Kámaszútra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Khadzsuráhó templomának erotikus szobrai
Mukteswar templomának erotikus szobra
Fürdés után – indiai festő alkotása 1775-ből.
A hinduizmus szerelem istene Kámadéva (18. századi ábrázolás)

A Kámaszútra[megj 1] (szanszkrit, dévanágari írással: कामसूत्र; jelentése: „a szerelem vezérfonalai”) a „szerelem tudománya”, az emberi szexualitás kultúrájának ősi, szanszkrit nyelvű összefoglalója, Vátszjájana indiai filozófus műve.

A Kámaszútra az élet érzéki örömeinek egyik legősibb könyve, jelentéstartalmában azonban túlmutat a nyugati fogalmak szerinti „szexuális tankönyv” fogalmán, valójában az életre tanító mű.[1]

A Kámaszútra műfordításai gyakran válogatás alapján vagy közvetítőnyelv segítségével készültek, nem pedig az eredeti műből. Jelenleg sokféle szövegváltozat van forgalomban, és ezeknek megfelelően az értelmezési hagyományban is némiképp eltérő irányok mutatkoznak.[megj 2][2] Magyar nyelvre történő átültetése más erotikus művek, mint az Anangaranga, a Sukaszaptati, a Gíta Govinda [3][megj 3] fordítását eredményezte.

A szerelem tudományának története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az indiai kultúra a szexualitást sosem kezelte tabuként, de a szexuális nyitottság főként a házaséleten belül, vagy egyes vallási rítusok során nyilvánul meg (tantrizmus). Az indiai családmodell kifelé zárt, az indek magánélete, öltözködése szemérmes.[4] Az erotikus kérdéskört azonban számos művészeti alkotásban, tanulmányban, értekezésben dolgozták fel a képzőművészek és a tudósok. Az ősi India szexuális nyitottságát a templomok erotikus szobrai[5] (Khadzsuráhó) is bizonyítják. Az utazásairól ismert Ibn Battúta, akinek az útleírásai az indiai történetírás számára is nagy jelentőséggel bírnak, leveleiben megörökítette 1335-ben tett utazását Khadzsuráhóba. Feljegyzései szerint a templomokat tömegek látogatták, az emberi szexust az istenek áldásos tevékenységének tartották.

A hinduizmus alapvető forrásai a védák (Véda, azaz tudás). Nem egy ember alkotása, hanem évezredek során formálódó hittételek összessége. Kámadévát,[6] a szerelem istenét a védikus korban a kozmikus vágy vagy a teremtőerő megtestesülésének gondolták, olyasvalaminek, ami elsőként bontakozott ki a mindent megelőző káoszból, s létével megalapozta a teremtés további aktusait. Később vonzó ifjú lénnyé vált, aki szerelemhozó virágnyilakat lövöldöz: íja cukornádból van, a húrt egymásba kapaszkodó méhek alkotják. Az istenek egy alkalommal rávették Kámadévát, hogy gerjessze fel Sivában a felesége, Párvati[7] iránti vágyat. Isteni ölelkezésük ezer éven át tartott. Egy szolgájuk kileste őket, és lehozta a földre a szeretkezés tudományát.

Az emberi szexualitás és örömszerzés útmutatója ősi műfaj az indiai kultúrában. A mítosz szerint a „teremtmények Ura” – amikor megalkotta a férfiakat és a nőket – törvényekbe foglalta létezésük viszonyait, ami a dharmát, az arthát és a kámát illeti (azaz a vallást, a vagyonszerzést és a testi szerelmet). Százezer fejezetben írta elő számukra, hogyan tartsák meg parancsolatait. A legősibb ismert írásba foglalása ezeknek a legenda szerint:

  • Manu Szvájambhuva, a legendás bölcsnek, Brahmá isten fiának műve, aki a dharmára vonatkozó törvények egy részét rögzítette;
  • Brihaszpati műve, ő az arthára vonatkozóakat gyűjtötte össze;
  • a káma törvényeit pedig Nandin Mahádéva írta le ezer fejezetben.

Mahádéva művének ötszáz fejezetre rövidített változata Uddálaka fia, Svétakétu Auddálaka, a Kr. e. 8. században élt filozófus munkája (ő igazolhatóan történeti személy). A mű még így is nagyon terjedelmes volt, ezért a Páncsálabeli Bábhravja újabb átdolgozást készített 150 fejezetben. Az ő kivonatos alkotását később újra és újra feldolgozták és tömörítették.

Bábhravjától származik a témakör hét fő szakaszra osztása:

  1. Szádhárana („Általános kérdések”) – Csárájana kidolgozásában.
  2. Számprajógika („Ölelések”) – Szuvarnanábha kidolgozásában.
  3. Kanjászamprajuktaka („A férfi és a nő egyesülése”) – Ghótakamukha átdolgozása szerint.
  4. Bárjádhikárika („A magunk feleségéről”) – Gónardíja átírásában.[megj 4]
  5. Páradárika („A mások feleségéről”) – Gónikáputrától.
  6. Vaisika („A kéjhölgyekről”) – Dattaka külön műben foglalta össze.
  7. Aupanisadika („Titkos tanítás, a csábítás művészete, szerelmi varázslatok és szerek”) – Kucsumára könyve.

E sokféle szerző sokféle eredetű munkáját fűzte egybe végül Vátszjájana, ez lett a legismertebb és legáttekinthetőbb indiai tankönyv a szerelmi tudományokról. Vátszjájana, aki egyébként nőtlen visszavonultságban élt, úgy tartotta, hogy az elmúlt korok összes szexuális ismereteinek összeállítása, számára egyfajta meditáció és elmélkedés Istenről.[1]

A korabeli olvasó leginkább erotikus „felvilágosító” irodalomként ismerte meg a könyvét, a filológiai álláspont azonban számos tudományos rejtélyt vél felfedezni a mű körül. Az egyik ilyen vélemény szerint különös, hogy Vátszjájana korában a nők kiszolgáltatottak és jogfosztottak voltak, a mű mégis ennek a ténynek ellentmondva királynőként mutatja be őket. A férfiakat a műben úgy látjuk, mint akiknek egyetlen vagy legfőbb törekvése, hogy a nőket az aktusok során a legteljesebb nemi gyönyörhöz segítsék.[8]

A mű nyelvezete, műfaji sajátosságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szútra mint vezérfonal, műfaji sajátságai révén rövid tőmondatokban fogalmaz, összekötő szöveg nélkül. A korabeli tudományos értekező próza ezt a nyelvet használta. A mű főszövege próza, a fejezetek végén kétsoros versikékkel, Baktay Ervin megfogalmazása szerint „szentenciákkal”, azaz költői nyelv töménységét segítségül hívó sommás bölcsességekkel.

