Gyertyán
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Közönséges gyertyán levelei |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyertyán témájú médiaállományokat. |
A gyertyán (Carpinus) a nyírfafélék (Betulaceae) családjába tartozó növénynemzetség. A mogyorófélék (Coryloideae) alcsaládjába sorolják a mogyoróval és néhány más nemzetséggel együtt, más rendszerezők külön családba, a Corylaceae-be helyezik. Viszonylag kis termetű fák tartoznak ide. A nemzetség 30-40 fajának nagy része az északi mérsékelt égöv alatt él, legnagyobb részük Kelet-Ázsiában (főleg Kínában). Európában csak két faj, a közönséges gyertyán (Carpinus betulus) és a keleti gyertyán (Carpinus orientalis) él, Észak-Amerikában egyetlen faj, a Carpinus caroliniana míg Japánban a szívlevelű gyertyán Carpinus cordata és a japán gyertyán Carpinus japonica fordul elő.
Jellemzése [szerkesztés]
A gyertyánok lombhullatók, váltakozó állású, kétszeresen fűrészes, egyszerű leveleik 3–10 cm hosszúak. Virágai tavasszal nyíló, szél porozza őket, lecsüngő barkavirágzatot alkotnak. A porzós és termős barkák külön barkavirágzatokba tömörülnek, de ugyanazon a fán megtalálhatóak (egylaki növény). A termés apró makkocska, kb. 3–6 mm hosszú kupacslevelek borítják. A kupacs háromkaréjos vagy egyszerű tojásdad, enyhén aszimmetrikus. A kupacslevelek aszimmetriája miatt „szárnyként” működnek, a szél messzebbre röpteti így a termést. A szárny alakja segíthet az egyes fajok meghatározásában. Egy makkocskában tipikusan 10-30 mag található.
A gyertyán fája igen szilárd és kemény, nehéz vele dolgozni. Keménysége miatt azonban szerszámnyélnek, fogaskeréknek, kocsikeréknek, zongora mechanikájának kiváló. Parkettázásra is használják.
Fajok [szerkesztés]
A közönséges gyertyán (Carpinus betulus), kis-közepes méretű fa, tipikusan 10-20, néha 30 méter magas. Egész Európában előfordul Írország, Nagy-Britannia északi része és Skandinávia nagy része kivételével. Levelei 5–9 cm hosszúak, a kupacslevelek 3–4 cm-esek, háromkaréjúak.
A keleti gyertyán (Carpinus orientalis) Délkelet-Európában és Délnyugat-Ázsiában fordul elő, forró, száraz élőhelyeken, általában a közönséges gyertyánnál alacsonyabb tszf. magasságon. Kisebb méretű fa, a 10 métert ritkán haladja meg, gyakran cserjeszerű. Levelei csak 3–5 cm hosszúak. Egyetlen osztatlan, kb. 2 cm-es kupacslevele van.
A Carpinus japonica a keleti gyertyánra hasonlít, a kupacslevelek szintén osztatlanok, de levelei 8–10 cm hosszúak.
Az észak-amerikában honos faj, a Carpinus caroliniana a közönséges gyertyánhoz hasonló alakra és levélméretben. Kupacslevelei is háromkaréjúak, de kevésbé mélyen osztottak mint az európai fajnál. A törzsnek és az ágaknak „izmos” kinézetük van, hosszirányban sima, lekerekített gerincek futnak végig rajtuk. A kéreg sima kékesszürke, az amerikai bükkhöz hasonló, de még annál is finomabb mintázatú.
Források [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hornbeam című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
