Nógrád megye
| Nógrád megye | |
| Nógrád megye címere | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megyeszékhely | Salgótarján |
| Települések száma | 131 |
| megyei jogú városok | 1 |
| egyéb városok | 5 |
| ISO 3166-2 | HU-NO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 204 917 fő (2010. január 1.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 82,6 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 2544,180 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Térkép | |
| Nógrád megye elhelyezkedése Magyarországon | |
| Nógrád megye weboldala | |
Nógrád megye az ország északi részében található. Északról Szlovákia, keletről Borsod-Abaúj-Zemplén megye, délkeletről Heves megye, délnyugatról Pest megye határolják. Megyeszékhely: Salgótarján. A megye területe 2544 km², ez az ország területének mindössze 2,7%-a, ezzel Nógrád a második legkisebb területű megye.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Domborzat
Nógrád megye Magyarország északi részén terül el. Területének nagy része dombos vidék, illetve középhegység. Szlovákiával határos, természetes határok övezik. A megye területén négy hegység kapcsolódik egymásba. Keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi, míg a megye többi részét a Cserhát vonulatai töltik ki, amelyek észak és dél felé fokozatosan ellaposodnak.
A nógrádi táj jellegzetességét a Cserhát halomvidéke adja: vulkanikus eredetű, szétszórt hegycsoportok, és az ezek között elterülő kisebb erdőfoltok. A hegyek általában nem magasabbak 400-600 méternél, a falvak nagyrészt a völgyekben terülnek el. A megye kistájai az Ipoly-völgy, a Nógrádi-medence, a Zagyva-völgy és a Medves-vidék.
A megye legmagasabb pontjai a Mátrában található 946 méter magas Piszkés-tető, valamint a Börzsönyben fekvő Csóványos (938 m), amely Pest megye határán helyezkedik el. A megye legalacsonyabb pontja az Ipoly mentén található a szlovák-magyar határnál, Parassapuszta környékén.
Geológia
A terület geológiai felépítése rendkívül változatos: andezit, riolit, bazalt, mészkő, dolomit és még sok egyéb kőzet fellelhető. Egykor jelentős barnakőszéntelepekkel is rendelkezett, napjainkra azonban a bányászat ennek nagy részét felemésztette.
Vízrajz
A megye természetes vizekben szegény. Említésre méltó folyók: a Magyarországot és Szlovákiát elválasztó északi határfolyó, az Ipoly, valamint a Zagyva és a Galga.
Tavak: A megye leghíresebb és egyben az ország egyik legnevesebb tava a palotási tó, azonban az elmúlt egy-másfél évtizedben számos tározó épült, elsősorban a megye nyugati felében.
- Derék-pataki tározó Érsekvadkert
- Nőtincsi-tó
- Diósjenői-tó
- Bánki-tó
- Kétbodonyi-tó
- Berkenyei-tó
- Pusztaszántói-tó
- Tereskei-tó
Élővilág, természetvédelem
A megye területének 40,3%-a erdővel borított, ami Magyarország erdeinek 18%-át teszi ki. A leggyakoribb fafajták: tölgy, bükk, akác, gyertyán. A Cserhát hegység a nevét a hajdani cserfaerdőkről kapta, ezek mára megritkultak, eltűntek.
A megye területének közel 7,5%-a élvez védelmet, ez több mint 18,5 ezer hektárt jelent.
Lásd még: Nógrád megye védett természeti értékeinek listája
[szerkesztés] Nógrád megyére jellemző földrajzi pontjai
- Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Ipolytarnóc (Salgótarjáni kistérség),
- a megye legdélibb települése Kálló (Pásztói kistérség),
- a megye legkeletibb települése Zabar (Salgótarjáni kistérség),
- a megye legnyugatibb települése Hont (Balassagyarmati kistérség).
[szerkesztés] Történelme
A történelmi Nógrád vármegye a központjáról, Nógrád váráról kapta a nevét. Elsőként 1303-ban említik, bár vélhetően Szent István hozta létre. Az első megyeháza 1790-ben épült fel az akkori megyeszékhelyen, Balassagyarmaton. A trianoni békeszerződés után a vármegye az északi részét (területének 42%-át) elveszítette.
