Congkapa
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédia átírási irányelve szerint szerepelnek, és/vagy nincs feltüntetve a pinjin és a magyaros alak a {{kínai}}(?) sablon segítségével. Ezeket pótolni, illetve javítani kell. |
| Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a tibeti nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
Congkapa (wylie: tsong kha pa blo bzang grags pa, angolos átírásban: Tsong-kha-pa; (Congka, 1357 – 1419) tibeti egyházi író, a tibeti buddhizmus reformátora, a Gelug (Dge-lugs, azaz „sárgasapkás”) iskola, a Tibetben és Mongóliában századunkig uralkodó lámaista irányzat alapítója. Lobszang Drakpa (Blo-bzang Grags-pa) szerzetesi néven vagy egyszerűen a Dzse Rinpocse (Rje Rin-po-che) néven is ismert. Több száz kisebb-nagyobb műve a buddhista vallási irodalom legolvasottabb munkái közé számít. Alkotásaiban néha megkapó költői képeket állított vallási céljai szolgálatába. Fő műve A szentté válás nagyobbik útikalauza (Bjangcsub lamgji rimpa csenpo). Közvetlen inspirálója a Kadampa (Bka’-gdams-pa) hagyomány, Atísa öröksége volt. Congkapa tanításai alapján a Gelug hagyomány két sajátos karakterisztikuma:
Tartalomjegyzék |
Pályája [szerkesztés]
A tibeti Amdo tartományban született 1357-ben, s világi felszentelését (skrt: Upasaka) és a Kunga Nyingpo (Kun-dga’ Snying-po) nevet három évesen kapta a 4. karmapától, Rolpe Dordzsetől (Rol-pa’i Rdo-rje). Hét évesen kapta meg a novíciusi felszentelést (skrt.: Sramanera, tib.:Gecül) és a Lobszang Drakpa nevet(Blo-bzang Grags-pa) Csödzse Dhondup Rincsentől (Wylie: Chos-rje Don-‘grub Rin-chen). Neki köszönheti, hogy ilyen fiatalon megkaphatta a tibeti buddhizmus három fő haragvó istenségének, Héruka Csakraszamvarának, Hévadzsrának és Jamántakának a beavatásait, és hogy képes volt nagy számú szútra, többek között a Mandzsusrí-náma-szamgítí recitálására. Kiváló ismerője lett a továbbá a Vinajának, a viselkedési szabálygyűjteménynek, valamint később Naropa hat jógájának, a Kálacsakra Tantrának és a nagyhírű Mahámudra gyakorlatnak. 24 évesen kapta meg Congkapa a teljes szerzetesi felszentelést (szanszkrit: Bhikshu, tibeti: Gelong) a szakja hagyományból. A tudást keresve Congkapa rengeteget utazott, és az akkor létező összes hagyomány több mint száz tanítójától tanulta a tan minden területét, hozzávéve a Dzogcsent is. Tanulmányai mellett hosszas meditációs elvonulásokat tartott. Ismert arról, hogy milliónyi leborulást, mandalafelajánlást és egyéb megtisztulási gyakorlatot végzett. Congkhapának gyakran voltak látomásai meditációs istenségekről, különösen Mandzsusríról, akivel az Írások nehéz pontjainak tisztázásáról közvetlenül tudott kommunikálni.
Kiterjedt ismeretekkel rendelkező tudósként és gyakorlóként nagyon hatékony tanítója volt a tibeti buddhizmusnak, ezért a többi mester és tanítványai között kiemelkedő helyet foglalt el. Tanítói közül sok maga is tanítványává vált, mint Rendawa, Umapa, a nyingma Lhodrak Láma is, akik tisztelték és tanították egymást. Erőteljes befolyása, együttérzése és bölcsessége miatt második Buddhának tekintették.
Öröksége [szerkesztés]
Congkapa a Kadampa (Bka’-gdams-pa) alapjaira építve, a Vinaja és a tudós tevékenység hangsúlyozásával kívánta megalapítani a gelug (Dge-lugs-pa) rendet. Szakja (Sa-skya), Kadam és Drikung Kagyü kolostorokban tanult, szedte össze tudását és kapott számos beavatást, és a tibeti buddhizmus egyik legnagyobb tekintélye volt a korban. Úgy tartják, hogy Sákjamuni Buddha beszélt a Mandzsusrí gyökértantrájának egy rövid versében arról, hogy Mandzsusrí Bódhiszattva formájában el fog jönni.
"Miután elmegyek,
És tiszta tanításom már nem létezik,
Átlagos formában fogsz megjelenni,
Egy Buddha cselekedeteit téve,
És létrehozod az Örömteli Országot, a Nagy Védelmezőt
A Hó Birodalmában."
Jóllehet Congkapa hatvan évesen, 1419-ben elhunyt, de az összegyűjtött tanítások 18 kötetét - legnagyobb mennyiségben a Guhjaszamádzsa Tantráról - hagyta hátra. E tizennyolc kötet több száz címet tartalmaz a buddhista tanítás minden aspektusához, és magyarázatokkal szolgál a Szútrajána és a Vadzsrajána tanítások legnehezebb témáihoz.
