Csesztve
| Csesztve | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Kistérség | Balassagyarmati | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Palman Imre[1] | ||
| Irányítószám | 2678 | ||
| Körzethívószám | 35 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 304 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 18,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,25 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csesztve
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Csesztve
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|||
Csesztve község Nógrád megyében, a Balassagyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Balassagyarmattól délre 7 km-re található.
[szerkesztés] Története
Időszámításunk előtt 3500 táján ezen a környéken már megtelepedett az ember. Megtalálták itt az újkőkori lengyeli és a késő bronzkori pilinyi kultúra emlékeit, illetve honfoglalás kori leletek is előkerültek. A falu 1423-ban a Hont vármegyei Salgón birtokos Salgai Miklós birtoka volt; a török időkben, 1562-63-ban pedig Abdesszaid Ali hűbérbirtoka.
A török hódoltság alatt a falu elpusztult, ezért a török kiűzése után szlovákokat is telepítettek ide. Az idő tájt a katolikus templomot az evangélikusok és a katolikusok közösen használták. Az 1700-as évek közepe táján az evangélikusok a mai Fő utca és a Kossuth út sarkán saját Isten házát építettek maguknak. A község közelében lévő Galibapuszta a középkorban Helembafalva néven önálló település volt.
A községbe vezető bekötőút mellett található a Csesztvéhez tartozó Bakópuszta, ami 1720-ban még önálló falu volt.
1844 decemberétől 1853 szeptemberéig Csesztvén élt Madách Imre. Itt születtek meg a gyermekei. Madách ebben az időszakban tevékeny részese volt Nógrád politikai életének, beleértve az 1848-as szabadságharcot is. 1862 augusztusában Madách itt fogadta az Ember tragédiája című műve felfedezőjét, Arany Jánost.
A Madách kúria épületében jelenleg múzeum működik.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Kultúra
Csesztve hagyományos rendezvénye a Madách Imre tiszteletére október elején megrendezett emléknap. Ennek keretében előadásokon adják közre a költő munkásságának kutatásában elért legfrissebb eredményeket.
[szerkesztés] Híres emberek
- Az egyik dombon épített kúriát Madách Imre író és itt gazdálkodott 1845-től 1853 végéig. 1852 augusztusában innen hurcolták el a pozsonyi és pesti börtönbe, mert alsósztregovai erdészházában rejtegette Kossuth Lajos egykori titkárát, Rákóczy Jánost. A börtönből 1853. május 7-én szabadult, s azonnal visszatért ide. Madách 1862 augusztusában itt fogadta Arany Jánost, majd Alsósztregován látta vendégül.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Madách Imre Emlékmúzeum
- Majthényi-kastély
- Kastélypark, a hajdani krími hársfa maradványaival, valamint Madách fejszobrával. Az úri lak körüli park természetvédelmi terület, mely nyugalmával kellemes pihenőhely a látogatóknak.
- Római katolikus templom
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Légifotók Csesztvéről
- Csesztve a wiki.utikonyvem.hu oldalon
- Csesztve az Ipoly-menti Palócok honlapján
 |
Ez a Nógrád megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
