megépítése és a villamosítás különleges miliőt hozott létre. A Skanzen azaz a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum is itt talált otthonra.
Rézkori temető és a legrégebbi 4000 éves négykerekű európai agyagkocsi lelőhelye. A Duna-parton római kori őrtorony található. Szépek a templomai. Ide is szerbek menekültek.
A Szentendrei-sziget legrégebbi települése; kőburkolatú töltés védi. Könyves Kálmán idején oroszok települtek be; a nevét is innen nyerte. A falu határában római őrtornyok találhatók. A vízitúrázóknak kiépített táborhelye van. A falu és Visegrád között kompjárat közlekedik.
A sziget legszélesebb részén lévő faluhoz műút vezet a váci komptól Tótfaluba. Onnan a sziget egyetlen hídján át Tahiba. A két községet egyesítették a fenti néven. Pollack Mihály síremlékét Ybl Miklós tervezte. A Váccal szemben lévő Duna parton a Pokolcsárda mellett római őrtorony maradványok vannak. Váccal komp köti össze.
Középkori eredetű falu. A török uralom idején el nem pusztult falu volt. Műemlék értékű az egykori Eszterházy-birtok. A sziget túlsó oldalán épült meg Surány nyaraló-, és horgásztelepe, ami közigazgatásilag a településhez tartozik.
Az egyetlen falu a Szentendrei-szigeten ami nem a parton épült. A 13. századi monostorát több szerzetesrend is birtokolta. Népi építészeti emlékek az oromfalas házak. A településhez tartozó Horány kedvelt üdülőtelep.
A Duna bal partja [szerkesztés]
az Ipoly torkolatánál fekszik. Régészeti leletekben gazdag. A település nyaralóhely jellegű. A török uralom után újjáéledő faluban barokk stílusú templom épült 1775 és 1778 között. A Börzsöny múzeumban a környék régészeti leletei, az Ipoly menti falvak népviselete, népi bútorai és használati tárgyai láthatók.
A falu házai a Börzsönyhöz tartozó Szent Mihály-hegyre (485 m) épültek fel. A török időket követő betelepítések során szlovák favágók, majd dél-német telepesek vettek részt. A klasszicista kálvária szinte a falu közepén magasodik. A község arról is nevezetes, hogy a kilencszázhúszas évektől itt élt Szőnyi István festőművész. Műterem házában ma emlékmúzeum működik. A falu másik érdekessége egy nyugalmazott hajóskapitány gyűjteményének kiállítása a Hajózástörténeti Múzeumban.
középkori eredetű város. Visegráddal szemben Károly Róbert uralkodása idején annak ikertelepülése lett. Kiemelt szerepét csak a török megszállás idején vesztette el. Ma jelentős üdülőhely, a dunai vízi sport jelentős bázisa. A 14. században épült gótikus stílusú rk. temploma van. A városban művésztelep működik.
Dél-Börzsöny turisztikai életének legfontosabb kiindulópontja. A 18. századtól létezik itt település. Mária Teréziától a betelepített telepesek szabadalomlevelet kaptak. A 19. század elején a Morgó patakon mintegy fél évszázadig fát úsztattak. Egy vadászkastélya is van, melyet jelenleg szociális otthonnak használnak. Keskeny nyomtávú erdei kisvasút vezet Szokolyán át Királyrétre.
Anonymus a Gesta Hungarorumban már említést tesz a faluról. Temploma 19. századi. Látnivalói közé tartozik a Gorka kerámiamúzeum és Ybl Miklós lakóháza
A Duna völgyén haladó ősi útvonalak mentén fontos átkelőhelynél épült, hegyvidék és a síkság találkozásánál. A környező tájat a Naszály hegy (652 m) zárja le. A bronzkortól lakott hely. I. Géza egyik oklevelében már városként említi. A tatárdúláskor elpusztult, majd német telepesek segítségével építik újjá. Migazzi Kristóf püspök a 18. század nagy mecénása, a váci székesegyházat copf stílusban építette. Előtte már 1074-ben állt itt székesegyház. A kupola freskóit Franz Anton Maulbertsch alkotta. A börtön mellett áll az ország egyetlen diadalkapuja, ahol Mária Terézia látogatását fogadták. (1764-ben) Az ország első vasútvonala Pest és Vác között 1846-ban épült meg. A város székesegyházában és templomaiban rendszeresen tartanak orgonaversenyeket és visszatérő koncerteket.
