Nógrád megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nógrád megye
HUN Nógrád megye COA.jpg
Nógrád megye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megyeszékhely Salgótarján
Települések száma 131
megyei jogú városok 1
egyéb városok 5
ISO 3166-2 HU-NO
Népesség
Teljes népesség 201 919 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 82,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 2544,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
HU county Nograd.svg
Nógrád megye elhelyezkedése Magyarországon
Nógrád megye weboldala

Nógrád megye az ország északi részében található. Északról Szlovákia, keletről Borsod-Abaúj-Zemplén megye, délkeletről Heves megye, délnyugatról Pest megye határolják. Megyeszékhely: Salgótarján. A megye területe 2544 km², ez az ország területének mindössze 2,7%-a, ezzel Nógrád a második legkisebb területű megye.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat

Nógrád megye Magyarország északi részén terül el. Területének nagy része dombos vidék, illetve középhegység. Szlovákiával határos, természetes határok övezik. A megye területén négy hegység kapcsolódik egymásba. Keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi, míg a megye többi részét a Cserhát vonulatai töltik ki, amelyek észak és dél felé fokozatosan ellaposodnak.

A nógrádi táj jellegzetességét a Cserhát halomvidéke adja: vulkanikus eredetű, szétszórt hegycsoportok, és az ezek között elterülő kisebb erdőfoltok. A hegyek általában nem magasabbak 400-600 méternél, a falvak nagyrészt a völgyekben terülnek el. A megye kistájai az Ipoly-völgy, a Nógrádi-medence, a Zagyva-völgy és a Medves-vidék.

A megye legmagasabb pontjai a Mátrában található 946 méter magas Piszkés-tető, valamint a Börzsönyben fekvő Csóványos (938 m), amely Pest megye határán helyezkedik el. A megye legalacsonyabb pontja az Ipoly mentén található a szlovák-magyar határnál, Parassapuszta környékén.

Geológia

A terület geológiai felépítése rendkívül változatos: andezit, riolit, bazalt, mészkő, dolomit és még sok egyéb kőzet fellelhető. Egykor jelentős barnakőszéntelepekkel is rendelkezett, napjainkra azonban a bányászat ennek nagy részét felemésztette.

Vízrajz

A megye természetes vizekben szegény. Említésre méltó folyók: a Magyarországot és Szlovákiát elválasztó északi határfolyó, az Ipoly, valamint a Zagyva és a Galga.

Tavak:

Élővilág, természetvédelem

A megye területének 40,3%-a erdővel borított, ami Magyarország erdeinek 18%-át teszi ki. A leggyakoribb fafajták: tölgy, bükk, akác, gyertyán. A Cserhát hegység a nevét a hajdani cserfaerdőkről kapta, ezek mára megritkultak, eltűntek.

A megye területének közel 7,5%-a élvez védelmet, ez több mint 18,5 ezer hektárt jelent.

Lásd még: Nógrád megye védett természeti értékeinek listája

Jellemző földrajzi pontjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelmi Nógrád vármegye a központjáról, Nógrád váráról kapta a nevét. Elsőként 1303-ban említik, bár vélhetően Szent István hozta létre. Az első megyeháza 1790-ben épült fel az akkori megyeszékhelyen, Balassagyarmaton. A trianoni békeszerződés után a vármegye az északi részét (területének 42%-át) elveszítette.

1918-tól északi része Csehszlovákia területéhez tartozik. Az 1923-as megyerendezés során a csonka megyét összevonták Hont vármegye Magyarországon maradt részével Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye néven. 1938-ban, amikor az I. bécsi döntés alapján mindkét megye nagy része ismét magyar terület lett, Nógrád ismét önállóvá vált. 1945-ben azonban az államterület újbóli megváltozása miatt ismét, immár véglegesen egyesítették a két megyetöredéket Nógrád-Hont néven, és sor került néhány település átcsatolásával a megyehatárok kiigazítására is.

A megye mai határai az 1950-es megyerendezés során alakultak ki. Az egykor Hont megyéhez tartozott települések döntő többségét (az akkori Szobi járást) Pest megyéhez csatolták és további határkiigazításra került sor Heves megye irányában. Egyúttal a megye nevét Nógrádra változtatták és székhelyét Balassagyarmatról Salgótarjánba helyezték.

Közigazgatási beosztás 1950-1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nógrád-Hont megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt hat járás (Balassagyarmati, Nógrádi ‑ székhelye Rétság volt ‑, Salgótarjáni, Szécsényi, Sziráki és Szobi) tartozott. A megyerendezéskor elcsatolták Pest megyéhez a Szobi járást, a Sziráki járás pedig megszűnt, illetve beolvadt a Heves megyétől idecsatolt Pásztó székhellyel alakult új Pásztói járásba. Így 1950. február 1-jétől öt járás volt Nógrád megye területén (Balassagyarmati, Nógrádi ‑ székhelye Rétság ‑, Pásztói, Salgótarjáni és Szécsényi).