Az írásművészet gyakorlása.

A teljes szanszkrit szöveg alapján készült angol fordítás 1883-ban jelent meg először az akkori Benáreszben (ma: Varánaszi), újabb kutatások szerint meglehetősen szabadon értelmezve a szöveget.

Ezt a mérvadó angol fordítást követi a Baktay Ervin által létrehozott mű. Egyes források feltételezik, hogy a magyar kiadásban 1920-ban először megjelent könyv német fordításokat is felhasznál,[9] sőt van egy olyan szakasz benne, amely a szanszkrit szövegben nem fordul elő.[megj 5][10]

Fordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel bonyolult és meglehetősen megközelíthetetlen szanszkrit stílusban íródott, a Kámaszútra évszázadok során az érthetetlenség homályába veszett, és csak a 19. század vége felé került sor arra, hogy kiemelkedjen az indiai szöveges hagyományok sorából. Az eredeti szöveg legelterjedtebb fordítása Sir Richard Burton[11] világutazó nevéhez fűződik, aki indiai útja során fedezte fel a Kámaszútra szövegét. Simon Róbert és más orientalisták kutatásai szerint a fordítás több ember nevéhez kötődik. Valójában a könyvet Foster Fitzgerald Arbuthnot[12] fordította le, két indiai tudós, Bhagvanlal Indraji és Shivaram Parshuram Bhide segítségével. Burton stilizálta a könyvet és megszervezte a magánkiadást. Nyomtatásban a Káma-Szútra 1883-ban jelent meg. Ebből az angol nyelvű változatból fordították le több nyelvre, mellőzve az eredeti szöveget. A szanszkrit nyelvet abban a korban már holt nyelvként tartották számon.[megj 6] A könyvet az indiai olvasók is az angol fordítás hindi változatából ismerték meg.

Baktay Ervin 1920-ban fordította le magyarra, a könyv ezer példányban jelent meg. A kor prűd szelleme miatt csupán egyéni megrendelésre lehetett kapni, és postai kézbesítéssel jutott el az olvasókhoz. 1947-ben a „Barka” Kiadóvállalatnál jelent meg sorszámozott kiadásban, Káma-szútra (Régi hindu ars amatoria) alcímmel, Budapesten.[megj 7]

A Kámaszútra a szexualitás „eredeti tanulmánya”, ez lett a forrása minden későbbi összefoglaló műnek, beleértve a 15. században keletkezett Anangarangát is, amelyet a Kámaszútra egy módosított változatának tekinthetünk. Ez a könyv jelentős mértékben támaszkodik Vátszjájana alapvető elveire, ugyancsak Burton fordította le, két évvel a Kámaszútra kiadása után jelent meg, 1885-ben.

Nevezetes fordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sir Richard Burton: The Kama Sutra, KamaShastra, (1883).[13]
  • Richard Schmidt: Das Kamasutra des Vatsyayana, (1897).[14]
  • Káma-szútra, Baktay Ervin, Barka kiadóvállalat, Budapest, (1947).[megj 8]
  • Indra Sinha: The Love Teaching of the Kama Sutra, Vatsyayana, Spring Books, (1980).[15]
  • Alan Danielou: The Complete Kama Sutra: The First Unabridged Modern Translation of the Classic Indian Text,[16]
  • Vatsyayana: Kamasutra, Oxford World's Classics, Wendy Doniger és Sudhir Kakar fordítása, (2002).[17]
  • Ganesh Saili: Káma-Szútra a női gyönyörről[18], Vatszjájana eredeti szövege korabeli illusztrációkkal, Ganesh Saili jegyzeteivel.

Hibák a Kámaszútra fordításában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kámaszútra a mai napig több mint 150 fordítást élt meg. Herman Tieken[megj 9] különös figyelmet fordított a könyvre, feltett szándéka volt utánajárni annak, hogy valójában mit is tartalmaz a mű. További kritikai felülvizsgálatot kért. A nyelvészekben már addig is többször felmerült a gyanú, hogy a Kámaszútra többet jelent, mint egy erotikus felvilágosító mű. Az újbóli fordításokból kitűnt, hogy a szöveg parodisztikus politikai utalásokat és elemeket tartalmaz. Ezzel a teóriájával új értelmezést adott a Kámaszútrának. Hogy minél jobban megértse ezt a rejtélyt, több fordítást is ellenőrzött. A gond az volt, hogy a fordítók nem az eredeti mű alapján készítették az új változatot, hanem valamelyik korábbi fordítás alapján. A munka során egy idő után a jegyzetek, kiegészítések elvesztek vagy értelmezésük megváltozott. Herman Tieken a Kámaszútrát először szanszkrit nyelvből hollandra fordította, hogy ezt a problémát feloldja. A teljes munka 2008 végére fejeződött be.[19] A leghíresebb fordítók közé tartozik Wendy Doniger, a Chicagói és a Harvard Egyetem szanszkrit tanára, aki Sudhir Kakkar pszichoanalitikussal együtt dolgozott a művön. Wendy Doniger több tévedést felfedezett a női erogén zónák ismertetése és a szexuális technikák terén.[10]

A Kámaszútra felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mallanaga Vátszjájana egyetlen műve, a Kámaszútra, 1250 verset tartalmaz, 36 fejezetből áll, amelyek további 7 részre oszthatók. A mindennapi életre tanító könyvek közé tartozik, különböző témák szerint rendszerezve mutatja be a tanításokat. A rendszerezés ebben a korban a politikai művek sajátossága volt. Az „Általános kérdések” fejezeten belül megfigyelhetjük, ahogy érvek és ellenvetések formájában vezet rá a helyes megoldásra. Gyakorlati tanácsokat ad, érzelemmentes formában. Baktay Ervin fordítása az alábbi hét részre osztja a gyönyörök könyvét.

