Kisoroszi
| Kisoroszi | |||
 |
|||
| Kisoroszi, Szentgyörgypuszta felől | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Szentendrei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Molnár Csaba[1] | ||
| Irányítószám | 2024 | ||
| Körzethívószám | 26 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 962 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 87,93 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kisoroszi
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kisoroszi
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,80730°, k. h. 19,01201° | |||
| Kisoroszi weboldala | |||
Kisoroszi község Pest megyében, a Szentendrei kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
A Szentendrei-sziget 31 km hosszú, átlagosan 3-3.5 km széles, a Duna folyásának megfelelően, ívesen meghajlik. A sziget csúcsán szálas nyárfák, öreg fűzek alkotnak összefüggő erdőséget. A sziget e területe tájvédelmi területre esik. (Duna-Ipoly Nemzeti Park) A sziget szentendrei Duna-ág felé laposodó partja ideális fürdőhely. A csendes erdős vízparti táj már hozzávetőlegesen száz év óta kedvelt célpontja a városi embereknek. Az 1930-as években az akkori cserkészszövetség rendszeres táborhelye volt. Ezeken a túrákon több alkalommal részt vett gróf Teleki Pál akkori miniszterelnök is. A szigetcsúcsról szép kilátás nyílik a Dunára és a mögötte magasodó visegrádi hegyekre, illetve a túlsó parton a Börzsöny láncolatára. A sziget északi csúcsán, a Duna elágazásánál van Kisoroszi.
Nevének eredete[szerkesztés]
A hagyomány szerint Kálmán király uralkodásának idején Oroszországból beköltözött emberek szállották meg ezt a helyet, akiktől a helység a nevét kapta.
Szent Imréről egykorú forrás azt jegyezte fel, hogy címe "dux Ruizorum", azaz "oroszok vezére" volt, trónörökös utódjáról, Orseolo Péterről pedig azt írták, hogy mint trónörökös, princeps exercitus regis, "a királyi sereg parancsnoka" lett. Minthogy régi magyar nyelven az oroz szónak "királyi ajtónálló, csatlós, a testőr" jelentése is volt, a bizánci császárnak pedig, ugyanúgy, mint a kijevi nagyfejedelemnek, rúsz, ill. varég (varang, varjág) testőrsége volt, a magyar királyi testőrséget az államalapítás után az a népelem alkothatta, amelynek Orosz és Varang helyneveinkben maradt emléke.
Más vélemények szerint Kisoroszi mégsem az orosz, hanem a Rosd szóhoz köthető. A falu a Rosd nemzetség ősi birtoka volt.
Neve (régi helyesírással) Kis-Oroszi, előtte Oroszfalu. Feltételezett fejlődési sorrendje: - Rosd - Rosdfalu - Rosfalu - Orosfalu - Oroszfalu - Orosz - Oroszi - Kisoroszi
Története[szerkesztés]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Kisoroszi golfpálya (18 lyukú)
- Kisoroszi - Cseres-tó
- Cseres-tó panorámafotó
- Baktay Ervin Indián-cowboy Múzeum (Western játékok emlékhelye)
- Halápi Lovarda (indiántábor)
- Régi Idők Háza: Kisoroszi régi tárgyainak kiállítása egy 19. században épült házban kiállítva, a gyerekeknek népi játszóházzal kiegészítve. Nyitva tartás: péntek 15-18-ig, szombat - vasárnap 10-18-ig. Minden szombaton 4 órától népi kulturális programok.
Híres emberek[szerkesztés]
- 1896-tól 1927-ben bekövetkezett haláláig itt élt és dolgozott Ujváry Ignác festő, „a sziget szerelmese”.
- Élete utolsó éveiben itt élt és a református templomban kántorkodott Illés Lajos az Illés-együttes zenésze.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Kisoroszi a www.utikonyvem.hu oldalon
- A település története
- Duna Kisoroszinál
- Pegazus szobor - Kisoroszi
- Szentendrei-sziget csücske - Kisoroszi
- Kisoroszi térkép
- "Kisoroszi keresztjei"
Közigazgatási listák[szerkesztés]
 |
  Nagymaros 2 km |
 Kismaros 1 km |
 Verőce 2 km |
 |
 Visegrád 2 km |
|
 Vác 7 km |
||
 Dunabogdány 2 km |
 Tahitótfalu 5 km |
|
|||||