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a Nógrádi járás elnevezése székhelye után Rétsági járásra változott, így a tanácsrendszer bevezetésekor Nógrád megye öt járása a Balassagyarmati, a Pásztói, a Rétsági, a Salgótarjáni és a Szécsényi volt.

Ezt követően 1983-ig az ötből egy járás szűnt meg, a Szécsényi járást 1978-ban felosztották a Balassagyarmati és a Salgótarjáni járás között. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Balassagyarmati, Pásztói, Rétsági és Salgótarjáni).

Városok 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nógrád megyéhez 1950 és 1983 között két város tartozott: a korábbi megyeszékhely, Balassagyarmat és az új megyeszékhely, Salgótarján, melyek jogállása 1950 előtt megyei város volt. 1950 és 1954 között Salgótarján közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, Balassagyarmat viszont közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Balassagyarmati járás része lett. 1954-től mindkét város jogállása járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város volt.

Városkörnyék 1971‑1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nógrád megye két városa közül 1983-ig csak Salgótarján körül alakult városkörnyék 1977-ben, melyet 1981-ben kibővítettek. Valamennyi ide beosztott község a Salgótarjáni járáshoz tartozott megelőzően.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1984 január 1-jén mind a négy járás (Balassagyarmati, Pásztói, Rétsági és Salgótarjáni) megszűnt. Balassagyarmat városkörnyékközpont lett, akárcsak az egyidejűleg várossá alakult Pásztó, emellett három városi jogú nagyközség is alakult (a korábbi járásszékhely Rétság mellett Bátonyterenye és Szécsény), melyek nagyközségkörnyék-központok lettek. 1989-ig a városi jogú nagyközségek mindegyike városi rangot kapott (Szécsény 1986-ban, Bátonyterenye és Rétság pedig 1989-ben), ezzel 1990-re a megye városainak száma hatra nőtt.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Salgótarján légifelvételről

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nógrád megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Balassagyarmati járás Balassagyarmat
29
1
39 829
532,94
75
2 Bátonyterenyei járás Bátonyterenye
8
1
21 590
215,45
100
3 Pásztói járás Pásztó
26
1
31 497
551,56
57
4 Rétsági járás Rétság
25
1
23 798
435,03
55
5 Salgótarjáni járás Salgótarján
29
1
64 504
525,23
123
6 Szécsényi járás Szécsény
14
1
19 537
285,26
68

Kistérségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nógrád megye kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
4201 Balassagyarmati kistérség Balassagyarmat
29
1
39 829
532,94
75
4202 Bátonyterenyei kistérség Bátonyterenye
14
1
23 857
273,64
87
4203 Pásztói kistérség Pásztó
26
1
31 497
551,56
57
4204 Rétsági kistérség Rétság
25
1
23 798
435,03
55
4205 Salgótarjáni kistérség Salgótarján
24
1
62 678
474,62
132
4206 Szécsényi kistérség Szécsény
13
1
19 096
277,68
69

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egészen az 1990-es évekig meghatározó volt a térségben a barnakőszén bányászata. Bővebben: Szénbányászat Nógrád megyében. A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1. Ursa Salgótarján Zrt. (104), 2. SVT-Wamsler Háztartástechnikai Zrt. (240), 3. ThyssenKrupp Silco-Inox Kft. (350).

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nógrád megye területét autópálya nem érinti, a közúthálózat gerincét három főútvonal alkotja:

  • Az elsőrendű 2-es főút észak-dél irányban vezet végig a megye nyugati szélén Vác-Rétság-Parassapuszta között.
  • Az elsőrendű 21-es főút a megye keleti szélét érinti, Hatvan-Salgótarján-országhatár útirányon.
  • A másodrendű 22-es főút kelet-nyugat irányban vezet keresztül a megyén, Rétság-Balassagyarmat-Salgótarján irányban összekötve a két elsőrendű főutat.

A távolsági közúti autóbusz közlekedést és a salgótarjáni, balassagyarmati, bátonyterenyei helyijáratokat a Nógrád Volán üzemelteti.

Vasúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vasúti közlekedés szempontjából Nógrád megye helyzete periferiális. Területén nincs jelentős vasúti fővonal, nincs villamosított vasútvonal, nincs rendszeres minőségi távolsági InterCity vagy gyorsvonati közlekedés, a megyeszékhely Salgótarjánnak sincs mindennapi közvetlen kapcsolata a fővárossal. Az összes vasútvonal egyvágányú, dízeles vontatással üzemel, a pályasebesség nem haladja meg a 80 km/h-t.