Általános kérdések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első fejezet.

  1. Jó tanácsok arra vonatkozólag, hogyan szerezzük meg a három legfontosabb földi értéket, a Dharmát, az Arthát és a Kámát, mindezekkel együtt elnyervén a Móksát, vagyis az újjászületésektől mentes állapotot. Ha mindhárom érték egyaránt él bennünk, akkor a Dharma van a legfelső szinten, alatta az Artha, végül a Káma. A Királyoknál más a sorrend, náluk az Artha van legfelül, szintén változik a kéjhölgyeknél, akik foglalkozásuk miatt a Kámát teszik az első helyre.
    • A Dharma mibenlétét az Upanisadok tárják elénk,[20] ösztönözve, hogy tartsuk be a parancsolatokat és áldozzunk az isteneknek.
    • Az Artha a tudományok és művészetek elsajátítása, a vagyon, a barátok, a föld megszerzését és ezek megtartásának, gyarapításának módjait tanítja.
    • A Kámát a tapasztalt világfiak és a Káma-Szútra magyarázza.
  2. A hatvannégy művészet tanulmányozása: Részletesen leírja, hogy a fiatal leányoknak meghitt barátnőjük segítségével már korán el kell sajátítaniuk bizonyos művészeteket, de a hatvannégy művészetet egyedül kell megtanulniuk. Úgymint, az éneket, táncot, írást, a rajzolást, a tetoválást stb., mindazokat a fontos dolgokat, melyeket a házasságban tudniuk kell.
  3. A világfi mindennapi élete, a ház vezetése, életmódja, szórakozásai.
  4. A nők osztályozása, barátnők és közvetítők.

A szerelmi gyönyör[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A táncművészet gyakorlása

Második fejezet.

A szerelmi gyönyör osztályozása a szeretkezés során, a méretek, a vágy foka, a szerelem fajtái, a szenvedély mértéke szerint történik. A férfit és a nőt lingájuk[megj 10] illetve jónijuk[megj 11] alapján három csoportba oszthatjuk. Ezeket a csoportokat és különféle variációjukat mutatja be a fejezet. Egyenlő és nem egyenlő kategóriákban, az egyenlőek a legmagasabb egyesülési osztályba, míg a nem egyenlőek a legalacsonyabba tartoznak. Fontos téma a vágy keletkezésének módja és erőssége az aktus során.

  • A szerelem különböző fajtái

Négyféle módon jöhet létre szerelem

  • Megszokásból kialakuló szerelem, ami egy cselekvés állandó és folytonos gyakorlásából eredő ragaszkodás, a nemi közösülés megszokásából keletkező szerelem,
  • Képzeletből támadt szerelem, ami kizárólag a gondolatokból ered. Ilyen például a szenvedély, amit némely férfi, nő és a kasztráltak éreznek a szájközösülés iránt.
  • Hitből keletkezett szerelem, ami két szerelmes kölcsönös ragaszkodása, mivel mindkét fél a másikban látja kiegészítő felét.
  • Külső dolgok érzékléséből létrejött szerelem, amikor az érzékelés által okozott élvezet felülmúlja azt az élvezetet, amelyet a szenvedély többi fajtája kelt, és csak a külső érzékelésen keresztül jöhet létre
  • Az ölelés

Csatussasthi, vagy más néven „A hatvannégy” című részt, Pánycsála munkájának tartják. Az ölelés négy fajtáját különböztetjük meg: érintkező, ölelő, dörzsölő és szorító ölelést. Szuvarnanábha ezen kívül még a testrészek öleléséről ír.

  • A csók a vágy gerjesztésére szolgál. Az első találkozásokkor mérsékelten alkalmazandó, de a későbbiekben minden fajtája mérték nélkül és gyakran javasolt. A csókot Vátszjájana szerint, a test következő részeire alkalmazhatjuk. A homlok, a szem, a két orca, a nyak, a mell, a keblek, az ajak és a száj belsejére. Nemcsak a test részei szerint, hanem a csókadás módjai szerint is megkülönböztetjük. Van tehát egyenes, hajló, elforduló, szorító csók, erősen szorító, összeszorító csók.
  • Nyomás, csípés, karmolás.

Amikor a szeretkezés hevessé válik, különböző csípések, karmolások keletkezhetnek, ezeket a nyomok formája szerint különböztetjük meg. Hangzó csípés, félhold, kör, vonás, tigriskarom, pávaláb, nyúlrúgás, kék lótuszlevél. A test különböző részein alkalmazhatjuk. Szuvarnanábha szerint a legszenvedélyesebb szeretők alkalmazzák a test bármely részén, ahol örömet okoznak vele. A fejezet kitér a körmök formájára, sajátságaira, a különböző népek esetén.

  • A harapás, különböző szerelmi eljárások más országbéli nőknél.

A test minden részén alkalmazhatjuk a harapásokat, ettől kivétel a felső ajak, a szem, a száj belseje. A harapás fajtáit ismerteti ez a rész, és a szép fog ismérveit. Szerelmi dolgokban nagyon fontos a férfiak számára, hogy ismerjék a különböző vidékeken élő nők vérmérsékletét és szokásait, és azt, hogyan közeledjenek hozzájuk. Ez azért fontos, mert amit az egyik vidéken a hölgyek kellemesnek találnak, azt a másikon elutasíthatják. Példaként említhetjük, hogy a Gangesz és a Dzsamna közén lakó nők elutasítják a szeretkezés durvább formáit, mint a karmolás és a harapás. Míg az Avanti földjéről való nők gyűlölik a csókot, de nagyon kedvelik a szerelmi együttlét változatos formáit. Szuvarnanábha azt állítja, hogy az egyes személyek természete és szokásai fontosabbak, mint az, hogy az illető országokban mit szeretnek a nők.

  • Fekvésmódok, a szeretkezés fajtái.