1918-tól északi része Csehszlovákia területéhez tartozik. Az 1923-as megyerendezés során a csonka megyét összevonták Hont vármegye Magyarországon maradt részével Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye néven. 1938-ban, amikor az I. bécsi döntés alapján mindkét megye nagy része ismét magyar terület lett, Nógrád ismét önállóvá vált. 1945-ben azonban az államterület újbóli megváltozása miatt ismét, immár véglegesen egyesítették a két megyetöredéket Nógrád-Hont néven, és sor került néhány település átcsatolásával a megyehatárok kiigazítására is.
A megye mai határai az 1950-es megyerendezés során alakultak ki. Az egykor Hont megyéhez tartozott települések döntő többségét (az akkori Szobi járást) Pest megyéhez csatolták és további határkiigazításra került sor Heves megye irányában. Egyúttal a megye nevét Nógrádra változtatták és székhelyét Balassagyarmatról Salgótarjánba helyezték.
[szerkesztés] Közigazgatási beosztás 1950-1990 között
[szerkesztés] Járások 1950–1983 között
Nógrád-Hont megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt hat járás (Balassagyarmati, Nógrádi ‑ székhelye Rétság volt ‑, Salgótarjáni, Szécsényi, Sziráki és Szobi) tartozott. A megyerendezéskor elcsatolták Pest megyéhez a Szobi járást, a Sziráki járás pedig megszűnt, illetve beolvadt a Heves megyétől idecsatolt Pásztó székhellyel alakult új Pásztói járásba. Így 1950. február 1-jétől öt járás volt Nógrád megye területén (Balassagyarmati, Nógrádi ‑ székhelye Rétság ‑, Pásztói, Salgótarjáni és Szécsényi).
Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a Nógrádi járás elnevezése székhelye után Rétsági járásra változott, így a tanácsrendszer bevezetésekor Nógrád megye öt járása a Balassagyarmati, a Pásztói, a Rétsági, a Salgótarjáni és a Szécsényi volt.
Ezt követően 1983-ig az ötből egy járás szűnt meg, a Szécsényi járást 1978-ban felosztották a Balassagyarmati és a Salgótarjáni járás között. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Balassagyarmati, Pásztói, Rétsági és Salgótarjáni).
[szerkesztés] Városok 1950–1983 között
Nógrád megyéhez 1950 és 1983 között két város tartozott: a korábbi megyeszékhely, Balassagyarmat és az új megyeszékhely, Salgótarján, melyek jogállása 1950 előtt megyei város volt. 1950 és 1954 között Salgótarján közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, Balassagyarmat viszont közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Balassagyarmati járás része lett. 1954-től mindkét város jogállása járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város volt.
[szerkesztés] Városkörnyék 1971‑1983 között
Nógrád megye két városa közül 1983-ig csak Salgótarján körül alakult városkörnyék 1977-ben, melyet 1981-ben kibővítettek. Valamennyi ide beosztott község a Salgótarjáni járáshoz tartozott megelőzően.
[szerkesztés] Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között
1984 január 1-jén mind a négy járás (Balassagyarmati, Pásztói, Rétsági és Salgótarjáni) megszűnt. Balassagyarmat városkörnyékközpont lett, akárcsak az egyidejűleg várossá alakult Pásztó, emellett három városi jogú nagyközség is alakult (a korábbi járásszékhely Rétság mellett Bátonyterenye és Szécsény), melyek nagyközségkörnyék-központok lettek. 1989-ig a városi jogú nagyközségek mindegyike városi rangot kapott (Szécsény 1986-ban, Bátonyterenye és Rétság pedig 1989-ben), ezzel 1990-re a megye városainak száma hatra nőtt.
