Keleti gyertyán
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Carpinus orientalis Mill. |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Keleti gyertyán témájú rendszertani információt. |
A keleti gyertyán (Carpinus orientalis) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, a nyírfafélék (Betulaceae) családjába és a gyertyán (Carpinus) nemzetségbe tartozó védett reliktum faj.
Előfordulása [szerkesztés]
Délkelet-Európában és Délnyugat-Ázsiában fordul elő, forró, száraz élőhelyeken, általában a közönséges gyertyánnál alacsonyabb tengerszint feletti magasságon. Főként mérsékelt éghajlatú területeken, a cserszömörcés karsztbokorerdőkben nő. A kaukázusi babérlombú erdők egyik meghatározó fafaja. Hazánkban egyetlen helyen: a Vértesben, a Haraszthegyi tanösvényen fordul elő; nagyobb termőhelyen hozzánk legközelebb az Al-Dunánál, valamint a Fruska Gorában él – délebbre az egész Balkánon tömeges. Az adriai tengerpart karsztbokorerdeinek elmaradhatatlan fája. Feltételezhető, hogy ez a jelenleg szubmediterrán, kelet-balkáni elterjedésű, alacsony termetű fafaj Csákvár környéki termőhelyén a kainozoikumi eljegesedés előtti, a jelenleginél melegebb klímájú idők tanúja, jégkorszak előtti reliktum. A meredek déli lejtők, a kedvező helyi feltételeket nyújtó völgyek még a zord jégkorszakban is menedéket nyújthattak néhány melegigényes fajnak, így a keleti gyertyánnak is.
Leírása [szerkesztés]
Lombhullató fa. Virágzata barkavirágzat, április-májusban virágzik. Termése kupaccsal körülvett makk. Az Európában elterjedtebb közönséges gyertyánnál kisebb méretű fa, a 10 métert ritkán haladja meg, gyakran cserjeszerű. Levelei csak 3-6 cm hosszúak, bennük sűrűn helyezkednek el az oldalerek. Egyetlen osztatlan, kb. 2 cm-es, háromszögletű, fűrészes szélű kupacslevele van (a közönséges gyertyáné ép szélű, de háromkaréjú).
|
|||||
Források [szerkesztés]
- Kép a Nyíregyházai Főiskola honlapján
- Ktg.gau.hu
- Természetkalauz – Bruno P. Kremer: Fák – Őshonos és betelepített fafajok Európában (M-Érték Kiadó Kft., 2006, ISBN 963 7304 80 0, korábbi kiadások: 1984, 1995)