A szerelmi együttlét tökéletesítését befolyásolhatjuk azzal, hogy számunkra a legkedvezőbb pozíciókat választjuk ki. A találékony ember megsokszorozza tudását, a természettől és mások tapasztalataiból ellesett formákkal. Akiknek nem egyeznek a testméreteik, azok is a nekik való pozíciók által tudják gyönyörben részesíteni egymást.

  • Az ütés különböző módjai és az ezeknek megfelelő hangok.

A szenvedélyes szeretkezés olyan, akár egy kisebb csata. Az ütközések hevében apróbb ütések, csapkodások történnek, és ezeket különböző turbékoló, sziszegő hangok kísérik.

  • A férfiszerepet játszó nők. Mit tesz a férfi?

Amikor a férfi már elfárad a „harcban”, a nő hanyatt fekteti, és átveszi a szerepét szeretkezés közben. A másik változat szerint, kezdettől fogva férfimódra viselkedik. A férfi műveleteit most neki kell végrehajtania. Ezeket, Szuvarnanábha szavaival élve, előrenyomásnak, dörzsölésnek, köpülésnek, döfésnek, verébhajszának nevezzük.

  • Az auparistaka, vagy szájközösülés

Ma az auparistakát orális szexnek nevezik. A mű ebben a fejezetben elsőként a heréltek viselkedésmódját írja le, majd szól arról, hogy ez a szokás a kicsapongó feslett nők és a szolgálók szokása.

  • Hogyan kezdjünk a szerelmi egyesüléshez és hogyan fejezzük be? Szerelmi civódások, az egyesülés különböző módjai.

Ahhoz, hogy a pár együttléte a legteljesebb legyen, a szerelmi együttlétet jól elő kell készíteni. A világfiak tisztán, felékesítve várják a hölgyet, virágok és füstölők között, baráti társaságban, zeneszó mellett. Mikor egyedül maradnak, megkezdődhet a szerelmi játék az előzőekben bemutatottak szerint. A vágy szítása és csillapítása egyensúlyban kell hogy legyen, ez hozza meg számukra a teljes kielégülést.

Feleségszerzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Menyasszony hennával díszített kezei.

Harmadik fejezet.

  • Az eljegyzés és a házasság. Amikor egy férfi házasodni akar, akkor a következő szempontokat kell figyelembe vennie, a jó házasság érdekében. Leendő párja jó családból származó legyen, jeles tulajdonságokkal ékeskedjen. Mind külsőleg, szép arc, szem, test, mind belsőleg, műveltség, finomság. Természetesen a férfinak is meg kell felelnie ezeknek a követelményeknek. Ha minden körülmény megfelelő, a férfi és barátai, igyekezzenek megnyerni az ügynek a leány családját.
  • Hogyan kell egy lányban bizalmat gerjeszteni? Nagyon fontos, hogy a férfi óvatosan és türelemmel közeledjen, Vátszjájana szerint mielőtt az egyesülés bekövetkezne, előbb a férfinak el kell nyernie hölgye bizalmát. Babhravja követői viszont a gyors hódítás hívei. Bármelyik változatot követjük is, az erőszaktól tartózkodni kell.
  • Hogyan adjuk tudtára a nőnek udvarlási szándékunkat és érzéseinket? Ghótakamukha véleménye szerint az udvarlás, leánykérés módja a következő. Az ifjú, aki megszeret egy leányt, minden idejét vele kívánja tölteni és kedvére tesz, virágokkal, ajándékokkal kedveskedik neki. Gyermekkorban és a felnőttkor idején, más-másképpen fejeződnek ki ezek az érzelmek. Mindenképp közös, a bizalom elnyerésére való törekvés. Ha a leány viszonozza az érzelmeket, a férfiú akár közvetítők segítségét is vegye igénybe, hogy elnyerje a nőt a maga számára.
  • Mit tegyen a férfi, hogy megszerezze magának a nőt? Mit tegyen a nő, hogy uralkodni tudjon a férfi felett? Amikor már világossá válik a férfi számára, hogy a nő vonzódik hozzá, akkor teljesen meg kell hódítania. A hódítás módjai: apró érintésekkel, ölelésekkel kényeztesse. Mesélje el, hogy álmában a szeretett nőt ölelte szenvedéllyel. Mikor a nő teljesen behódol, le kell győznie félénkségét és magáévá kell tennie őt. Ha a hölgy túlságosan bizalmatlan, testvére vagy barátnője segítségét lehet kérni a bizalom elnyeréséhez. A leánynak olyan férfit kell választania, aki gondoskodni tud róla és megvédi. Cserébe a nő tiszteletben tartja a férjét, és megad neki mindent, amire szüksége van.[21]
  • A házasság formái. A gandharvaházasság[megj 12] szertartásait tartják a legmegfelelőbbek a jó Dharma érdekében. Ezek szerint a férfi, ha megnyerte magának a nőt, vallása szerint tűzáldozat bemutatása mellett feleségül veszi, majd az eseményt szülei tudtára adja. A régi szokások szerint a tűz előtt köttetett házasság örökké tart. Más módok is léteznek, miszerint a férfi elcsalja egy kies helyre, és ott történik a szertartás, előzetes megbeszélés nélkül. Vagy ha a hölgy máshoz menne, erőszakkal elrabolja és úgy kényszeríti rá a tűzszertartást. Azonban ezek a módok semmiképp sem érnek fel a szerelemből köttetett házassággal.

A feleség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Negyedik fejezet.

  • Az erényes asszony élete a házasságban, viselkedése a férj távollétében. A jó feleség istenként tiszteli urát, és a családi élet gondjait magára vállalva gondoskodik róla. Tisztán kell tartania háztartását és kertjét, urának jólétét biztosítania szükséges. A ház jó hírnevét férje távollétében is fenn kell tartani, erényes életmódjával tiszteletet kell ébresztenie a szomszédok és a barátok körében.[22]
  • Több feleség esetén az új feleség viselkedése a régiekkel. Az özvegyasszony, a háremhölgyek viselkedése. A férj viselkedése több feleség esetében. Egy férfi több feleséget is tarthat, ebben az esetben nagyon fontos, hogy az újonnan érkező feleség jó viszonyban legyen az előtte már korábban elvett asszonyokkal. A férjnek is harmóniát és nyugalmat kell tartania a házában, hogy minden megfeleljen az Artha, Dharma és a Káma szerint. A háremhölgyek, nevük kancsukíjá, mahattariká vagy mahalliká,[megj 13] kötelessége, hogy együttesen szolgálják urukat és ne szítsanak viszályokat maguk között. A háremúr kötelessége, hogy méltányosan bánjon mindegyikőjükkel és biztosítsa mindegyik számára az őt megillető jogokat.[23]

A más felesége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ötödik fejezet.