[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás
[szerkesztés] Kistérségek
Nógrád megye kistérségei
(területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.)[2]:
| Kistérség | Székhely | Terület (km²) | Lélekszám | Település |
|---|---|---|---|---|
| Balassagyarmati kistérség | Balassagyarmat | 532,95 | 42 034 | 29 |
| Bátonyterenyei kistérség | Bátonyterenye | 273,64 | 25 660 | 14 |
| Pásztói kistérség | Pásztó | 551,58 | 33 362 | 26 |
| Rétsági kistérség | Rétság | 435,04 | 25 784 | 25 |
| Salgótarjáni kistérség | Salgótarján | 474,61 | 66 488 | 24 |
| Szécsényi kistérség | Szécsény | 277,69 | 19 702 | 13 |
[szerkesztés] Gazdaság
Egészen az 1990-es évekig meghatározó volt a térségben a barnakőszén bányászata. Bővebben: Szénbányászat Nógrád megyében. A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)
1. Ursa Salgótarján Zrt. (104), 2. SVT-Wamsler Háztartástechnikai Zrt. (240), 3. ThyssenKrupp Silco-Inox Kft. (350).
[szerkesztés] Közlekedés
Közúti közlekedés
A távolsági közúti autóbusz közlekedést és a salgótarjáni, balassagyarmati, bátonyterenyei helyijáratokat a Nógrád Volán üzemelteti.
Vasúti közlekedés
Budapestről vasúttal közvetlenül elérhető városok Salgótarján, Balassagyarmat, Pásztó és Bátonyterenye.
Nógrád az egyetlen megye, ahol nem járnak InterCity vonatok és Salgótarján az egyetlen olyan megyeszékhely, ahova nincsen InterCity közlekedés.
Nógrád az egyetlen olyan megye, melynek vasútvonalain kizárólag dízelüzemű vontatás van, [[vasútvillamosítás|villamosított]] szakasz nincs.
Nógrád az egyetlen olyan megye, amelyben a személyszállításban csak személyvonatok közlekednek.
[szerkesztés] Kultúra
A megyében több mint 350 építmény védett: a többségük épület, kisebb részük szobor, illetve műszaki létesítmény (például híd). A nyilvántartásban 55 műemlék, 251 műemlék jellegű építmény és hét műemléki környezet, védett épületegyüttes szerepel. Ez utóbbiak közül a legjelentősebb Hollókő ófaluja, ami a Világörökség listáján is szerepel, de ide tartozik a Pásztó műemléki városközpontja és a szécsényi várnegyed is.
Nemzetközileg is egyedülálló kiállítóhely a Salgótarjáni Földalatti Bányamúzeum és az ipolytarnóci Őslénytani kiállítás.
Lásd még:
[szerkesztés] Turizmus
Nógrád megye fő turisztikai vonzerejét a megkapó természeti környezet, a palóc néphagyományok és a számos műemlék és kulturális emlék jelenti. Ezek közül kiemelkedik a pásztói műemléki városközpont, a szécsényi várnegyed és a hollókői ófalu, amely a világörökség része.
Lásd még:
- Nógrád megye turisztikai látnivalóinak listája
- Észak-Magyarország turisztikai régió
- Nógrád megye várai (képgaléria)
[szerkesztés] Települései
A megye az ország legkisebb lélekszámú megyéje. Településszerkezetére jellemzőek az aprófalvak, elég sok település lakossága 1000 fő alatti. A települések egyenletesen, szétszórtan helyezkednek el a megyén belül. A megyének 6 városa és 123 falva van. Nógrád az egyetlen megye, melynek nincsen színháza.
[szerkesztés] Városok
(Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján)[3]
| Sorsz. | Település | Lakónépesség | Kistérség |
|---|---|---|---|
| 1. | 37 166 fő (2011. január 1.)[4] +/-▼ | Salgótarjáni kistérség | |
| 2. | 16 520 fő (2010. január 1.)[5] +/-▼ | Balassagyarmati kistérség | |
| 3. | 12 967 fő (2010. január 1.)[6] +/-▼ | Bátonyterenyei kistérség | |
| 4. | 9711 fő (2010. január 1.)[7] +/-▼ | Pásztói kistérség | |
| 5. | 5838 fő (2010. január 1.)[8] +/-▼ | Szécsényi kistérség | |
| 6. | 2967 fő (2010. január 1.)[9] +/-▼ | Rétsági kistérség |
[szerkesztés] Községek, nagyközségek
[szerkesztés] Lábjegyzet
[szerkesztés] Források
- Hivatalos oldal
- Nógrád.net
- Startlap linkgyűjtemény
- Régiós szálláskereső
- Képek Nógrád megyéről és Salgótarjánról
- Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
- http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load1_2.html (2007-es népszámlálás adatai)
- Nógrád megye műemlékei
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||||||||||||