A megye vasúthálózata két törzshálózati vonal köré szerveződik, melyet mellékvonalak egészítenek ki.

  • A megye legfontosabb vonala a Zagyva völgyében vezető Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal, amely Salgótarjánt kapcsolja a vasúthálózatba. Trianon előtt kétvágányú fővonalként a MÁV fő kapcsolatát jelentette északi irányba. Azóta jelentőségét nagyrészt elveszítette, napjainkban a nemzetközi határátlépő forgalom is megszűnt Fülek irányában. Órás ütemes menetrend szerinti személyvonati közlekedés jellemző a vonalon.
  • Az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal az egykori megyeszékhely Balassagyarmat közvetlen vasúti kapcsolatát jelenti a miskolci fővonallal. 2012 áprilisában a járatritkítások történtek ezen a vonalon is, így Balassagyarmat is elvesztette közvetlen, Keleti pályaudvarra közlekedő vonatait. A vasútvonal északi része az Ipoly völgyében Szlovákia területén Losoncig folytatódik, azonban a határt átlépő szakaszon a személyforgalom megszűnt.
  • A Vác–Balassagyarmat-vasútvonal a megye északnyugati részén, a Börzsöny lábánál illetve az Ipoly völgyében halad. Elsősorban regionális személyforgalmat bonyolít le. A vonalat a trianoni határ szintén elvágta Ipolyság és Hont között, viszont itt a vágányokat is felszedték, jelenleg Drégelypalánknál irányváltással közlekednek a vonatok.
  • A megye további két vasúti mellékvonalán Diósjenő és Romhány, valamint Kisterenye és Kál-Kápolna között a vasúti személyszállítás 2007 márciusában megszűnt. Utóbbi vasútvonalnak kiágazó szárnyvonala volt a Mátramindszent–Mátranovák–Homokterenye-vasútvonal, amelyen 1993-ban szűnt meg a személyszállítás, ott napjainkra a vágányokat is elbontották.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megyében több mint 350 építmény védett: a többségük épület, kisebb részük szobor, illetve műszaki létesítmény (például híd). A nyilvántartásban 55 műemlék, 251 műemlék jellegű építmény és hét műemléki környezet, védett épületegyüttes szerepel. Ez utóbbiak közül a legjelentősebb Hollókő ófaluja, ami a Világörökség listáján is szerepel, de ide tartozik a Pásztó műemléki városközpontja és a szécsényi várnegyed is.

Nemzetközileg is egyedülálló kiállítóhely a Salgótarjáni Földalatti Bányamúzeum és az ipolytarnóci Őslénytani kiállítás.

Lásd még:

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nógrád megye fő turisztikai vonzerejét a megkapó természeti környezet, a palóc néphagyományok és a számos műemlék és kulturális emlék jelenti. Ezek közül kiemelkedik a pásztói műemléki városközpont, a szécsényi várnegyed és a hollókői ófalu, amely a világörökség része.

Lásd még:

Települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye az ország legkisebb lélekszámú megyéje. Településszerkezetére jellemzőek az aprófalvak, elég sok település lakossága 1000 fő alatti. A települések egyenletesen, szétszórtan helyezkednek el a megyén belül. A megyének 6 városa és 123 falva van. Nógrád az egyetlen megye, melynek nincsen színháza.

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján)[2]

Sorsz. Település Lakónépesség Kistérség
1. Salgótarján - Coat of arms.jpg Salgótarján 37 199 fő (2013. jan 1.)[3] +/- Salgótarjáni kistérség
2. HUN Balassagyarmat COA.jpg Balassagyarmat 16 055 fő (2013. jan 1.)[4] +/- Balassagyarmati kistérség
3. HUN Bátonyterenye COA.jpg Bátonyterenye 12 764 fő (2013. jan 1.)[5] +/- Bátonyterenyei kistérség
4. HUN Pásztó COA.jpg Pásztó 9559 fő (2013. jan 1.)[6] +/- Pásztói kistérség
5. HUN Szécsény COA.jpg Szécsény 5999 fő (2013. jan 1.)[7] +/- Szécsényi kistérség
6. Coa Hungary Town Rétság.svg Rétság 2777 fő (2013. jan 1.)[8] +/- Rétsági kistérség

Községek, nagyközségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 15.)
  2. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/veszpremnep/vesznep0703.pdf
  3. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  4. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  5. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  6. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  7. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  8. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nógrád megye témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]