Asóka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Asóka egyik ábrázolása az 1. századból

Asóka (dévanágari: अशोक, Asóka {=„Gondtalan”} felvett név, eredeti neve Pijadaszi {=„Kedves tekintetű”}), (i. e. 304i. e. 232) vagy Nagy Asóka az indiai Maurja-dinasztia harmadik császára, unokája Csandragupta Maurjának aki Nagy Sándor hadjáratát követően meghódította Észak-India túlnyomó részét.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első indiai uralkodó, aki a szubkontinens zavaros politikai viszonyait megszüntette, államát egységbe szervezte, és birodalmát a mai Afganisztán nyugati határaitól a Bengáli-öbölig kiterjesztette. Uralkodásának székhelye Magadha (a mai Bihár). Apja (Binduszára) uralkodása alatt mint alkirály a birodalom egyik tartományát igazgatta, de annak halála után véres háborúba keveredett testvéreivel. Kegyetlen, hírhedt diktátorként ismerték, de a kalingai háború (i. e. 265i. e. 263 körül, a mai Orisza környékén) véres mészárlásai után, amikor rádöbbent győzelmének iszonyatos következményeire, jelleme gyökeresen megváltozott. Elhatározta, hogy lemond minden további hódító háborúról. A buddhizmus lelkes követője és propagátora lett, de birodalmában vallási toleranciát hirdetett. Kormányzati tisztviselőket, dharma-tisztviselőket jelölt ki, hogy jámborságra oktassák és baráti kapcsolatokra buzdítsák a népet. India-szerte emlékműveket állított Buddha életének eseményei színhelyén, az erőszakmentesség (ahimsza), tolerancia, a szeretet híve lett. Felhagyott a vadászattal és vegetáriánus lett. Korát messze megelőzve állatmenedékhelyeket létesített, kórházakat és utakat építtetett és fejlesztette az öntözéses gazdálkodást a mezőgazdaságban. India történetében gyakran úgy emlegetik, mint Szamrát Csakravatin Asóka, azaz Asóka, a Császárok Császára.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tenigl-Takács László. India története. Budapest: Medicina - Tan Kapuja Buddhista Főiskola, 65. o. ISBN 963-243-824-8 (1997) 
  • Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 462. o. ISBN 9630568004  
  • Michael H. Hart: 100 híres ember. Magyar Könyvklub 2003. ISBN 963-547-820-8

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap