Nágárdzsuna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nágárdzsuna
Nagarjuna at Samye Ling Monastery.JPG
Született
150
India
Elhunyt
250 (100 évesen)
Foglalkozása szerző
filozófus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nágárdzsuna témájú médiaállományokat.

Nágárdzsuna (dévanágari::नागार्जुन, IAST: Nāgārjuna) 2–3. századi ind filozófus, a mahájána buddhizmus madhjamika (középút) iskolájának nagy tekintélyű megalapítója. Tagadja a létet is, a nemlétet is. Szerinte nincs különbség a szanszára (létforgatag) és nirvána (végső kialvás, megszabadulás) között, a súnjatá (śūnyatā: üresség) minden létező alapvető tulajdonsága és egyben működési módja. Mivel maga az üresség is üres, a fogalom "pusztán" a létezők egymástól függésének (Függő keletkezés) belátására szolgál. A lét és a nemlét tagadásával kapcsolatban a madhjamaka-filozófia egy köznapi (konvencionális, a mindennapi tapasztalatokon alapuló) és egy abszolút (bölcsességgel áthatott) igazságot tanít. Az abszolút igazság a köznapi igazságon keresztül ismerhető meg, a bölcs pedig a hétköznapi tapasztalataira is tud az abszolút igazság oldaláról tekinteni. Üresnek tudja látni mindazt, aminek korábban nagy jelentőséget tulajdonított, és így annak elveszítése vagy megszerzésének lehetetlensége többé nem okoz szenvedést számára.

Nágárdzsuna leghíresebb (szanszkrit nyelvű) műve a Múla-madhjamaka-káriká (Mūlamadhyamakakārikā), A középút alapversei[1].

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]