Csesztve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csesztve
Csesztve címere
Csesztve címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Balassagyarmati
Kistérség Balassagyarmati
Jogállás község
Polgármester Palman Imre[1]
Irányítószám 2678
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 315 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 18,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csesztve (Magyarország)
Csesztve
Csesztve
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 00′ 55″, k. h. 19° 16′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 55″, k. h. 19° 16′ 42″
Csesztve (Nógrád megye)
Csesztve
Csesztve
Pozíció Nógrád megye térképén

Csesztve község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balassagyarmattól délre 7 km-re található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Időszámításunk előtt 3500 táján ezen a környéken már megtelepedett az ember. Megtalálták itt az újkőkori lengyeli és a késő bronzkori pilinyi kultúra emlékeit, illetve honfoglalás kori leletek is előkerültek.

Csesztve nevét 1423-ban a Hont vármegyei Salgón birtokos Salgai Miklós birtokaként említették az oklevelekben, de 1439-ben már Lossonczy László birtokában találjuk, akinek magvaszakadtával Garai László nyerte adományul.

Később a mohorai Vidfiek foglalták el a helység fele részét, Garai Jób itteni birtokait 1476-ban Guthi Országh Mihálynak adta. A másik rész 1472-ben a Szobi család bírtoka volt. 1498-ban Szobi Mihály itteni birtokait Werbőczy Istvánnak adományozta. 1552-ben már a török hódoltsághoz tartozott. 1562-1563-ban Abdesszaid Ali török tiszt hűbérbirtoka volt. A török hódoltság alatt a falu lakossága nagyon megfogyatkozott, ezért a török kiűzése után szlovákokat is telepítettek ide. Az idő tájt a katolikus templomot az evangélikusok és a katolikusok közösen használták. Az 1700-as évek közepe táján az evangélikusok a mai Fő utca és a Kossuth út sarkán saját Isten házát építettek maguknak.

A 17. században az esztergomi káptalan és a Barátnoky-család birtoka volt. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával Maithényi Károly és az esztergomi káptalan voltak a helység földesurai.

1826-ban a helység egy részét az esztergomi káptalan, a másikat Maithényi Károly, a harmadikat Madách Imre bírta, aki itteni birtokait neje, Maithényi Anna révén szerezte.

1844 decemberétől 1853 szeptemberéig Csesztvén élt Madách Imre, az Ember tragédiája írója, és munkáinak egy része is itt készült. Itt születtek meg a gyermekei. Madách ebben az időszakban tevékeny részese volt Nógrád politikai életének, beleértve az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot is. 1862 augusztusában Madách itt fogadta az Ember tragédiája című műve felfedezőjét, Arany Jánost.

A Madách kúria épületében jelenleg múzeum működik. Kertjében az 1900-as évek elejének leírásai szerint egy ősrégi keresztelőkút is állt.

A község közelében lévő Galibapuszta a középkorban Helembafalva néven önálló település volt. A községbe vezető bekötőút mellett található a Csesztvéhez tartozó Bakópuszta, ami 1720-ban még önálló falu volt.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csesztve hagyományos rendezvénye a Madách Imre tiszteletére október elején megrendezett emléknap. Ennek keretében előadásokon adják közre a költő munkásságának kutatásában elért legfrissebb eredményeket.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település középkori temploma
A templom szentélye és kő keresztelő medencéje
Magyar irodalomtörténeti kultuszhely: Madách Imre egykori kúriája
  • Madách Imre Emlékmúzeum
  • Majthényi-kastély
  • Kastélypark, a hajdani krími hársfa maradványaival, valamint Madách fejszobrával. Az úri lak körüli park természetvédelmi terület, mely nyugalmával kellemes pihenőhely a látogatóknak.
  • Római katolikus templom

Jegyzetek, források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csesztve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]