  • A férfiak és a nők jellemzése, a sikeres férfiak és a könnyen meghódítható nők tulajdonságai. A férfi akkor fordulhat más feleségéhez, ha érzelmei a nő iránt már saját egészségét fenyegetik.[megj 14] Gónikáputra véleménye az, hogy a nők és a férfiak is, természetüknél fogva lángra gyúlnak minden szép férfi/nő iránt, de gyakran nem mennek tovább. Ilyen esetben természetes, hogy a hölgyek tartózkodóbbak, még akkor is, ha kedvükre van a férfi közeledése. A férfinak kell a hölgy kedvére tenni és meghódítania.[24]
  • Hogyan közeledjenek és hódítsák meg a nőt a férfiak? A mű alkotói sok helyen javasolják a közvetítő személyek alkalmazását, de Vátszjájana szerint sokkal sikeresebb, ha férfi saját képességeire támaszkodva hódít.
  • A nők lelkének vizsgálata. Hódításkor fontos, hogy a férfi a nő lelkiállapotának vizsgálatát is elvégezze. Hiszen egy kevésbé fogékonyabb állapotban sokkal nehezebb megközelítenie, mint egy vidám periódusban.
  • A közvetítőnő. Vitatott, hogy mikor és milyen körülmények között érdemes alkalmazni a közvetítőnőket, de ha már a férfi egyedül nem boldogul, akkor a siker érdekében hozzájuk kell fordulni.
  • Hivatalos személyek kapcsolata mások feleségeivel. A királyok, miniszterek és a felsőbb személyek, rangjuk miatt nem járhatnak nyilvános házakba, ezért szükséges más eszközöket alkalmazni. A holdünnepek idején, Márgasírsa[megj 15] havában a városbéli nők látogatást tesznek a királyi háremben. Ilyenkor a király közvetítője segítségével kiválaszthatja a maga számára megfelelő nőt. A királynak, mint népe előtt a legfőbb személynek, azonban tartózkodnia illik ilyenfajta megnyilvánulásoktól.
  • A saját feleség védelmezése más férfiakkal szemben, a királyi háremhölgyek. A háremhölgyeket szigorú őrizet alatt tartják, ezért számukra a nemi örömszerzés egymás között történik. Ilyen esetben az egyik férfi ruhába öltözve, gyümölcsök, vagy más mesterséges eszközök segítségével elégíti ki a másik vágyait. A szigorú őrzés ellenére mégis megtörténik, hogy titkon rokonok, vagy ismerősök bejutnak, vagy az ünnepek alkalmával, mikor az őrizet kevésbé erős, a csábítók meglátogatják a kiszemelt nőt. Az okos férfinak ügyelnie kell felesége védelmére, mert könnyen elveszítheti a Dharmát, és szerencsétlenség köszönt be a házába.

A kéjhölgyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hatodik fejezet.

  • A férfiak és a kéjhölgyek kapcsolata. A kéjhölgyek kétféleképpen közeledhetnek a férfihoz. Ha szerelemből, akkor ez a természetes eljárás, ha szolgálataikért pénzt kérnek cserébe, akkor ez mesterséges szerelem. Vátszjájana szerint három ok létezik, amiért a kéjhölgyek a férfiakhoz fordulnak. A vagyonszerzés, valamilyen szerencsétlenség elhárítása és a szerelem.
  • Kéjhölgy élettársi kapcsolatban. Amikor a kéjhölgy együtt él a szeretőjével, tisztes asszonyként kell viselkednie. Dattaka határozta meg a viselkedési szabályokat, melyek olyanok, mint amelyek a feleségekre is vonatkoznak.
  • Megszabadulás a szeretőtől. A kéjhölgyek, ha elhidegülnek szeretőiktől, többféle módon is megszabadulhatnak tőlük. Vátszjájana 28 pontban határozza meg ezeket a módokat. Úgymint, nem viszonozza a férfi kedvességét, megalázza, rossz szokásait felhánytorgatja, olyan dolgokat kér, amit a férfi nem tud adni, végül kiadja az útját.
  • Régi kapcsolatok felújítása. A kéjhölgy, miután elhagyja szeretőjét, valamelyik régi kapcsolatát újítja fel. Ez a fejezet felsorolja mindazokat a helyzeteket, amelyek előfordulhatnak.[25]
  • A nyereség A kéjhölgyek szolgálataikért pénz kapnak. Ezt a díjazást a látogatók kora, jövedelme, a hely, az évszak és saját jeles tulajdonságai alapján határozza meg. Két eset létezhet, amikor pénzt és amikor aranyat adnak a nőnek. Vátszjájana szerint a kéjhölgynek azt az embert kell választania, aki aranyat ad neki.
  • A kéjhölgyek fajtái. Az örömleányok fajtái a következőek. A hivatásos örömleány a ganiká, aki ebből szerzi jövedelmét. Más nők is érintkeznek úgy a férfiakkal, hogy pénzt kérnek tőlük, ilyenek a vízhordó lány, a szolgálólány, a kicsapongó nő, a táncosnő és az olyan nő, aki elhagyta a családját és tévútra tért.

Upanisad – Bizalmas tanítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hetedik fejezet.

