A Buddha fizikai jellemzői

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Buddha egyik legelső ábrázolása az 1-2 századból, Gréko-buddhista művészet, Gandhára.

A Buddha fizikai jellemzői Gautama Buddha fizikai testének megjelenésére vonatkoznak. A történelmi Buddháról műalkotás nem született egészen a 2. századig, elsősorban a korabeli szobrászat anikonista szemlélete miatt.[1] A Buddha fizikai testének jellemzése néhány korai írásból ismert. Ezekből az írásokból meríthették modelljüket a korai szobrok és domborművek szerzői is.[2] Főleg a páli kánonban szereplő „Egy nagyszerű ember 32 jellemzője” írás volt nagy hatással a művészekre.[2][3] Ezt a 32 jellemzőt kiegészíti további 80 másodlagos jellemző is (páli: Anubjandzsana).

A mahájána buddhizmusban, amelybe az ezoterikus buddhizmus is beletartozik, a 32 fő és 80 másodlagos jellemzőről úgy tartják, hogy azok a Buddha szambhogakájához, vagyis tökéletes gyönyörűségtestéhez tartoznak.[4] Ezt megkülönböztetik a Buddha fizikális testétől, amelyet nirmánakája testnek, azaz átalakuló testnek neveznek.[4]

Története[szerkesztés]

A buddhizmus legkorábbi időszaka általában véve anikonikus volt, amely azt jelenti, hogy a Buddhát szimbólumokkal ábrázolták, úgy mint lábnyomokkal, üres székkel, lovas nélküli lóval, vagy egy esernyővel.[1] Később Gandhára és Mathura környékén kialakultak a Buddha ikonikus megjelenítési formái.[1]

A Buddhát ábrázoló első szobor és mellszobor a mai Afganisztán Gandhara (ma Kandahár) régiójában készült. Több olyan szobor és mellszobor létezik, amelyeken a Buddha vagy más bódhiszattva bajszot visel.

A páli kánonban többször szerepel egy bekezdés, amely azt írja le, hogy a Buddha hogyan indult el a megvilágosodáshoz vezető úton (a „nemes keresés”-ről szóló arija-parijeszaná-szutta, MN 26.).[5]

Az indiai Buddha-kép kultuszának vizsgálata után Gregory Schopen arra a következtetésre jutott, hogy a mahájána buddhizmus követői a kezdetekben kicsi vagy semmilyen szerepet nem játszottak a Buddha-szobrok és más műtárgyak megjelenésében.[6] A kor mahájána szútrái (például a Maitrejaszimhanáda-szútra) csak kritizálják az ehhez hasonló kultuszokat, vagy egyszerűen meg sem említik azokat.[6] Schopen szerint a mahájána hívek nem mutattak imádatot különböző buddhák felé, sokkal inkább szerettek volna ők is buddhává válni. Alapvetően konzervatívan álltak hozzá a buddhista gyakorlatokhoz.[6]

Egy nagyszerű ember 32 jellemzője[szerkesztés]

A Buddhának hagyományosan harminckét jellemző fizikai tulajdonsága van (Skt. mahápurusa laksana).[7] Ez a 32 jellemző jellemző a csakravartin királyokra is.[7]

A Dígha-nikája, a „jellemzők beszéde” (páli: Lakkhana-szutta) (DN 30) felsorolja és elmagyarázza a 32 jellemzőt.[2] A Maddzshima-nikája Brahmáju-szutta (MN 91) szintén tartalmazza a 32 jellemzőt.

A 32 fő jellemző a következő:[8]

  1. egyforma hosszú lábak
  2. ezerküllőjű kerék nyoma a talpakon
  3. hosszú, karcsú ujjak
  4. hajlékony kezek és lábak
  5. finom úszóhártyás ujjközök
  6. magas sarkak
  7. ívelt talpbolt
  8. antilopszerű combok
  9. térdek alá leérő kezek
  10. jól visszahúzott férfi szerv
  11. egyforma hosszú karok
  12. minden hajszál gyökere fekete
  13. minden szőrszál elegáns és göndör
  14. aranyszínű test
  15. háromméteres aura
  16. puha, finom bőr
  17. kerek talpak, tenyerek, vállak és fejcsúcs
  18. húsos hónaljak
  19. oroszlán alakú test
  20. egyenes testtartás
  21. teljes, kerek vállak
  22. negyven fog
  23. fogak fehérek, épek és zártak
  24. négy tiszta, fehér szemfog
  25. oroszlánszerű áll
  26. minden étel ízét feljavító nyál
  27. hosszú, széles nyelv
  28. mély és rezgő hang
  29. sötétbarna vagy mélykék szemek
  30. királyi bika szemhéjak
  31. a szemöldökök között fehér fényt kibocsájtó bödör
  32. fejtetőn csúcsos kinövés.

80 másodlagos jellemző[szerkesztés]

Buddha bajusszal a Gupta korból. Mathura kiormányzati múzeum, India.
Ülő Buddha, Gandhára, 1-2. század. Tokiói Nemzeti múzeum
Buddha-szobor Mathura városból, India, 5-6. század.

