Balassagyarmat
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Balassagyarmat | |||
|
|||
| Becenév: A legbátrabb város (Civitas Fortissima) | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Kistérség | Balassagyarmati | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Medvácz Lajos | ||
| Irányítószám | 2660 | ||
| Körzethívószám | 35 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 16 592 fő (2008) +/- | ||
| Népsűrűség | 609,85 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 29,03 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Balassagyarmat
|
|||
| Balassagyarmat weboldala | |||
Balassagyarmat (szlovákul Balašské Ďarmoty, németül Jahrmarkt) város Nógrád megyében. Állandó lakossága 17 704 fő (2005). 2007-ig határátkelőhely volt Szlovákia felé. A Balassagyarmati kistérség központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Ipoly folyó bal partján, a Nógrádi-medencében fekszik. Az egykoron a városhoz tartozó jobbparti rész ma a Szlovákiához tartozó Tótgyarmat (Slovenské Ďarmoty).
[szerkesztés] Megközelíthetősége
- Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc és a 75-ös számú Vác–Diósjenő–Drégelypalánk–Balassagyarmat vonalain közelíthető meg. A vasútállomás az előbbin Szügy és Őrhalom között, az utóbbin Ipolyszög után található. A 75-ös számú vonal a Börzsöny lábánál, és az Ipoly mellett vezet, hazánk egyik legszebb vasútvonala.
[szerkesztés] Története
| Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
|---|---|
| Rangja | |
| 1923-ig | nagyközség |
| 1923-1929 | rendezett tanácsú város |
| 1929-1950 | megyei város |
| 1950–1954 | közvetlenül a járási tanács alá rendelt város |
| 1954–1971 | járási jogú város |
| 1971 óta | város |
| Hozzá tartozó települések | |
| 1926 óta | Újkóvár |
| 1973–1992 | Patvarc |
| 1973–2006 | Ipolyszög |
| Területi beosztása | |
| 1923-ig | Nógrád vármegye, Balassagyarmati járás |
| 1923–1950 | Nógrád vármegye |
| 1950–1954 | Nógrád megye, Balassagyarmati járás |
| 1954 óta | Nógrád megye |
| 1994 óta | Nógrád megye, Balassagyarmati kistérség |
| Megyeszékhely | |
| 1950-ig | Nógrád vármegye |
| 1950–1952 | Nógrád megye (átmenetileg, a megyei tanács végrehajtó bizottságának Salgótarjánba költözéséig) |
| Egyéb központi szerepköre | |
| 1983-ig | Balassagyarmati járás székhelye |
| 1984–1990 | Balassagyarmati városkörnyék központja |
| 1994 óta | Balassagyarmati kistérség központja |
- A Gyarmat törzs telephelye volt a honfoglalás után. Első írásos említése 1244-ből való.
- Vára a tatárjárás után létesült őrhelyből fejlődött ki.
- A középkorban a Balassa család birtokában volt, helyneve a 15. századtól ezt az időszakot tükrözi.
- Mezővárosi jogot 1437-ben kapott.
- A törökök 1552-ben elfoglalták a várat. A hódoltsági harcok során a környék elnéptelenedett.
- A lakosság visszatelepítése csak a 17. század második felében kezdődött meg. Az ekkor épült várfal maradványa a Bástya utcában látható.
- 1790-től Nógrád vármegye székhelye.
- Ma is működő büntetés-végrehajtási intézete (Balassagyarmati Fegyház és Börtön) 1845-ben épült.
- Trianon óta határváros.
- 1919-ben (január 29-én) kivívta a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) kitüntető elnevezést, amikor a megszálló cseh helyőrséget bátor önkéntesekből álló fegyveresek (vasutasok, katonák, börtönőrök, ipari munkások) visszaszorították az Ipoly túlpartjára. A 90 éves évforduló alkalmából 2009 elejére elkészült egy magyar film, amely az akkori eseményeket mutatja be. Nevezik majd a 2010-es Magyar Filmszemlére is.
- 1950 óta Salgótarján a megyeszékhely, ennek ellenére a Megyei Bíróság a városban található.
A Vármegyeházán Madách Imre aljegyzőként dolgozott 1842 és 1848 között, majd Mikszáth Kálmán is itt volt hivatalnok 1871 és 1873 között.
[szerkesztés] Balassagyarmaton született
- Bérczy Károly (1821–1867) író
- Jobbágy Károly (1921–1998) költő, műfordító
- dr. Kenessey Albert (1889–1973) orvos, kórházigazgató, eü. főtanácsos
- Ligeti Lajos (1902–1987) orientalista, akadémikus
- Markó Iván (1947–) koreográfus, táncművész
- Nagy Iván (1824–1898) genealógus, heraldikus, történész
- Rózsavölgyi Márk (1789–1848) zeneszerző
- Szatmári Orsolya (1975–) énekesnő
- Tokay Ilona (1907–1988) festőművész
- Zórád Ernő (1911–2004) képregényrajzoló, festő, grafikus
[szerkesztés] Látnivalók
- Palóc Múzeum és Palóc Ház (néprajzi gyűjtemény)
- Csillagház (klasszicista, helytörténeti gyűjtemény)
- Egykori vármegyeháza (klasszicista, Kasselik Ferenc tervei alapján épült 1832–1835 között)
- Mikszáth Kálmán lakóháza
- Római katolikus „Szentháromság”-templom (barokk, 1740–1746 között épült)
- Bosco Szent János szalézi templom (1935)
- Balassagyarmati evangélikus templom (barokk, 1785–1786 között, tornya 1793–1794 között épült)
- Egykori Balassa Szálloda (klasszicista, Petőfi Sándor kétszer is megszállt itt)
[szerkesztés] Testvérvárosok
Dés, Románia
Heimenkirch, Németország
Ostrołęka, Lengyelország
Lamezia Terme, Olaszország
Tótgyarmat, Szlovákia (partnertelepülés)
[szerkesztés] Lásd még
Balassagyarmat-Kenessey Albert kórház, Bió kazánháza.
2008 szeptemberében kezdték épiteni, és rekord idő alatt el is készült.http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Kolbach_kaz%C3%A1n.jpg
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Megemlékeztek a legbátrabb magyar városról (Index.hu, 2006. január 29.)
- Balassagyarmatért Baráti Kör honlapja
- Az Ipoly-völgy kulturális televíziója
- Légifotók a városról
- Tűzesetek és balesetek Balassagyarmaton
- Térkép Kalauz - Balassagyarmat
- Video Balassagyarmatról – indulhatunk.hu
- Balassagyarmati Evangélikus Egyházközség honlapja
- Szabó József Tanulmányi Ház honlapja – szállás és konferenciaterem
- bgy5let.info
- Balassagyarmat a www.utikonyvem.hu oldalon
- A Balassagyarmati Fegyház és Börtön honlapja
- Lap.hu linkgyűjtemény
- A zsidóság története Balassagyarmaton – angolul
- Balassagyarmat – híd képek
- Film készült a legbátrabb városról! – Az 1919-es események emlékére
|
|||||