  • Hogyan bűvölik el a nők a férfiakat a szépítőszerek és a varázslatok által? A nők sikereket érhetnek el, ha jól bevált szépítőszereket és a szerelem felkelése céljából varázsszereket alkalmaznak. Ilyenek a gyógynövényekből készült kenőcsök, főzetek, a szerelmet keltő izgatószerek, és amelyek a férfierőt fokozzák. Ezeknek a szereknek az elkészítését az orvostudományból az Atharna Védából tanulhatjuk meg, valamint a barátoktól, ismerősöktől sajátíthatjuk el. Csak olyan szereket használhatunk, melyek nem tisztátalanok és a brahmanok megszenteltek áldásukkal. Nagyon fontos, hogy a szép öltözékeken kívül az arcot, testet gondosan ápoljuk. A hölgyek szemüket, arcukat, finom festékekkel színezzék, kezüket, testüket hennával[26] díszítsék.[27]
  • A férfivágy felkeltése, a linga fejlesztése serkentőszerekkel. Azokban az esetekben, amikor a férfi már képtelen kielégíteni a nőt, akkor mesterséges eszközöket alkalmaz. Ugyanígy tesz a nő is, ha idősebb férfiakkal kerül össze, akik mérsékeltebben szenvedélyesebbek, mint a nő. Bábhravja ezekben az esetekben vágyfokozónak javasolja a lingára helyezhető elefántcsont, ezüst, fémgyűrűket, melyek azt nagyobbá és izgatóbbá teszik. Vátszájána véleménye, hogy ezek az eszközök fából legyenek és használóik ízlésének megfelelőek. Ezen felül a linga fejlesztő eljárások segíthetnek, de óvatosan kell bánni velük, mert nem mindenkinek válik minden a hasznára.[megj 16]

A Kámaszútra hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Társadalmi hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A társadalmi és szociális vonatkozásokat is taglaló témák felölelik a szexuális egyesülésről, a feleség megszerzéséről, magáról a házastársról szóló ismereteket, de szó esik kurtizánokról és azokról a szerelmi ajzószerekről és lehetőségekről is, amelyekkel szerelmi gyönyör elérhető, vagy fokozható. A könyv részletes tanácsokat tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy mit kell tennie a férfinak, hogy meghódítson egy nőt, milyen nőt kell kiszemelnie akinél sikert érhet el. Különös hangsúlyt helyez a nők szerepére, és ez a keletkezése idején forradalmi megközelítés nagymértékben hatott a nők szexuális megítélésére.

A 19. században még nagyobb hatást ért el, hiszen egy tabunak számító témával foglalkozott olyan mélységben, ami azelőtt elképzelhetetlen volt. Például, ha a férfinak nem sikerül gyönyörhöz juttatnia a nőt, segítségért kérhet tőle, hogy más módot találjanak annak elérésére. Ez a gondolat a viktoriánus korban keletkezett ősfordítások időszakában meglehetősen újnak hatott. A prüdériát az erkölcs alapjának tekintő korabeli angol társadalom a szöveget szentségtelennek tartotta, és elszántan harcolt megjelenései ellen. A hagyományos nemi szerepek kikezdése az intim együttlét titkainak segítségével amúgy is kiváltotta az erkölcs- és családvédő körök ellenkezését. Az a modell, amelyben a nő szerepe az utódok létrehozása, nevelése és a családi tűzhely melegségének megőrzése, eleve magában foglalta a nő alárendelt szerepét, amelyben a nő egyik feladata a férfi kényelmének fenntartása. Így tehát a nő öröme a szexuális együttlét során másodlagos kérdés volt, és az erre vonatkozó tanácsok illetlennek, sőt erkölcstelennek számítottak.[28]

A Kámaszútra nyomán hasonló felépítésű és tartalmú művek születtek. Európában a franciák álltak élen a szexuális kultúra fejlesztése terén, de az amerikaiak sem maradtak el tőlük. 1926-ban Theodor Hendrik van de Velde kiadta Az ideális házasság: pszichológia és speciális technikák című könyvét (The Perfect Marriage),[29] amely az első amerikai szexkönyvnek minősült. A szabadosság azonban nem mindig volt népszerű. Két évtizeddel később Alfred Kinsey: A férfi szexuális magatartása című könyvében kifejtette, hogy „több olyan példát ismerünk, amikor a nők megölték a férjüket, mert az ragaszkodott a nemi szerv és a száj érintéséhez.”

A szexuális forradalom kiteljesedése magával hozta a felvilágosító irodalmak elterjedését, a szexuálpszichológusok előadásaikban alapműként használták fel. John Updike 1960-ban megjelent regénye, a Nyúlcipő[30] szenzációt keltett, bár a szerző nem nevezte nevén a dolgokat. Magyarországon is egyre nyíltabban beszéltek és írtak a szexualitásról. Wojtilla Gyula szanszkrit nyelvtudós és tanszékvezető egyetemi tanár Dámódaragupta: A kerítőnő tanításai című könyvét fordította le, mely szintén a Kámaszútra nyomán íródott.[31] Tanulmányok, előadások születtek, Lux Elvira, a hazai szexuális nevelés úttörője több könyvében említést tesz róla és hatásáról.

Kulturális hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az erotika ábrázolása az emberi kultúrával egyidős. A Kámaszútra nyugati első kiadása egy prűd időszakban jelent meg, amikor a szexualítás ábrázolása tiltott volt. A könyv szinte minden kiadása illusztrált kiadvány lett. Az első időkben metszetek és apró festmények díszítették, később albumszerű képeskönyvek születtek, melyekben sokszor az illusztráció túlsúlyba került a szöveggel szemben. A Baktay-féle könyv 1971-es kiadásának illusztrátora Würtz Ádám volt, aki a később megjelent Anangarangának is társszerzője lett. Az emberek nyitottabbá váltak a testiség ilyenféle ábrázolása iránt, amely egyébként a képzőművészetben is egyre hangsúlyosabbá vált. 1912-ben a polgári Ausztriát botránkoztatta meg Egon Schiele erotikus, már szinte pornografikus festményeivel.[32]

Az alaptörténetet a filmművészetben is számtalan esetben feldolgozták. Az erotikus megközelítésen túl azonban születtek komolyabb társadalmi összefüggéseket boncoló művek is. Az egyik ilyen provokatívnak számító alkotás az 1996-ban készült, Kámaszútra, a szerelem meséi (eredeti címén a Kamasútra: Tale of Love)[33] című film. Írója és rendezője Mira Nair indiai–amerikai filmrendező.[34] A 16. században játszódó film csak nagy vonalakban követi a Kámaszútra alaptörténetét, nagy hangsúlyt helyezve a nők szexuális kiszolgáltatottságának ábrázolására.

