Kagyüpa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az egyik legfontosabb kagyü-kolostor, a Drigung, Tibetben

A kagyüpa vagy kagyü (tibeti:བཀའ་བརྒྱུད་པ , irodalmi tibeti: bk'-brgjud; a.m. szóbeli átadás) a tibeti buddhizmus négy fő iskolájának (nyingma, szakja, kagyü, gelug) egyike, nevét Gampopa (1079–1153) reformjai előtt használatos hagyományátadás módjáról kapta. Az indiai sziddha-hagyományt követi, akár a vele közeli rokonságban álló nyingma irányzat, ám csak Marpa (1012–1097) személyéhez köthető két hagyományvonalat visz tovább. Tanításának egyik központi eleme a tudat és a jelenségek feletti kontroll, amelyet tantrikus gyakorlatokkal érnek el (ezt a többi iskola is elismeri) illetve a kagyü-lámák (tanítók ) képzési módja. A mahámúdra bölcseleti tanát örökölte, mely szerint a spirituális út kiteljesedése azonos a súnjata (üdvvel teli boldogság és üresség) egyfajta megnyilvánulásával. Ebben a hagyományozási vonalba illeszkednek a mahámúdrán kívül Nárópa 6 jógája, a mahákála és a csakraszambhava gyakorlatokis.

Marpától a mahámúdra[1] filozófiája és a megvilágosodás eléréséhez szükséges, Nárópa által kifejlesztett gyakorlatok Milarepához hagyományozódtak, akitől Gampopa örökölte azokat. Gampopa ezt kiegészítette a kadam[2] hagyományokkal, ezzel az iskola önálló hagyományozási ággá vált. Nem sokkal kialakulása után további „aliskolák” alakultak belőle, a chal, baram, karma és a druk iskolák. Jelenleg a legismertebb a kagyü iskolák közül a Jese Dordzse (1166–1211) által létrehozott druk ('bruk) kagyü-iskola, ez Bhután legjelentősebb, egyben az országnak nevet is adó tibeti buddhista hagyománya, legjelentősebb azonban a Düszum Khjenpa (1110–1193), az első Gyalva Karmapa által alapított Karma Kagyü.

Magyarországon több kagyü iskola működik, ezek a mahámúdra-hagyományt követik. Az egyik legjelentősebb Nógrád megyében, Tar község közelében található, hivatalos neve Karma Ratne Dargye Ling Buddhista Meditációs Központ. Sztúpáját a XIV. Dalai Láma szentelte fel. A másik jelentősebb a szintén nógrád megyei Becske községben jelen levő Gyémánt Út buddhizmust követő iskola, amelynek vezetője a 16. Karmapa tanítvány Ole Nydahl (2013). .

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A gelug iskolában is meglévő filozófia, amelynek két aspektusa van, a szútra (bölcsesség és világosság), és a tantra (a szútra spirituális állapotának megvalósítása).
  2. A.m. útmutatás, ebből jött létre a 15. században Congkhapa iránymutatásával a gelug iskola.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ian Harris – Helen Varley: Buddhizmus. Budapest: Kossuth. 2010 ISBN 9789630961905  
  • szerk.: Görföl Tibor, Máté Tóth András: Világvallások – Akadémiai lexikon. Budapest: Akadémiai, 461. o. ISBN 978-963-05-8708-2 (2009) 
  • Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története. Budapest: Osiris. 2006 753. o. ISBN 9633898056  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]