Szútra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szútra (szanszkrit: सूत्र, páli: szutta, Magadhi Prakrit: szúja) a hinduizmusban és a buddhizmusban manuálé vagy egyéb szöveges formátumú aforizma vagy aforizma-gyűjtemény. Szó szerint fonalat vagy dolgokat összekötő vonalat jelent. A szó a sziv igegyökből származik, melynek jelentése varrni.[1] A "szútra" szót feltehetően szó szerint értelmezték ezeknél a szövegeknél, ugyanis azokat összevarrt pálmalevelekre írták. Ebben különböznek a még korábbi védáknál, amelyeket csupán emlékezetükbe vésve őrizték meg, nem kerültek leírásra. Gyakran a szútrákból álló nagyobb műveket is szútrának nevezik, ilyen például a Jóga-szútra vagy a Káma-szútra. A legkorábbi szútrák a szertartások (kalpa) leírásai, ilyenek a Rigvéda, a Számavéda, a Jadzsurvéda és az Atharvavéda mindegyikében találhatók. Ezek modern tárgyalását lásd például Frits Staal munkáiban. Az Upanisadok korszakának kiemelkedő munkája a Brahma-szútra (Védánta szútra).

Az ősi indiai irodalomban a szútra egy jellegzetes irodalmi megfogalmazást jelentett, amely rövid aforizmákra épült, általában különféle szakszavak használatával. Ezt az irodalmi stílust rövidre tervezték, hogy a tanulók könnyen meg tudják tanulni a diákok. Mivel minden sora tele volt zsúfolva tartalommal, idővel kialakult egy másik irodalmi forma, amelyben szövegmagyarázatok (szanszkrit: bhásja) is helyet kaptak, hogy elmagyarázzák a szútrákat.[2]

A buddhizmusban a szútrák leginkább kanonikus szövegekre vonatkoznak, amelyek közül sokat magának a történelmi Buddhának tulajdonítanak. Ezeket a Tripitaka egyik fő gyűjteménye, a Szutta-pitaka tartalmazza. Léteznek olyan buddhista szútrák is, mint például a Platform-szútra, amelyek jóval később keletkeztek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. MacGregor, Geddes. Dictionary of Religion and Philosophy, 1st, New York: Paragon House (1989). ISBN 1557780196 
  2. Tubb, Gary A.; Emery B. Boose, Scholastic Sanskrit. A Manual for Students - Springer. Springerlink.com. (Hozzáférés: 2013. március 16.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • F. Staal: The Science of Ritual, Poona: Bhandarkar Oriental Research Institute, 1982.
  • F. Staal, C. V. Somayajipad, and Itti Ravi Nambudiri, AGNI - The Vedic Ritual of the Fire Altar, Vols. I-II, Berkeley: Asian Humanities Press, 1983.
  • http://www.dlshq.org/religions/brahmasutras.htm