A 80 apróbb Buddha-jellemzőt a kínai buddhista kánonba tartozó ágamák sorolják fel.[9] Kuang Hszing szerint ezek a 32 fő jellemző részletesebb magyarázatai.[9] A 80 másodlagos jellemzőt átvették a mahájána és théraváda irányzatokhoz tartozó buddhista hagyományok is.[9] A páli irodalomban ezeket az Apadána és a Milindapanha sorolja fel.[9]

A nyolcvan másodlagos jellemző:

  1. gyönyörű ujjak
  2. arányos ujjak
  3. henger alakú ujjak
  4. rózsaszín árnyalatú körmök
  5. a körmök végei enyhén felfelé ívelnek
  6. finom és íves körmök
  7. bokák és csuklók süllyedéstől mentesek és kerekek
  8. egyenlő hosszúságú lábak
  9. elefántszerű, gyönyörű tartás
  10. oroszlánszerű, tekintélyes tartás
  11. hattyúszerű, gyönyörű tartás
  12. ökörszerű, fenséges tartás
  13. séta közben a jobb láb vezet
  14. térden nincs kipúposodás
  15. nagyszerű emberhez méltó viselkedés
  16. hibátlan köldök
  17. mélyen ívelt has
  18. órajárás szerint jelzések a hason
  19. banánhoz hasonló ívelt combok
  20. elefántagyarhoz hasonló alakú karok
  21. a tenyéren levő vonalak enyhén rózsaszínek
  22. ideálisan vékony és vastag bőr
  23. ránctalan bőr
  24. csomómentes test
  25. hibátlan felső- és alsótest
  26. szennyeződésektől mentes test
  27. ezer krór elefánt vagy százezer krór ember ereje
  28. hosszú orr
  29. arányos orr
  30. egyenlő méretű felső és alsó ajkak, enyhe rózsaszín árnyalattal
  31. hibátlan fogak
  32. hosszú fogak, mint a kifényesített kagylók
  33. sima, göcsörtösségmentes fogak
  34. hibátlan öt érzékszerv
  35. kristályfehér, kerek szemfogak
  36. hosszú, gyönyörű arc
  37. sugárzó arc
  38. mély vonalak a tenyereken
  39. hosszú vonalak a tenyereken
  40. egyenes vonalak a tenyereken
  41. rózsaszín árnyalatú vonalak a tenyereken
  42. két méter hosszú fénykoszorút kibocsájtó test
  43. kerek és sima arc
  44. arányos szemhéjak
  45. az öt arcideg hibátlan
  46. testszőrvégek nem egyenesek, nem göndörek
  47. íves nyelv
  48. puha, rózsaszín árnyalatú nyelv
  49. hosszú, lótuszszirom alakú fülek
  50. kerek, gyönyörű fülcimpák
  51. nincsenek kitülekedő inak
  52. inak mélyen az izomban vannak
  53. koronaszerű homlok
  54. arányos homlok
  55. kerek és gyönyörű homlok
  56. íjszerűen íves szemöldökök
  57. finom szemöldökszőr
  58. archoz simuló szemöldökszőr
  59. hatalmas szempillák
  60. szempillák a szem széléig érnek
  61. finom bőr a test egészén
  62. jószerencse jelei a test egészén
  63. folyamatosan sugárzó test
  64. lótuszvirághoz hasonló friss test folyamatosan
  65. érintésre rendkívül érzékeny test
  66. szantálfa illatú test
  67. egyenlő hosszúságú szőr a testen mindenhol
  68. finom szőr
  69. finom illatú lehelet
  70. mindig mosolygó gyönyörű száj
  71. lótuszvirág illatú szájlehelet
  72. sötét árnyék színű haj
  73. erős illatú haj
  74. fehér lótusz illatú haj
  75. göndör haj
  76. ősz hajszáltól mentes
  77. finom haj
  78. kócmentes haj
  79. hosszú fürtök (Buddha tekinthető kopasznak is)
  80. fejbúb, mint egy királyi virágkoszorú.

Egyéb ábrázolások[szerkesztés]

A páli kánonban legalább két helyen Buddha megjelenése értelmezhető úgy is, hogy a feje borotvált.[10]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Krishnan, Yuvraj. The Buddha Image: Its Origin and Development. 2009. p. 51
  2. a b c Shaw, Sarah. Buddhist Meditation: An Anthology of Texts from the Pali Canon. 2006. p. 114
  3. www.index.hu - a Buddha nem volt se kövér, se kopasz
  4. a b Sangharakshita. A Survey of Buddhism: Its Doctrines and Methods Through the Ages. 2004. p. 295
  5. Ariyapariyesana sutta
  6. a b c Schopen, Gregory. Figments and Fragments of Mahāyāna Buddhism in India. 2005. p. 138
  7. a b Krishnan, Yuvraj. The Buddha Image: Its Origin and Development. 2009. p. 125
  8. Epstein, Ronald. Buddhist Text Translation Society's Buddhism A to Z. 2003. p. 200
  9. a b c d Guang Xing. The Concept of the Buddha: Its Evolution from Early Buddhism to the Trikaya Theory. 2004. p. 32
  10. Eisel Mazard (大影): The Buddha was Bald … but is Everywhere Depicted with a Full Head of Hair. New Mandala, 2010. december 1.

Külső hivatkozások[szerkesztés]