2006-ban Chichagóban Terry Abrahamson írt musicalt Kama Sutra címmel,[35] amely a történetet modern formában dolgozta fel. A könyv hatása a magyar kortárs festészetben is felfedezhető, példa rá Könyves Sándor Kámaszútra sorozata.[36]

Mára már minden adathordozón elérhető a Kámaszútra valamely formája. Maga a név is rendkívül népszerű, függetlenül attól, hogy milyen mögöttes tartalmat hordoz. 2006-ban egy számítógépes vírust[37] neveztek el róla, de van Kámaszútra társasjáték is. Az Apple cég egy brit fejlesztésű iPhone alkalmazást, az Eucalyptust tiltotta le a közerkölcs védelmében, melynek programja lehetővé tette a felhasználók számára a Káma Szútra olvasását.[38]

Illusztrációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kakar, Sudir: A Káma-szutra aszkétája, Ulpius ház, Budapest, (2001).[39] Fordító: Komáromy Rudolf. A könyvben olyan részletek is felfedezhetőek, amelyek a Káma-Szútra eddigi magyar nyelvű kiadásaiban nem szerepeltek.
  • Kámaszútra (A szerelmes férfi – Az érzéki nő), Baktay Ervin fordítása alapján, két kötetben. Officina '96 Kiadó, Budapest, (2004).[40]
  • Ibn Battúta zarándokútja és vándorlásai, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1964.[41]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A mű címének pontos helyesírása vitatott. A káma önmagában érzéki gyönyört jelent szanszkritul, a szútra pedig vezérfonalat (és egyben a tudományos értekező próza egyik hagyományos szanszkrit műfaját). A cím tehát összetétel, ezen belül azonban kétféle alak lehetséges az értelmezésnek megfelelően: 1) ha a Kámában a megszemélyesített szerelemistenséget látjuk, a megfelelő írásmód a Káma-szútra (így szerepel például az OH.-ban, 883a); ha viszont köznévnek tekintjük a kámát („testi szerelem” jelentéssel), a megfelelő forma a Kámaszútra. Sejthetően angol mintára terjedt el a Káma-Szútra, mindkét címelem nagybetűsítésével. A cikkben a káma köznévi értelmezésének megfelelően egységesítettük a cím helyesírását.
  2. A holland fordító, az indológus Herman Tieken például a műben annak egyik rétegeként társadalmi szatírát vél felfedezni, sőt szerinte a szexualitás ilyen „komolykodó”, tudományos tárgyalása is parodisztikus élű, és a kormányzással, hatalomgyakorlással foglalkozó kortárs értekező próza öntetszelgő komolyságát van hivatva kifigurázni a szándékoltan „profán” témaválasztással.
  3. A nyersfordítás Vekerdy József munkája, ebből fordította tovább Weöres Sándor.
  4. Gónardíja a következő pontban hivatkozott Gónikáputra másik neve.
  5. Vekerdi József nyelvészprofesszor teóriája a szövegfordításról.
  6. Az eredeti szanszkrit nyelvet ma már nem beszélik, hanem csak továbbfejlődött változatát, (ezt is körülbelül hatezren), ami nem azonos a hindi nyelvvel.
  7. A könyv címe az eredeti angol cím Baktay Ervin által adott magyar változataként szerepel az első kiadáson.
  8. Az 1920-as első Baktay fordításról nincs több információ, ezért került az 1947-es az első helyre a magyar fordítások közül.
  9. Herman Tieken CV. Universiteit Leiden. (Hozzáférés: 2010. január 18.)
  10. Linga - pénisz
  11. Jóni - vagina, vulva, klitorisz
  12. Titkos házasság szülők és tanúk nélkül.
  13. Kancsukíjá, mahattariká, udvarhölgy szanszkrit nyelven, a mahalliká arab eredetű indiai név, ugyanerre a fogalomra.
  14. Ez a vélemény Vátszjájana korának erkölcseit tükrözi. A hindu társadalom a mai napig is, az európai ízléstől eltérő módon ítéli meg a házassági viszonyokat.
  15. Az indiai holdnaptár egyik hava, mely nálunk a november-decembernek felel meg.
  16. Ezek a régi módszerek sokszor veszélyesek voltak, mert a mérgező növények nedveit, vagy állatok csillószőreit, (hernyó) használták fel. Ilyenkor a duzzanatot az allergiás reakció váltotta ki.
  1. ^ a b Hardgrove, Anne: 'A Brief History of the Kama Sutra' (angol nyelven). Alternet. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
  2. A Káma-Szútra új holland fordítása (angol nyelven). Universiteit Leiden, 2008. december 4. (Hozzáférés: 2010. január 18.)
  3. Dzsajadéva, Weöres Sándor. Gita Govinda - Pásztorének, Vekerdi József (magyar nyelven), Budapest: Magvető Könyvkiadó, 130. o (1982. október 26.). ISBN 9632715802. Hozzáférés ideje: 2010. január 15. 
  4. Kaljánamalla, Wojtilla Gyula. Anangaranga, Az erotika kultúrtörténete (magyar nyelven). Budapest: Medicina Könyvkiadó (1986. október 26.). ISBN 9632414365. Hozzáférés ideje: 2010. január 16. 
  5. 'Temple of Love' (Angol nyelven). Indo Asia Tours Pvt. Ltd. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
  6. Kámadéva. Terebess. (Hozzáférés: 2010. január 18.)
  7. Párvatí. Terebess. (Hozzáférés: 2010. január 18.)
  8. Szűcs, Ákos: A szexualitás története. Kunsági Andrea pszichológus. (Hozzáférés: 2010. január 18.)
  9. A Káma-Szútra szövege. Terebess. (Hozzáférés: 2010. január 18.)
