A buddhizmus iskolái

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A sorozat témája
Buddhizmus

Körvonalakban
Buddhizmus portál

Sablon:Buddhizmus

A buddhizmus iskolái a buddhizmus különböző intézményesített vagy filozófiai alapon történő felosztásokra utalnak, az ősi koroktól napjainkig. A buddhizmust különböző módon szokták filozófiai, kulturális vagy egyéb szempontból osztályozni szektákra, alszektákra, mozgalmakra stb, amelyek egésze alkotja a teljes buddhista hagyományt. A buddhista filozófia szektariánus és koncepcionális felosztása ma a buddhista tanulmányok, illetve Ázsiában az összehasonlító vallástudományok részét képezi.

Nyugati szempontból a buddhizmus két nagy csoportra osztható: théraváda, szó szerint az „idősek tanítása” vagy az „ősi tanítás”, és a mahájána, szó szerint a „nagy jármű”. A tudósok körében azonban gyakoribb a hármas felosztás, ugyanis a mahájánát felosztják a hagyományos mahájána tanításokra, valamint a vadzsrajána tanításokra, amely az ezoterikus vonalat képviseli.

Osztályozások[szerkesztés]

A Macmillan vallásenciklopédia háromféleképpen rendszerezi a buddhizmust: mozgalmak, nikáják és filozófiai iskolák:

Fogalmak[szerkesztés]

A buddhizmus legismertebb felosztásaiban használt fogalmak nem mindig azonosak, mivel azokat földrajzilag, történelmileg és filozófiájukban különböző tudósok és gyakorlók alkották. Bizonyos fogalmakat olykor egészen más szövegkörnyezetben is használnak. A legismertebb felosztásokban használt fogalmak a következők:

"konzervatív buddhizmus"
ilyen néven is nevezik a korai buddhista iskolákat.
"korai buddhista iskolák"
ezekre az iskolákra tagozódott a buddhizmus az első néhány évszázad során; ezek közül egyedül a Théraváda maradt fent önálló iskolaként.
"kelet-ázsiai buddhizmus"
a kifejezést[1] tudósok használták a japán, koreai, szingapúri buddhizmusok összefoglaló neveként, valamint ide sorolták a kínai és vietnámi buddhizmus nagy részét is.
"keleti buddhizmus"
a kifejezést Harvey Penguin használta a kelet-ázsiai buddhizmusra; gyakran használják azonban a buddhizmus összes hagyományos formájára, hogy megkülönböztessék a nyugati, nyugatiasított formáktól.
"ezoterikus buddhizmus"
általában a "vadzsrajána" szinonímiájaként szokták használni.[2] Egyes tudósok bizonyos théraváda gyakorlatokra használták, főleg Kambodzsában.[3]
"hínajána"
gyakran pejoratívnak ítélik, mert a mahájána írásokban használják, mintegy az ellentétes iskolák befeketítésére.[4] Néha a korai buddhista iskolákra is használják, köztük a ma is létező théraváda iskolára, ám ennek jogossága vitatott.[5] Akadémiai használata vita tárgyát képezi.[6] A kínai, koreai, tibeti és japán mahájána iskoláknál a kifejezés alig vagy egyáltalán nem pejoratív.[7]
"lámaizmus"
régi kifejezés, amit néha még használnak a tibeti buddhizmusra, ám sokan lealacsonyítónak találják a kifejezést.
"mahájána"
a korai buddhista iskolákból kiinduló vonal. Fő használata a kelet-ázsiai és tibeti hagyományban a spirituális szintre utal,[8] iskolától függetlenül.
"mainstream buddhizmus"
a tudósok a korai buddhista iskolára használják a kifejezést.
"mantrajána"
általában ugyanazt jelenti, mint a "vadzsrajána".[9] A japán tendai iskolára hatással volt a mantrajána.[8]
"nevar buddhizmus"
egy nem szerzetesi, fiúról fiúra szálló, kaszt alapú buddhista vonal, szanszkrit szövegekkel.
"nikája buddhizmus" vagy "iskolák"
kifejezés a korai buddhista iskolákra.
"északi buddhizmus"
néhány tudós által használt kifejezés a tibeti buddhizmusra. Korábban vonatkozott a kelet-ázsiai vonalakra is, sőt még a tibeti vonal nélkül is használták.
"titkos mantra"
a Mantrajána egyik elnevezése, amelyet a tibeti buddhizmusban használtak.[10]
"szektáns buddhizmus"
ilyen néven is nevezik a korai buddhista iskolákat.
"délkelet-ázsiai buddhizmus"
a théraváda buddhizmusra használatos kifejezés.[11]
"déli buddhizmus"
a théraváda buddhizmusra használatos kifejezés.
"srávakajána"
ilyen néven is nevezik a korai buddhista iskolákat.
"tantrajána" vagy "tantrikus buddhizmus"
általában a "vadzsrajána" megfelelőjeként szokták használni.[9] Néhány tudós,[12] elsősorban François Bizot,[13] használta a "tantrikus Théraváda" kifejezést egyes kambodzsai buddhista gyakorlatra.
"théraváda"
Srí Lanka, Burma, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa és Vietnám, Kína, India, Banglades és Malajzia egyes területeinek hagyományos buddhizmusa. Ez a történelmi, korai buddhista iskolák egyetlen ma is létező vonala. A "théraváda" kifejezést néha az összes korai buddhista iskolára is használják.[14]
"tibeti buddhizmus"
általában a Tibetben, Mongóliában, Bhutánban és Kína, India és Oroszország egyes területein található buddhizmusra használják. Ezeken a területeken a tibeti hagyományokat követik.
"vadzsrajána"
az indiai Mahájána vonalból alakult ki. Vitatott, hogy pontosan mely vonalak tartoznak ebbe a csoportba. A tibeti buddhizmust általánosan mindenki elfogadja, hogy ide tartozik, a japán singon iskolával együtt. Akadnak tudósok,[15] akik a koreai milgyo vonalra is használják, amely azonban nem egy önálló iskola.