Közülük a legjelentősebbek:
- Lam-rim chen-mo (Az ösvény fokozatainak terjedelmes magyarázata)
- Sngag-rim chen-mo (A tantrák terjedelmes magyarázata)
- Drang-nges legs-bshad snying-po (A magyarázó és állító tanítások ékesszólásának esszenciája)
- rTen-'brel bstod-pa (Az oksági láncolat dicsőítése)
- gSang-'dus rim-lnga gsal-sgron (A Guhjaszamádzsa öt fokozatának megvilágítása)
- gSer-phreng (Az aranyfüzér)
Ezek az iratok a Gelugpa hagyomány tanulmányozásának alapvető forrásai. Congkhapának ezen és további tanításai a modern korig érvényesek maradtak, és védelemként szolgálnak a Mahájána és a Vadzsrajána buddhizmus félremagyarázásával szemben.
A 14. dalai láma Congkapa munkáinak hitelességét a Buddhapalita művében található jelentéssel egybevágónak nevezte. Congkapa munkáit mélységesként és a hagyományhoz hűként dicsérik, mint ami az átadott tanítások veleje és lényegi tisztázása, ami lényegében a változatlan igazság összefoglalását célozza. [1]
Congkapa alapította meg a Ganden kolostort 1409-ben, ami fő tartózkodási helye is lett. Számos tanítványa volt, akik között a legkiemelkedőbb Gyalcab Dharma Rincsen (1364-1431), Khedrup Gelek Pelzang (1385-1438), Togden Dzsampal Gyaco, Dzsamjang Csodzse, Dzsamcsenpa Sherap Szenge and Gyalwa Gendün Drup, az első dalai láma (1391-1474). Halála után Congkapa tanításait a Gyalcab Dharma Rinpcsen és Khedrub Gelek Pelszang őrizte. Ezután leszármazását a Ganden Tripak, a Ganden kolostor apátjai tartották. A jelenlegi a 101. Ganden Tripa, Khenszur Lungri Namgyal. A Ganden kolostor Congkapa általi megalapítását követően Dzsamjang Csödzse megalapította a Drepung kolostort, Csödzse Shakja Jese a Szera kolostort, és az 1. Dalai Láma, Gyalwa Gendün Drup a Tashi Lhunpo kolostort. Tibet, de Kína és Mongólia területén is sok gelug kolostort építettek.
A Sárgasapkás (Gelugpa) hagyomány sok leszármazás-tartója között található Gyalwa Rinpocse (közismertebben a Dalai láma), a Pancsen láma, Csagkja Dordzse Csang, Ngacsen Köncsok Gyalcen, Kjishö Tulku Tenzin Thrinly, Dzsamjang Sepa, Phurcsok Dzsampa Rinpocse, Dzsamjang Dewe Dordzse, Takphu Rinpocse, Khacsen Jeshe Gyalcen stb. egymást követő reinkarnációi.
Congkapa a megalapítója az évente megrendezett tibeti Nagy Imafesztiválnak, a Monlamnak (Smon-lam chen-mo). Tízezer szerzetesnek tettek szolgálatokat ezen alkalommal. A Nagy Imafesztivált Négy Nagy Tettének egyikeként tartják számon. Sákjamuni Buddha csodás cselekedeteit ünneplik ekkor.
Congkapa néhány írásának angol fordításai:
- The Great Treatise On The Stages Of The Path To Enlightenment, Vol. 1, Snow Lion, ISBN 1-55939-152-9
- The Great Treatise On The Stages Of The Path To Enlightenment, Vol. 2, Snow Lion, ISBN 1-55939-168-5
- The Great Treatise On The Stages Of The Path To Enlightenment, Vol. 3, Snow Lion, ISBN 1-55939-166-9
- Ocean of Eloquence: Tsong Kha Pa's Commentary on the Yogacara Doctrine of Mind, State University of New York Press, ISBN 0-7914-1479-5
- Ocean of Reasoning : A Great Commentary on Nagarjuna's Mulamadhyamakakarika, Oxford University Press, ISBN 0-19-514733-2
- Tantric Ethics : An Explanation of the Precepts for Buddhist Vajrayana Practice, Wisdom Publications, ISBN 0-86171-290-0
- The Splendor of an Autumn Moon : The Devotional Verse of Tsongkhapa, Wisdom Publications, ISBN 0-86171-192-0
- The Fulfillment of All Hopes: Guru Devotion in Tibetan Buddhism, Wisdom Publications, ISBN 0-86171-153-X
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Buddhista lexikon
- The Ri-Me Philosophy of Jamgon Kongtrul the Great: A Study of the Buddhist Lineages of Tibet by Ringu Tulku, ISBN 1-59030-286-9, Shambhala Publications
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A Short Biography by Alexander Berzin (The Berzin Archives)
- The History of Gelug Tradition by the Government of Tibet in Exile
- Biography of Lama Tsong Khapa by Geshe Sonam Rinchen
- Life and Teachings of Tsong Khapa by Professor R. Thurman
- Tsongkhapa's Biography (Ganden.org)
- Tsongkhapa -- Bogd Zonkhov to Mongolians
- Gelug Conference A talk regarding Gelugpa and Tsong Khapa's legacy] by HH The 14th Dalai Lama


