Baktay Ervin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baktay Ervin
Születési neve Gottesmann Ervin
Született 1890. június 24.
Dunaharaszti
Elhunyt 1963. május 7. (72 évesen)
Budapest
Foglalkozása festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító

Erdőbaktai Baktay Ervin (sz. Gottesmann Ervin; Dunaharaszti, 1890. június 24.Budapest, 1963. május 7.) festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baktay Ervin sírja a budapesti Farkasréti temetőben (608-195. templomi fülke)

Apja Gottesmann Raoul, anyja Martonfalvi Antónia Alojzia volt. A Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet, Hollósy Simonnál. Az első világháborúban a fronton szolgált. Tudta, hogy Schöfft József Ágoston Indiai útján találkozott Kőrösi Csoma Sándorral és lerajzolta. Az 1920-as évek elején fordítások, könyvek közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát. 1926–1929 között Indiában tanulmányozta az indiai vallásokat és kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma Sándor egykori tartózkodási helyeit és emlékeit. 1929-ben maláriás betegen tért haza. 1930–1944 között A Földgömb című lap egyik szerkesztője volt. 1933-ban a Debreceni Egyetemen bölcsészdoktorrá avatták. 1946-tól 1958-ig a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója, az ELTE megbízott előadója volt. 1956–57-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában: egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akit meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra, 1956-ban. 1959-ben részt vett az Iparművészeti Múzeumban rendezett Ázsia művészete című kiállítás előkészítésében. Nyugdíjba vonulása után számos külföldi országban (Anglia, Svédország) tartott előadást India művészetéről.

Egyes források Baktayt (álnéven) F.W. Bain angol íróval azonosítják.

Testvére Gottesmann Marie-Antoinette, akinek Szimla rádzsájának fiával, Umrao Sher-Gillel kötött házasságából született lánya, Amrita Sérgil India egyik legnagyobb modern festője. Unokatestvére volt Gottesmann Ernő filmproducer, gyártásvezető.[1]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érden és Dunaharasztiban szobra áll.[2] [3] Szülővárosában gimnázium viseli nevét. [4]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rabindranath Tagore (Bp., 1921)
  • Rabindranath Tagore az ember, a művész és a bölcs (Bp., 1922)
  • A világ tetején. Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain a nyugati Tibetben (Bp., 1930, 1934)
  • India I–II. (Bp., 1931, 2000)
  • A boldog völgy országa. Barangolások Kasmírban (Bp., 1934)
  • A messzeségek vándora. Kőrösi Csoma Sándor Indiában és Tibetben (Bp., 1934, 1960)
  • Szanátana dharma, az örök törvény (Bp., 1936, 1991)
  • Pandzsáb, az Öt Folyó országa (Bp., 1937)
  • Hindusztán (Bp., 1938)
  • Indiai éveim I-II. (Bp., Révai, 1938., 1939.)
  • Királyfiak földjén. Rádzsputána és Gudzsarát (Bp., 1939)
  • A diadalmas jóga. (Bp., 1942, 2001)
  • A Háromszéktől a Himalájáig. Kőrösi Csoma Sándor életútja (Bp., 1942)
  • A csillagfejtés könyve (Bp., 1942, 1943, 1945, 1989, 2000)
  • India bölcsessége (Bp., 1943, 2000)
  • India művészete (Bp., 1958, 1963, 1981)
  • A messzeségek vándora (Bp., 1960)
  • Kőrösi Csoma Sándor (Bp., 1962, 1963, 1981, 2000)
  • Indiai regék és mondák (Bp., 1963-tól)
  • Asztrológiai prognózis (Bp., 2001)
  • India és Indonézia felfedezése és meghódítása
  • Jancsi nyeregbe száll (Ifjúsági regény, Révai, 1940)
  • Homo Ludens. Emlékeim nyomában (Bibliotheca Hungarica Artis Asiatice, Budapest, 2013, ISBN 978-615-5217-11-1)

Műfordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • F.W. Bain művei
  • Mahábhárata (Bp., 1923)
  • Omár Khajjám: Rubáík (Bp., 1936)
  • Rámájana és Mahábhárata (Bp., 1960)
  • Vátszjájana: Káma szútra (Barka kiadó, Bp 194..)
  • Paul Brunton: India titkai
  • Grey Owl: Két kicsi hód
  • Grey Owl: A rengeteg zarándokai
  • Bölényfia Hosszú Lándzsa emlékiratai

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emléktáblája egykori lakóhelye (Budapest, XI. kerület Eszék utca 16/a. számú ház) falán, szobra (Domokos Béla műve) a Magyar Földrajzi Múzeum parkjában látható. Nevét vették fel az alábbi szervezetek.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Titkolt történetek 1956-ból - Baktay és Nehru. Dokumentumfilm, 2006

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Baktay (Gottesmann) Ervin nagyapja Gottesmann Adolf, akinek fia volt id. Gottesmann Ernő (a filmproducer apja), illetve Gottesmann Raoul, aki Baktay Ervin apja volt.
  2. Baktay Ervin mellszobra Érden
  3. Amiről a haraszti utcák mesélnek III. – 120 éve született Baktay Ervin
  4. A Baktay Ervin Gimnázium honlapja

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baktay Ervin témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
  • Keleti művészeti lexikon. Szerk. Fajcsák Györgyi. Corvina, Bp., 2007.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Czinege Erik [és mások]: Dunaharaszti története. 1-3. Dunaharaszti, Dunaharaszti Helytörténeti Emléktár, 2000-2001. (Dunaharaszti múzeumi füzetek 1, 3-4.)
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
  • Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
  • Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.