Tar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tar
Tar légifotó.jpg
Tar légifotója
Tar címere
Tar címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Kistérség 2012-ig Pásztói
Jogállás község
Polgármester Román István[1]
Irányítószám 3073
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 1903 fő (2010. jan 1.)[2] +/-
Népsűrűség 69,60 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 27,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tar  (Magyarország)
Tar
Tar
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47° 57′ 6,12″, k. h. 19° 44′ 41,39″
Tar  (Nógrád megye)
Tar
Tar
Pozíció Nógrád megye térképén
é. sz. 47° 57′ 6,12″, k. h. 19° 44′ 41,39″

Tar község Nógrád megye Pásztói kistérségében.

Tartalomjegyzék

Megközelíthetősége [szerkesztés]

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a 21. számú útra, amely a település határában halad el, onnan egy kisebb bekötőút ágazik el a település felé a 24105-ös mellékút, amely a Pásztóhoz tartozó Hasznossal köti össze a települést; vagy vasúton, a Hatvan–Somoskőújfalu-vonalon.

Története [szerkesztés]

A Nyugati-Mátra peremén, a Zagyva völgyében fekvő csevicéiről híres község. A csevice-források a Csevice-patak mentén fakadnak, az Ágasvárra vezető turistaút mentén.

A falu első írásos említése a Váradi Regestrumban történik a 13. szd. elején. 1254. május 27.-i oklevelében az Esztergomi káptalan birtokügyekben tari Tyba fiait (Gurde et Symonis f-i Tyba que! vocatur Tor) említi, akik Bárkány határosai. Határleírása 1265-ból származik, amikor az addig királyi birtokot a Rátót nemzetség kapta meg. A 15. században mezővárosi rangot kapott, vámszedőhely, de a török hódoltság után azt elveszítette. A török időkben elpusztult.

Templomát Szent Mihálynak szentelték; szentélye a 13. századból, hajója a 15.-ből való. A templombelsőben 14-15. századi freskók találhatók, de középkori a templomot körülölelő fal is. Templomkertjében 19. századi sírkövek láthatók.

A község leghíresebb földesura „pokoljáró” Tari Lőrinc volt, Zsigmond király bizalmas embere. Érdemeit akkor szerezte, amikor 1401. április 28-án a főurak Budán rátámadtak Zsigmondra, azt követelve, hogy az uralkodó űzze ki a kiváltságokat élvező idegeneket az országból. Azzal fenyegették, ha nem így tesz, fogságra vetik. Az uralkodó védelmére csak Tari Lőrinc rántott kardot, akit aztán a támadók össze is kaszaboltak. Gyógyulása után hűségéért a király bizalmasa: pohárnokmester, étekfogó, majd fősáfár, valamint Hont és Nógrád vármegyék ispánja lett. Az ő kérésére 1407-ben Zsigmond Pásztónak Budával azonos kiváltságokat adományozott. Tari Lőrinc később az irodalomba is bevonult: írországi „pokoljáró” útját – amit a Szent Patrik-sziget kénes barlangjához tett – Tinódi Lantos Sebestyén énekelte meg.

A 20. század elején Heves Vármegye Hatvani járásához tartozott.

1910-ben 1705 magyar lakosa volt. Ebből 1650 római katolikus, 40 evangélikus volt.

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 5%-a cigány, 1%-a egyéb (főleg szlovák és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei [szerkesztés]

  • Szent Mihály római katolikus templom (a falu központjától déli irányban)
  • Tari Lőrinc Erődített udvarháza (a templom mellett)
  • A sámsonházi elágazóban, de Tar közigazgatási területén található a volt Gaál-tanya, ahol Kőrösi Csoma Sándornak szentelt buddhista sztúpa[4], valamint templom (a Szabadító Buddha Anya temploma) áll, és tibeti hitéleti központot alakítottak ki.[5]
  • Tuzson Arborétum – A kb. 4 hektár területen fekvő Tuzson arborétumot és annak „életfa”-gyűjteményét Tuzson János (1870, Szászcsanád – 1943, Budapest) telepítette feltehetően 1898 körül. (1898-ban az akkori Földművelési Minisztérium Erzsébet királyné emlékére létesítendő emlékligetek telepítőinek ingyenes facsemetéket adott. Ekkor létesült Tar közelében az „Erzsébet-liget”.)
  • Csevice források az Arborétumba vezető turistaút mentén
  • Schneé kastély - elpusztult
  • Három népi barokk kereszt a község területén
  • Plébánia épület 1700-ból

Galéria [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. Tar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. http://www.buddha-tar.hu/tisztelet_korosinek
  5. A nógrádi sztúpa – Egy óriási lehetőség (Mancs, 2008. október 9.)

Külső hivatkozások [szerkesztés]