  10. ^ a b Izsák, Norbert (2002. február 5.). „Hibák a Kámaszútra fordításában?”. Erdélyi Napló.  
  11. Sir Richard Francis Burton angol életrajza. The Sir Richard Francis Burton Project. (Hozzáférés: 2010. január 18.)
  12. Thomas Wright: The Life of Sir Richard Burton, (21. Forster FitzGerald Arbuthnot 1853.). University of Adelaide Library’s collection. (Hozzáférés: 2010. január 23.)
  13. Burton, Sir Richard. The Kama Sutra (angol nyelven). London: KamaShastra (1883. október 26.). Hozzáférés ideje: 2010. január 14. 
  14. Schmidt, Richard. Das Kamasutra des Vatsyayana (1897. október 26.). Hozzáférés ideje: 2010. január 18. 
  15. Sinha, Indra. The Love Teaching of the Kama Sutra. Spring Books (1980. október 26.) 
  16. The Complete Kama Sutra: The First Unabridged Modern Translation of the Clasic Indian Text (angol nyelven) (1993. október 26.). ISBN 0892815256. Hozzáférés ideje: 2010. január 15. 
  17. Vatsyayana, Wendy Doniger. Kamasutra (Oxford World's Classics) (Paperback), Sudhir Kakar, 2002., Oxford World's Classics, 
  18. Saili, Ganesh. Káma-Szútra a női gyönyörről. Budapest: Alexandra Kiadó (2007. október 26.). ISBN 9789633702659 
  19. Vatsyayana.szerk.: Herman Tieken: Kama Sutra (holland nyelven). Amsterdam: Atheneum-Polak & Van Gennep (2008. október 26.). ISBN ISBN, 9789025363482. Hozzáférés ideje: 2010. január 15. 
  20. Baktay, Ervin. India Bölcsessége, Szanátana Dharma. Pantheon, 232. o (1943) 
  21. Baktay Ervin Káma-Szútra, i. m. III/4 szakasz, 145. old.
  22. Baktay Ervin Káma-szútra, i. m. VII/1 szakasz, 161. old.
  23. Baktay Ervin Káma-szútra, i. m. VII/1 szakasz, 169. old.
  24. Baktay Ervin Káma-Szútra, i. m. V/1 szakasz, 183. old.
  25. Baktay Ervin Káma-Szútra, i. m. VI/4 szakasz, 263. old.
  26. Hennafestés-testfestés. Hennaszeráj. (Hozzáférés: 2010. január 18.)
  27. Baktay Ervin Káma-szútra, i. m. VII/1 szakasz, 295. old.
  28. Kennedy, Dane: Richard Burton's Kama Sutra Quest (angol nyelven). National Sexuality Resource Center, 2009. február 23. (Hozzáférés: 2010. január 18.)
  29. Ollivier, Debra, Sterian, Jean-Lorin. Az orális szex története, fordította János Réka 
  30. Updike, John, Réz Ádám. Nyúlcipő (Rabbit Run) (magyar nyelven). Budapest: Európa Könyvkiadó, 368. o. ISBN 963-07-6900-X (2002. október 26.). Hozzáférés ideje: 2010. január 17. 
  31. Damodaragupta. A kerítőnő tanítása, Wojtilla Gyula műfordítása (1988) 
  32. Egon Schiele erotikus festményei.. Múlt-kor, 2005. március 30. (Hozzáférés: 2010. január 18.)
  33. Maslin, Janet: Kamasútra: Tale of Love című film. The New York Times. (Hozzáférés: 2010. január 18.)
  34. Mira Nair indiai-amerikai filmrendező. The New York Times. (Hozzáférés: 2010. január 18.)
  35. Kama Sutra: The Musical. Kama Sutra: The Musical website. (Hozzáférés: 2010. január 18.)
  36. Könyves Sándor festményei. Kortárs magyar festőművészek portál. (Hozzáférés: 2010. január 18.)
  37. Vamosi, Robert: The Kama-Sutra worm. cnet.com, 2006. február 2. (Hozzáférés: 2010. január 18.)
  38. Radics: Betiltotta a Kámaszútrát az Apple cég. TechNet.hu, 2009. május 22. (Hozzáférés: 2010. január 18.)
  39. Sudhir, Kakar, Komáromy Rudolf. A Káma-szutra aszkétája (magyar nyelven). Budapest: Ulpius-ház. ISBN 963-9348-30-9 (2001. október 26.). Hozzáférés ideje: 2010. január 17. 
  40. Vatsyayana, Baktay Ervin. Kámaszútra (A szerelmes férfi - Az érzéki nő) (magyar nyelven). Budapest: Officina '96 Kiadó. ISBN 963-9464-00-7 (2004. október 26.) 
  41. Ibn Battúta zarándokútja és vándorlásai. Budapest: Gondolat. ISBN nélkül (1964) 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Baktay Ervin. Káma-szútra (Vekerdi József jegyzetei, szanszkrit szómagyarázatai). Budapest: Medicina Könyvkiadó (1971) 
  • Baktay Ervin. India Bölcsessége, Szanátana Dharma. Pantheon (1971) 
  • Cane William. A csókolózás művészete, Szanátana Dharma. Budapest: Planétás Kiadói és Kereskedelmi Kft (1971). ISBN 963-7931-22-8 
  • Hooper Ann. Káma-Szútra (1999). ISBN 963-548-948-X 
  • Nik Douglas. Spiritual Sex:Secrets of Tantra From the Ice Age to the New Millennium (1997). ISBN 0-671-53739-3 
  • Lux Elvira. Szexkontroll. Budapest: Saxum Kiadó (1997). ISBN 978-963-248-071-8 
  • Szűcs: A szexualitás története. Kunsági Andrea pszichológus. (Hozzáférés: 2010. január 18.)</ref>
  • Wojtilla, Gyula (1987. október 26.). „Szexualitás, vallásfilozófia, templomi művészet.”. História folyóirat 1987 (3), Kiadó: Tankönyvkiadó. Hozzáférés ideje: 2010. január 14.  
  • Kaljánamalla. Anangaranga, avagy a szerelmi játékok istenének színpada, Wojtilla Gyula fordításában és előszavával, Budapest: Medicina Könyvkiadó. ISBN 963-241-436-5 (1986) 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kámaszútra témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]