A Dunaparton vízibázis létesült.
Környékén kőkori és bronzkori települések nyomait fedezték fel. A honfoglalás után állandó település létesült. Erről a 13. századi körtemplomának alapfalai és a gótikus szentélyrészlet tanúskodik. A kompkikötő mellett római erődítésmaradványok találhatók. Dunakeszi sportrepülőtérrel is rendelkezik.
Települései és látnivalóik [szerkesztés]
Települései [szerkesztés]A Duna jobb partja:
A Duna bal partja: |
|
A Szentendrei sziget: Börzsöny – Ipoly völgye:
|
Látnivalói [szerkesztés]
A Duna jobb oldali partszakaszán:
- A Rám-szakadék
- A Dera-patak szurdokvölgye
- A Holdvilág-árok
- Pilisszentléleki pálos kolostor romja
- A Vadálló-kövek sziklaalakzatai
- Kilátás a Prédikálószékről
- A Pilis sziklabarlangjai (Legény-, Leánybarlang, Ördöglyuk)
- A vadmacska és a hiúz, a kövi rák, a kövi csík, a gyepi béka, a kockás sikló és a pannon gyík, a kerecsensólyom és a törpesas, a barna kánya és a kígyászölyv és darázsölyv, A Szentendrei-sziget madárvilága (kárókatona, szürke gém, nagy kócsag, jégmadár), a bajszos sármány, a holló és a vízirigó.
- A mocsári nőszőfű és a mocsári aszat, a sziget alföldi pusztákat idéző homokpuszta-gyepeinek flórája (magyar szegfű, agárkosbor, gyíkhagyma, fekete kökörcsin, naprózsa, homoki kikerics, és a fokozottan védett csűdfű)
- Szkíta és kelta emlékek, földvár Pomáz határában
- Kőkori leletek Csobánka határából
- Ulcisia Castra Szentendrén és a térség római erődrendszere (őrtornyok, hídfők)
- Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
- Dobogó-kő
- Magyarország első sípályája Dobogókőn 1923 óta
- Makovecz Zsindelyes Dobogókőn
- A pomázi Teleki-Wattay kastély
- Szentendre belvárosa
- A 80 éve alapított Szentendrei Festők Társasága és a szentendrei képzőművészet
- A 40 éves Szentendrei Teátrum
- A Vujicsics-hagyaték és a délszláv népzene
- Magyarország első, nem török kávékereskedője Szentendrén 1696-ban
- Egykori dalmát borpince-rendszer a Szamárhegy alatt
- A környék szőlő- és gyümölcstermesztés, a szentendrei vörösbor
- A Hamvas Béla-hagyaték és a szentendrei irodalom
- Karinthy Ferenc és Móricz Zsigmond Leányfalun
- Áprily Lajos költészete Visegrádon
- A Visegrádi fellegvár és a Salamontorony
- A Visegrádi királyi palota és a reneszánsz kút
- Unger-Bercelly késő barokk kúria Pócsmegyeren
- Ördögmalom-vízesés
A Duna bal oldali partszakaszán:
Képgaléria [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- MTESZ Munkabizottság: A kék Duna (Barangolás a Duna mentén) Duna projekt (Győr, 1994) Munkaszám: 7252-00-560
- Officina egyetemes lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-87-2
- Hegedüs Ernő:Ideghenforgalmi földrajz I. (KVIF. Budapest, 2004.) FI-05-01/2004
- Magyarország – Panoráma útikönyvek (Budapest, ? )
Kapcsolódó szócikk [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
- dunakorzo.info - A Dunakanyar Televíziós Hírportálja
- Dunakanyar.hu regionális turisztikai és információs portál
- http://dunakanyar.lap.hu/
- Kirándulások Dobogókőről a Visegrádi-hegységbe és a Pilisbe
- http://www.dptkt.hu/
- Légi fotó a Dunakanyarról
- Félperces filmecske a dunakanyari napnyugtáról
- Túrautak.hu - kirándulások a Dunakanyarban
-
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunakanyar témájú médiaállományokat.