Korai iskolák[szerkesztés]

Gautama Buddha egy szvasztika kereszttel a mellkasán. Ánanda, Buddha egyik tanítványa tűnik fel a háttérben. Ez a szobor a Hszi Laj templomban áll.

Számos kísérlet létezett az iskolák felsorolására. A következő csak egy a létezők közül:

Húsz szekta[szerkesztés]

A következő listán a mahájána szövegeken szereplő Hínajánaként jellemzett húsz szekta található:

Szthaviraváda (上座部) 11 szektára oszlott szét:

Mahászánghika (大眾部) 9 szektára oszlott szét:

Kelet-ázsiai iskolákra gyakorolt hatásai[szerkesztés]

A következő későbbi iskolák a dharmaguptaka vinaját használták:

A következők filozófiájára volt nagy hatással:

Théraváda iskolák[szerkesztés]

A Théraváda különböző iskolái a páli kánon és a későbbi magyarázó szövegek más aspektusait hangsúlyozzák, vagy másra összpontosítanak és más gyakorlatokat végeznek. Nagyban különböznek a vinaja követésének szigorúságában, magyarázásában is.

Mahájána iskolák[szerkesztés]

Buddhista szerzetes kínai kerámiája 1468. tájáról.

Tantrikus iskolák[szerkesztés]

Új buddhista mozgalmak[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ B & G, Gethin, R & J, P & K
  2. ↑ Encyclopedia of Religion, Macmillan, New York, volume 2, page 440
  3. ↑ Indian Insights, Luzac, London, 1997
  4. ↑ "Hinayana (literally, 'inferior way') is a polemical term, which self-described Mahāyāna (literally, 'great way') Buddhist literature uses to denigrate its opponents." - p. 840, MacMillan Library Reference Encyclopedia of Buddhism, 2004
  5. ↑ "Hinayana is a designation that has no clearly identifiable external referent" - p. 840, MacMillan Library Reference Encyclopedia of Buddhism, 2004
  6. ↑ "The supposed Mahayana-Hinayana dichotomy is so prevalent in Buddhist literature that it has yet fully to loosen its hold over scholarly representations of the religion." - p. 840, MacMillan Library Reference Encyclopedia of Buddhism, 2004
  7. ↑ "It is also certain that Buddhist groups and individuals in China, Korea, Tibet, and Japan have in the past, as in the very recent present, identified themselves as Mahayana Buddhists, even if the polemical or value claim embedded in that term was only dimly felt, if at all.": Macmillan Encyclopedia of Buddhism, 2004, page 492
  8. ↑ a b '
  9. ↑ a b Harvey, pages 153ff
  10. ↑ Hopkins, Jeffrey (1985) The Ultimate Deity in Action Tantra and Jung's Warning against Identifying with the Deity Buddhist-Christian Studies, Vol. 5, (1985), pp. 159-172
  11. ↑ R & J, P & K
  12. ↑ Indian Insights, loc. cit.
  13. ↑ Crosby, Kate( 2000)Tantric Theravada: A bibliographic essay on the writings of François Bizot and others on the yogvacara Tradition. In Contemporary Buddhism, 1:2, 141—198[1]
  14. ↑ Encyclopedia of Religion, volume 2, Macmillan, New York, 1987, pages 440f; Cambridge Dictionary of Philosophy, sv Buddhism
  15. ↑ Harvey
  • Coleman, Graham, ed. (1993). A Handbook of Tibetan Culture. Boston: Shambhala Publications, Inc.. ISBN 1-57062-002-4.
  • Warder, A.K. (1970). Indian Buddhism. Delhi: Motilal Banarsidass.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_buddhizmus_iskolái&oldid=25994008”